A Zala

A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.

Földrajza:

Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, az Őrségben Szalafő határában ered. (Tulajdonképp a Fekete-tóból ered.) A 126 km hosszúságú, 6 m³/s átlagos vízhozamú folyó első szakasza keleti irányú. Zalaegerszegnél északkelet felé fordul, majd Türje környékén ismét irányt változtat délnek. A folyó, ezen déli irányba tartó szakasza a középső pleisztocénban alakult ki, megváltoztatva a korábbi, Kisalföld felé tartó folyószakaszát. A pleisztocén végén a süllyedő balatoni medence szintén a Zala folyómedrének módosulását eredményezte, megszüntetve a Drávába torkolló szakaszát, s létrehozta a Zalavár környékén északkelet felé forduló, s egy terjedelmes mocsarason keresztül a Balatonba torkolló szakaszt, melyet a Kis-Balatonon keresztül a Keszthelyi-öbölnél ér el.

Mellékfolyói:

Háshágyi patak (Zalacsébnél) Sárvíz-patak, Páli-patak, Szévíz, Felső-Válicka, Pózvai-patak, Principális-csatorna, Csörgetı-patak, Bárándi-patak, Széplaki-patak,Bókaházi-patak,Szentkirályi-patak,Szentgyörgyvári-patak (e patak után a folyón van a Szentgyörgyvári-tüsgát).

Történelmi vonatkozások:

Az ókorban a rómaiak Salla néven említették. Egy 9. századból származó szláv szöveg hasonlóan Sala néven tesz róla említést. A későbbiekben Zala vármegye és egyben sok település névadója.

A Zala forrásvidéke egykor még Szalafőn túl volt. Orfalu község mellett található szigetszerű reliktum láp, a feltöltődött Fekete-tó volt az, ami táplálta.

Zala menti települések: