A LABDARÚGÁS JÁTÉKSZABÁLYAI

A FIFA „Laws of the Game 2003.” című kiadvány – az International Board által jóváhagyott hivatalos játékszabályok – a FIFA által engedélyezett fordítása.

Kiegészítve a 2004. és 2005. évi szabálymódosításokkal. (Mészáros István)

1. Szabály – A játéktér

(1) Méretek

A játéktérnek téglalap alakúnak kell lennie. Az oldalvonal hosszának nagyobbnak kell lennie a kapuvonal hosszánál.

Hosszúság: legalább 90 m

legfeljebb 120 m

Szélesség: legalább 45 m

legfeljebb 90 m

Nemzetközi mérkőzések esetén

Hosszúság: legalább 100 m

legfeljebb 110 m

Szélesség: legalább 64 m

legfeljebb 75 m

(2) A játéktér borítása

A versenykiírásnak megfelelően természetes és mesterséges borításon is lehet mérkőzéseket játszani.

(3) A játéktér jelölései

A játékteret vonalak jelölik. Ezek a vonalak ahhoz a területhez tartoznak, amelyet határolnak.

A két hosszabb határoló vonalat oldalvonalnak, a két rövidebb vonalat kapuvonalnak nevezzük.

Minden vonal legfeljebb 12 cm széles.

A játékteret a felezővonal két térfélre osztja.

A kezdőpont a felezővonal középpontjában van kijelölve; a kezdőpont körül 9,15 m sugarú kör húzódik.

(4) A kapuelőtér

A játéktér mindkét végén kapuelőtér helyezkedik el a következők szerint:

A kapuvonalra merőlegesen egy-egy vonalat kell 5,5 m-re mindkét kapufa belsejétől megjelölni. Ezek a vonalak 5,5 m hosszúságban nyúlnak be a játéktérre és a kapuvonallal párhuzamos egyenes-sel vannak összekötve. E vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet kapuelőtérnek nevezzük.

(5) A büntetőterület

A játéktér mindkét végén büntetőterület van a következők szerint:

A kapuvonalra merőlegesen egy-egy vonalat kell 16,5 m-re mindkét kapufa belsejétől megjelölni. Ezek a vonalak 16,5 m hosszúságban nyúlnak be a játéktérre és a kapuvonallal párhuzamos egyenessel vannak összekötve. E vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet büntetőterületnek nevezzük.

Mindkét büntetőterületen belül egy büntetőpont van kijelölve 11 m-re a kapuvonal középpontjától a kapufák között és azoktól egyenlő távolságra. A büntetőponttól 9,15 m sugarú körív húzódik a büntetőterületen kívül.

(6) Zászlórudak

Mindegyik sarokban egy 1,5 m-nél nem rövidebb, nem hegyes végű, tetején zászlóval ellátott zászlórudat kell elhelyezni.

Zászlórudak helyezhetők el a felezővonal mindkét végén legalább 1 m-rel az oldalvonalakon kívül.

(7) A sarokív

Minden szögletzászlórúdnál egy 1 m sugarú negyed kört kell húzni a játéktéren belül.

(8) A kapuk

Mindkét kapuvonal közepén egy kaput kell elhelyezni.

A kapuk két függőleges kapufából állnak, amelyek a szögletzászlóktól egyenlő távolságra vannak és egy vízszintes keresztléccel vannak összekötve.

A kapufák közötti távolság 7,32 m, a keresztléc alsó éle 2,44 m-re van a földtől.

Mindkét kapufa és a keresztléc szélessége és vastagsága azonos és nem lehet több, mint 12 cm. A kapufák, a keresztléc és a kapuvonal azonos szélességű. Hálók rögzíthetők a kapukhoz és a kapu mögött a földhöz, megfelelően kifeszítve, úgy hogy ne akadályozza a kapust.

A kapufáknak és a keresztlécnek fehérnek kell lenni.

(9) Biztonság

A kapukat biztonságosan kell a talajhoz rögzíteni. Hordozható kapuk csak akkor használhatók, ha eleget tesznek ennek a követelménynek.

Az International Board döntvényei

1. döntvény

Ha a keresztléc elmozdul vagy eltörik, a játéknak addig állnia kell, amíg azt helyre nem állítják vagy nem szerelnek fel újat. Ha a javítás nem lehetséges a mérkőzést be kell szüntetni. Nem szabad a keresztlécet kötéllel helyettesíteni. Ha a keresztléc javítható, a mérkőzést labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt.

2. döntvény

A kapufáknak és keresztléceknek fából, fémből vagy más engedélyezett anyagból kell készülniük. A kapufák és a keresztléc alakja ( keresztmetszete) négyzet, téglalap, kör vagy ellipszis lehet és nem veszélyeztetheti a játékosokat.

3. döntvény

Nem engedélyezett semmilyen hirdetés (akár tárgyi, akár vetített) a játéktéren és annak felszerelési tárgya-in (beleértve a kapuhálókat és az általuk határolt területet) attól az időponttól, amikor a csapatok a játéktér-re lépnek, addig, amíg a félidei szünetben elhagyják azt és attól az időponttól, amikor újra a játéktérre lépnek, a mérkőzés végéig. Különösen vonatkozik az a kapukra, a hálókra, a zászlórudakra és a zászlókra. Semmilyen idegen felszerelést (kamerák, mikrofonok, stb.) nem lehet ezekhez a tárgyakhoz hozzáerősíteni.

4. döntvény

Nem helyezhető el semmiféle hirdetés a technikai zónában, továbbá a játéktéren kívül a talajon az oldalvonaltól egy méteres körzetben. Továbbá nem helyezhető el hirdetés a kapuvonal és a háló között.

5. döntvény

A FIFA, a kontinentális szövetségek, a nemzeti szövetségek, a ligák, a klubok vagy más testületek logójának vagy emblémájának valós vagy virtuális másolatát tilos a játéktéren és annak felszerelési tárgyain (beleértve a kapuhálót és az általa határolt területet is) elhelyezni a játék ideje alatt, ahogy azt a 3. döntvény tartalmazza.

6. döntvény

A sarokívtől való 9,15 m-es távolság megjelölhető a kapuvonalra merőlegesen a játéktéren kívül; ez a jel a szögletrúgás elvégzése esetén biztosítja az előírt távolság betartását.

7. döntvény

A FIFÁ-hoz tartozó szövetségek válogatott csapatainak tétmérkőzésein és a klubcsapatok nemzetközi tétmérkőzésein, ha mesterséges borítást alkalmaznak, akkor a borításnak meg kell felelnie a „FIFA műfűre vonatkozó minőségi előírásainak” vagy a „Nemzetközi műfű szabványnak”, kivéve akkor, ha a FIFA egyedi felmentést adott.

8. döntvény

Ahol van technikai zóna, ott az International Board által elfogadott követelményeknek kell megfelelnie, amelyet a szabálykönyv tartalmaz.

2. Szabály - A labda

(1) Tulajdonságok és méretek:

A labda

- gömbölyű;

- bőrből vagy más alkalmas anyagból készült;

- a kerülete 70 cm-nél nem több és 68 cm-nél nem kevesebb;

- a mérkőzés kezdetén a súlya nem több 450 g-nál és nem kevesebb 410 g-nál;

- a benne lévő levegőnyomás 0,6 - 1,1 atmoszféra (600-1100 g/cm³) között van.

(2) Alkalmatlanná vált labda helyettesítése

Ha a labda a mérkőzés folyamán kipukkad, vagy alkalmatlanná válik:

- a játékot meg kell szakítani;

- a játékot a cserelabda leejtésével kell újraindítani arról a helyről, ahol az előző labda játékra alkalmatlanná vált.

Ha a labda akkor pukkad ki, vagy válik alkalmatlanná, amikor nincs játékban, kezdőrúgásnál, szögletrúgásnál, szabadrúgásnál, büntetőrúgásnál vagy bedobásnál:

- a játékot ennek megfelelően kell folytatni.

A labda a mérkőzés folyamán a játékvezető engedélye nélkül nem cserélhető.

Az International Board döntvényei

1. döntvény

Hivatalos mérkőzéseken csak olyan labdák használhatók amelyek megfelelnek a 2. szabályban meghatározott minimális technikai követelményeknek.

A FIFA és a kontinentális szövetségek mérkőzésein csak olyan labdák használhatók, amelyeken fel van tüntetve az alábbi megnevezések egyike:

1. A hivatalos „FIFA APPROVED” („a FIFA által jóváhagyott”) jelzés

2. A hivatalos „FIFA INSPECTED” („a FIFA által ellenőrzött”) jelzés

3. „INTERNATIONAL MATCHBALL STANDARD” („Nemzetközi mérkőzéslabda szabvány „) amihez más, a FIFA által megkövetelt és a megfelelő technikai színvonalra utaló jelzés is járulhat.

E megnevezés jelzi, hogy a labda szükséges ellenőrzése megtörtént ,és hogy a labda a 2. szabály minimum-előírásain felül megfelel a fenti kategóriáknak. Az egyes kategóriákhoz tartozó követelményeket az International Board hagyja jóvá. Az ellenőrzést végző intézeteket a FIFA hagyja jóvá.

A nemzeti szövetségek mérkőzéseire is előírható a fenti jelzésű labdák használata. Minden más mérkőzésen a labdának a 2. szabály előírásinak kell megfelelnie.

2. döntvény

A FIFA, a kontinentális szövetségek és a nemzeti szövetségek által szervezett versenyeken semmilyen hirdetés nem engedélyezett a labdán, kivéve a bajnokság (torna) emblémáját, s bajnokság szervezőjének emblémáját és a gyártó engedélyezett védjegyét. A versenyszabályok korlátozhatják az ilyen jelek méretét és számát.

3. Szabály - A játékosok száma

(1) Játékosok

A játékban két csapat vesz részt, legfeljebb 11-11 játékossal, ezek közül 1-1 a kapus. A mérkőzés nem kezdhető el csapatonként 7 játékosnál kevesebbel.

(2) Hivatalos mérkőzések

A FIFA, a kontinentális szövetségek és a nemzeti szövetségek által rendezett hivatalos mérkőzéseken legfeljebb három cserejátékos szerepeltethető.

A verseny szabályzatának elő kell írnia, hogy hány cserejátékos nevezhető; ezek száma háromtól hétig terjedhet.

(3) Más mérkőzések

A nemzeti A csapatok mérkőzésein legfeljebb 6 játékos-csere alkalmazható.

Az összes többi mérkőzésen ennél több játékos-csere alkalmazható feltéve, ha

· a két csapat megállapodott a cserék maximális számában

· e megállapodást a mérkőzés előtt közlik a játékvezetővel

Ha a játékvezetőt nem tájékoztatják, vagy a két csapat nem tudott megegyezni a mérkőzés előtt, akkor legfeljebb hat játékos cserélhető..

(4) Minden mérkőzésre vonatkozó rendelkezés

Minden mérkőzésen a cserejátékosok nevét a mérkőzés előtt meg kell adni a játékvezetőnek. Azok a cserejátékosok, akik nincsenek így nevezve, nem vehetnek részt a mérkőzésen.

(5) A csere végrehajtása

Egy játékos cserejátékossal történő helyettesítéséhez a következő feltételek kellenek:

- a játékvezetőnek be kell jelenteni a cserét, annak megtörténte előtt;

- a cserejátékos csak akkor léphet a játéktérre, ha a lecserélt játékos elhagyta azt és a játékvezetőtől jelzést kapott a belépésre;

- a cserejátékos csak a felezővonalnál léphet a játéktérre és csak akkor, ha áll a játék;

- a csere akkor van végrehajtva, amikor a cserejátékos belép a játéktérre;

- e pillanattól kezdve a cserejátékos a játékban részt vevő játékossá válik, a lecserélt játékos pedig megszűnik a játékban résztvevőnek lenni;

- a lecserélt játékos a továbbiakban nem vehet részt a játékban;

- minden cserejátékos a játékvezető döntési jogkörébe tartozik, akár részt vesz a játékban, akár nem.

(6) A kapus cseréje

Bármely más játékos helyet cserélhet a kapussal, feltéve, hogy:

- a cserét annak megtörténte előtt bejelentik a játékvezetőnek;

- a cserét akkor hajtják végre, amikor áll a játék.

(7) Szabálysértések – büntetések

Ha egy cserejátékos a játékvezető engedélye nélkül a játéktérre lép:

- a játékot meg kell állítani;

- a cserejátékost figyelmeztetni kell, a sárga lapot fel kell mutatni és felszólítani a játéktér elhagyására;

- a játék közvetett szabadrúgással folytatódik ott, ahol a labda a játék megállításakor volt * .

Ha egy játékos helyet cserél a kapussal mielőtt a játékvezető erre engedélyt adott volna:

- a játék folytatódik;

- a játékosokat figyelmeztetni kell, és a sárga lapot fel kell mutatni, amikor a labda a legközelebb játékon kívülre kerül.

Ennek a szabálynak minden más megsértésekor:

- a játékosokat figyelmeztetni kell és a sárga lapot fel kell mutatni.

(8) A játék újraindítása

Ha a játékvezető figyelmeztetés céljából szakítja meg a játékot:

- a játékot az ellenfél csapata javára megítélt közvetett szabadrúgással kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt.

(9) Játékosok és cserejátékosok kiállítása

Az a játékos, akit a játékvezető a kezdőrúgás előtt kiállított, csak a benevezett cserejátékosok egyikével helyettesíthető.

Az a benevezett cserejátékos, akit a játékvezető akár a kezdőrúgás előtt, akár után kiállít, nem helyettesíthető.

Az International Board döntvényei

1. döntvény

A 3. szabály rendelkezéseink figyelembevételével a játékosok minimális számának megállapítása a nemzeti szövetségek hatáskörébe tartozik. Az International Board véleménye szerint a mérkőzést nem lehet folytatni, ha bármelyik csapatban hétnél kevesebb játékos marad.

2. döntvény

Egy csapatvezető a mérkőzés folyamán taktikai utasításokat adhat a játékosoknak. Az utasítás megadása után vissza kell térnie a helyére. Az összes csapatvezetőnek a technikai zóna határain belül kell maradniuk – ahol ilyen zóna ki van jelölve – és korrekt módon kell viselkedniük.

4. Szabály - A játékosok felszerelése

(1) Biztonság

A játékos nem használhat olyan felszerelést és nem viselhet semmi olyat, ami veszélyes önmagára vagy egy másik játékosra nézve (beleértve mindenfajta ékszert is).

(2) Alapfelszerelés

A játékos kötelező alapfelszerelése:

- mez vagy ing;

- rövidnadrág – ha termo nadrágot visel, akkor annak az alapszíne megegyezik a rövidnadrágéval;

- sportszár;

- sípcsontvédő;

- cipő.

(3) Sípcsontvédők

- a sportszárnak teljesen el kell fednie a sípcsontvédőt;

- a sípcsontvédőnek megfelelő anyagból (gumi, műanyag vagy hasonló anyagból) kell készülnie;

- megfelelő fokú védelmet kell nyújtania.

(4) Kapusok

A kapusoknak a többi játékosétól, a játékvezetőétől és a játékvezető asszisztensekétől eltérő színeket kell viselniük.

(5) Szabálysértések – Büntetések

Ennek a szabálynak bármilyen megsértése esetén

- nem kell megszakítani a játékot;

- a játékvezető utasítsa a vétkes játékost a játéktér elhagyására, felszerelésének rendbehozatalára;

- a játékos akkor hagyja el a játékteret, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül, hacsak addigra nem hozta rendbe a felszerelését;

- szerelése rendbehozatala céljából a játéktérről leküldött játékos a játékvezető engedélye nélkül nem jöhet vissza;

- a játékvezetőnek ellenőriznie kell, hogy a játékos felszerelése megfelelő-e, mielőtt megengedi, hogy visszatérjen a játéktérre;

- a játékos csak akkor engedhető vissza a játéktérre, amikor a labda játékos kívül van.

Ha egy játékos, akinek e szabály megsértése miatt kellett elhagynia a játékteret, belép (vagy visszatér) a játéktérre a játékvezető engedélye nélkül, akkor őt figyelmeztetni kell és a sárga lapot fel kell mutatni.

(6) A játék újraindítása

Ha a játékvezető figyelmeztetés céljából megállítja a játékot:

- a játékot az ellenfél csapata javára megítélt közvetett szabadrúgással kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt.

Az International Board döntvényei

1. döntvény

A játékos nem fedheti fel a jelmondatot vagy hirdetést tartalmazó alsóingét. Azt a játékost, aki meze levételével felfed jelmondatot vagy reklámot, a torna szervezőjének szankcionálni kell.

A mezeknek ujjaiknak kell lennie.

5. Szabály - A játékvezető

(1) A játékvezető hatásköre

Minden mérkőzést egy játékvezető vezet, akinek korlátlan joga, hogy azon a mérkőzésen érvényt szerezzen a játékszabályoknak.

(2) A játékvezető jogai és kötelezettségei

- érvényt szerez a szabályoknak;

- a játékvezető asszisztensekkel (tartalék-játékvezetővel) együttműködve vezeti a mérkőzést;

- biztosítja, hogy a labda megfeleljen a 2. szabály követelményeinek;

- biztosítja, hogy a játékosok felszerelése megfeleljen a 4. szabály követelményeinek;

- méri az időt és feljegyzéseket készít a mérkőzésről;

- megszakítja, felfüggeszti vagy beszünteti a mérkőzést, saját belátása szerint, a játékszabályok bármely megsértéséért;

- megszakítja a mérkőzést, ha véleménye szerint egy játékos súlyosan megsérült és biztosítja, hogy eltávolítsák a játéktérről. A sérült játékos csak a játék újraindítása után térhet vissza a játéktérre;

- engedi a mérkőzés folytatását, amíg a labda játékon kívülre nem kerül, ha véleménye szerint egy játékosnak csak enyhe sérülése van;

- biztosítja, hogy az a játékos, akinek vérző sebe van elhagyja a játékteret. A játékos csak akkor térhet vissza, ha erre jelzést kapott a játékvezetőtől, akinek meg kell győződnie arról, hogy a vérzés elállt;

- továbbengedi a játékot, ha ebből annak a csapatnak származik előnye, amelyik ellen a szabálysértést elkövették, és bünteti az eredeti szabálytalanságot, ha a feltételezett előny nem valósul meg;

- ha egy játékos azonos időpontban egynél több szabálysértést követ el, akkor a súlyosabbat bünteti;

- fegyelmező eszközzel él a figyelmeztetendő és kiállítandó szabálysértésben vétkes játékosokkal szemben. A játékvezető nem köteles ezt azonnal megtenni, de amikor a labda legközelebb játékos kívülre kerül, köteles figyelmeztető eszközt használni;

- fellép a nem megfelelő módon viselkedő csapatvezetőkkel szemben, és belátása szerint elküldheti őket a játéktérről és annak közvetlen környezetéből;

- a játékvezető asszisztens közlése alapján elbírálja azokat a szabálysértéseket, amelyeket nem látott;

- biztosítja, hogy jogosulatlan személy ne léphessen a játéktérre;

- újraindítja a mérkőzést, miután az megszakadt;

- a mérkőzésről az illetékes szövetség számára jelentést készít, amelyben információt ad a játékosok és/vagy csapatvezetők elleni fegyelmezési akcióról és bármely más incidensről, amely a mérkőzés előtt, alatt vagy után történik.

A játékvezető döntései

A játékvezetőnek a játékra vonatkozó döntései véglegesek.

A játékvezető csak akkor változtathatja meg egy döntését, ha felismeri, hogy tévedett, vagy ha elfogadja asszisztense ez irányú közlését. Ezt azonban csak addig teheti meg, amíg a játék újra nem indult, vagy be nem szüntette.

Az International Board döntvényei

1. döntvény

A játékvezető nem vonható felelőségre:

- játékos, vezető vagy néző bármilyen jellegű sérüléséért;

- tulajdonban esett bármilyen jellegű kárért;

- bármely személy, egyesület, vállalat, szövetség vagy más intézmény bármilyen jellegű veszteségéért, amely tényleges vagy feltételezett következménye a játékszabályok értelmében hozott vagy a mérkőzés megtartásával, lejátszásával illetve vezetésével kapcsolatos játékvezetői döntésnek.

Ilyen döntés lehet:

- annak megítélése, hogy a játéktér vagy környezetének állapota, avagy az időjárási körülmények lehetővé teszik-e a mérkőzés lejátszását;

- a mérkőzés bármilyen okból történő beszüntetése;

- a mérkőzéshez használt felszerelések – beleértve a kapufákat, a keresztlécet, a zászlórudakat és a labdát – állapotára vonatkozó megállapítások;

- a mérkőzés megszakítása vagy továbbengedése nézők beavatkozás vagy a nézőtéren előforduló bármilyen probléma következtében;

- a játék megszakítása vagy továbbengedése, hogy engedje a sérült játékost eltávolítani a játéktérről ápolás céljából;

- annak elrendelése, hogy a sérült játékost távolítsák el a játéktérről ápolás céljából;

- annak megengedése vagy megtiltása, hogy egy játékos viselhet-e valamilyen felszerelést;

- annak megengedése vagy megtiltása, hogy bármely személy (ideértve a csapatvezetőket, a stadionhoz tartozó személyeket, biztonsági erőket, fényképészeket vagy a média más képviselőit) tartózkodhat-e a játéktér közelében (amennyiben ez a játékvezető felelősségi körébe tartozik)

- bármely más, a játékszabályokkal vagy a játékvezető azon kötelességeivel összhangban hozott döntés, amely az adott mérkőzésen a FIFA, a kontinentális szövetség, a nemzeti szövetség vagy a liga szabályzataiból reá hárul.

2. döntvény

Olyan tornákon (versenyeken, bajnokságokban), amelyeken tartalék-játékvezető is működik, szerepét és feladatait az International Board útmutatásai határozzák meg, amelyet a szabálykönyv tartalmaz.

3. döntvény

A játékkal kapcsolatos tények közé tartozik egy gól érvényessége vagy érvénytelensége, valamint a mérkőzés eredménye is.

6. Szabály - A játékvezető asszisztensek

(1) Kötelességei

A mérkőzésre két játékvezető asszisztenst kell kijelölni, akiknek kötelessége – a játékvezetői döntések elsődlegességének sérelme nélkül -, hogy jelezzék:

- amikor a labda teljes terjedelmével elhagyta a játékteret;

- melyik csapat jogosult szögletrúgásra, kirúgásra vagy bedobásra;

- amikor egy játékost leshelyzete miatt büntetni kell;

- a játékos csere szándékát;

- az olyan sportszerűtlenséget vagy más incidenst, amit a játékvezető nem láthatott;

- ha szabálytalanság történt, amikor a játékvezető asszisztens közelebb van az esethez, mint a játékvezető (beleértve a büntetőterületen elkövetett szabálytalanságokat);

- a büntetőrúgás esetén, hogy a kapus előrelépett-e a rúgás előtt és hogy a labda áthaladt-e a vonalon.

(2) Segítség

A játékvezető asszisztenseknek segíteniük kell a játékvezetőt, hogy a mérkőzést a játékszabályoknak megfelelően vezesse. Szükségképpen beléphetnek a játéktérre, hogy segítsék a 9,15 méteres távolság betartását.

Illetéktelen beavatkozás vagy helytelen magatartás esetén a játékvezető mentse föl a játékvezető asszisztenst a feladatai alól, és adjon jelentést az illetékes szövetségnek.

7. Szabály - A mérkőzés időtartama

(1) Félidők

A mérkőzés két egyenlő 45 perces félidőben áll, hacsak a játékvezető és a két résztvevő csapat kölcsönösen másként nem egyezik meg. Bármely megegyezésnek, amely a játékidőt megváltoztatja (például mindkét félidőt az elégtelen világítás miatt lerövidítik 40 percre), a játék megkezdése előtt kell megtörténnie, és alkalmazkodnia kell a versenyszabályokhoz.

(2) A félidők közötti szünetek

A félidőben a játékosoknak joguk van a szünethez.

A félidők közötti szünet nem lehet 15 percnél több.

A félidők közötti szünet időtartamát a versenyszabályokban kell megállapítani.

Csak a játékvezető hozzájárulásával lehet a félidők közötti szünet időtartamát megváltoztatni.

(3) Elvesztegetett idő miatti időbeszámítás

Félidőnként minden elvesztegetett időt be kell számítani. Ilyen esetek:

- játékos csere (cserék);

- sérült játékos ápolása;

- sérült játékos eltávolítása a játéktérről kezelés céljából;

- időhúzás;

- bármely más ok.

Az elvesztegetett idő beszámítása a játékvezető belátására van bízva.

(4) Büntetőrúgás

Büntetőrúgás végrehajtására vagy annak megismétlésére bármelyik félidő játékidejét meg kell hosszabbítani addig, amíg a büntetőrúgás végrehajtása megtörtént.

(5) Félbeszakadt mérkőzés

A félbeszakadt mérkőzést újra kell játszani, hacsak a versenyszabályok másként nem rendelkeznek.

8. Szabály - A játék kezdete és újraindítása

(1) Előzetes intézkedések

Pénzfeldobás során, amelyik csapat a sorsoláson nyer, eldönti, hogy az első félidőben melyik kapura támadjon.

A másik csapat végzi el a mérkőzés kezdőrúgását.

A sorsoláson győztes csapat végzi el a második félidő kezdőrúgását.

A mérkőzés második félidejére a csapatok térfelet cserélnek és a másik kapura támadnak.

(2) A kezdőrúgás

A kezdőrúgás a játék kezdetének vagy újraindításának egy módja:

- a mérkőzés elején;

- a gól után;

- a mérkőzés második félidejének elején;

- esetleges hosszabbítás mindkét félidejének elején.

Kezdőrúgásból közvetlenül gól érhető el.

(3) Végrehajtás

- minden játékos a saját térfelén tartózkodik;

- a kezdőrúgást végző csapat ellenfelének játékosai legalább 9,15 m-re vannak a labdától, amíg az játékba nem kerül;

- a labda mozdulatlanul áll a kezdőponton;

- a játékvezető jelt ad;

- a labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és előre elmozdul;

- a rúgó játékos nem érintheti másodszor a labdát, amíg egy másik játékos azt nem érinti.

Ha az egyik csapat gólt ér el, a kezdőrúgás az ellenfelet illeti meg.

(4) Szabálysértések – büntetések

Ha a kezdőrúgást végző játékos másodszor érinti a labdát, mielőtt azt egy másik játékos érintette:

- közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt.

A kezdőrúgás végrehajtása során bármely más szabálysértés esetén:

- a kezdőrúgást meg kell ismételni.

(5) Labdaejtés

A labdaejtés a játék újraindításának módja, olyan időleges megszakítás után, amely előtt a labda játékban volt, és amely a szabályok más helyén nem említett okból vált szükségessé.

(6) Végrehajtás

A játékvezető leejti a labdát azon a helyen, ahol az a játék megszakításának pillanatában volt.

A játék akkor indul újra, amikor a labda a földet éri.

(7) Szabálysértések – büntetések

A labdaejtést meg kell ismételni, ha:

- egy játékos érinti a labdát, mielőtt az földet ért;

- a labda földetérés után a labda elhagyja a játékteret anélkül, hogy bármely játékos érintette volna.

(8) Speciális körülmények

A védőcsapat javára a saját kapuelőtérben megítélt szabadrúgás a kapuelőtér bármely pontjáról elvégezhető.

A támadócsapat javára az ellenfél kapuelőterében megítélt közvetett szabadrúgást a kapuelőteret határoló, a kapuvonallal párhuzamos vonal azon a pontján végzik el, amelyik a legközelebb esik a szabálytalanság helyéhez.

Ha labdaejtésre a játék olyan megszakítása után kerül sor, amikor a labda a kapuelőtérben volt, akkor a labdaejtésre a kapuelőteret határoló, a kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján kerül sor, amelyik a legközelebb van ahhoz a helyhez, ahol a labda a megszakítás pillanatában volt.

9. Szabály - A labda játékban és játékon kívül

(1) A labda játékon kívül

A labda játékon kívül van, ha:

- akár a földön, akár a levegőben teljes terjedelmével áthalad a kapu- vagy oldalvonalon;

- a játékvezető megszakítja a játékot.

(2) A labda játékban

A labda minden más esetben játékban van, akkor is, ha:

- a keresztlécről, valamelyik kapufáról vagy a sarokzászlóról visszapattanva a játéktéren marad;

- a játéktéren tartózkodó játékvezetőről vagy egy játékvezető asszisztensről lepattan.

10. Szabály - A gól

(1) Gólszerzés

Gólt kell ítélni, amikor a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák között és a keresztléc alatt, feltéve, hogy a gólt elérő csapat előzően nem követett el szabálysértést.

(2) A győztes csapat

Az a csapat a győztes, amely több gólt ért el a mérkőzésen. A mérkőzés döntetlen, ha mindkét csapat egyenlő számú gólt ért el vagy nem esik gól.

(3) Versenyszabályok

Abban az esetben, ha a versenyszabályok megkövetelik, hogy egy döntetlenre végződött mérkőzés után győztest kell hirdetni, akkor ez csak a következő, az International Board által engedélyezett eljárással engedélyezett:

- idegenben szerzett gólok szabálya,

- hosszabbítás,

- büntetőpontról végzett rúgások

Az International Board döntvényei

1. döntvény

A mérkőzés győztesének meghatározására a versenyszabályokban csak azt az eljárást fogadja el az International Board, amelyet a Szabálykönyv tartalmaz.

11. Szabály - A les

(1) Leshelyzet

A leshelyzetben tartózkodni önmagában nem szabálytalanság.

a) a játékos leshelyzetben van, ha:

- közelebb van az ellenfél kapuvonalához, mint a labda és az utolsó előtti ellenfél.

b) a játékos nincs leshelyzetben, ha:

- saját térfelén van, vagy

- azonos szintben van az utolsó előtti ellenféllel, vagy

- azonos szintben van az utolsó két ellenféllel.

(2) Szabálytalanság

Leshelyzetben levő játékos csak akkor büntetendő, ha abban a pillanatban, amikor csapattársa érinti vagy megjátssza a labdát, a játékos a játékvezető véleménye szerint aktívan részt vesz a játékban úgy, hogy:

- beavatkozik a játékba, vagy

- zavarja az ellenfelet, vagy

- előnyt szerez a leshelyzetéből.

(3) Nem szabálytalanság

Nincs les szabálytalanság, ha a játékos közvetlenül

- kirúgásból, vagy

- bedobásból, vagy

- szögletrúgásból

kapja a labdát.

(4) Szabálysértések – Büntetések

Bármilyen les szabálytalanság esetén a játékvezetőnek közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél csapata javára, arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt.

Az International Board döntvényei

1. döntvény

A leshelyzet meghatározásában a „közelebb van az ellenfél kapuvonalához” kifejezésnél a fejének, testének vagy lábának bármely részének kell közelebb lenni az ellenfél kapuvonalához, a labdánál és az utolsó előtti védőnél is. A karokat nem értjük bele a meghatározásba.

2. döntvény

Az aktívan részt vesz a játékban kifejezés elemeinek meghatározása a következő:

· A beavatkozik a játékba kifejezés azt jelenti, hogy megjátszik vagy érint egy labdát, amelyet játékostársa adott le vagy érintett.

· A zavarja az ellenfelet kifejezés azt jelenti, hogy meggátolja egy ellenfelét a labda megjátszásában vagy abban, hogy képes legyen a labdát megjátszani, azzal hogy tisztán akadályozza az ellenfelét a látásban, vagy a mozgásában, vagy mozdulatot tesz, vagy úgy mozog, hogy a játékvezető véleménye szerint becsapja vagy megzavarja egy ellenfelét.

· Az előnyt szerez a helyzetéből kifejezés azt jelenti, hogy megjátszik egy a kapufáról vagy a keresztlécről hozzá lepattanó labdát, miután leshelyzetben volt, vagy megjátszik egy ellenfeléről hozzá lepattanó labdát, miután leshelyzetben volt.

12. Szabály - Szabálytalanságok és sportszerűtlen viselkedés

A szabálytalanságok és a sportszerűtlen viselkedés büntetése a következő:

(1) Közvetlen szabadrúgás

Közvetlen szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, ha egy játékos elköveti a következő hat szabálysértés valamelyikét, a játékvezető megítélése szerint vigyázatlanul, meggondolatlanul vagy indokolatlan mértékű erőbevetéssel:

- az ellenfelet megrúgja vagy megkísérli megrúgni;

- az ellenfelet elgáncsolja, vagy megkísérli elgáncsolni;

- nekiugrik az ellenfélnek;

- az ellenfelet támadja;

- az ellenfelet megüti vagy megkísérli megütni;

- az ellenfelét löki.

Közvetlen szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára akkor is, ha egy játékos elköveti a következő négy szabálytalanság valamelyikét:

- a labdáért való küzdelemben történő szerelésnél előbb érinti az ellenfelet, mint a labdát;

- az ellenfelet visszatartja;

- az ellenfelet leköpi;

- szándékosan kézzel érinti a labdát (kivéve a saját büntetőterületén belül tartózkodó kapust).

A közvetlen szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

(2) Büntetőrúgás

Büntetőrúgást kell ítélni, ha a felsorolt tíz szabálysértés valamelyikét a játékos saját büntetőterületén követi el, tekintet nélkül a labda helyzetére, feltéve, hogy a labda játékban van.

(3) Közvetett szabadrúgás

Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára akkor is, ha a kapus a saját büntetőterületén elköveti a következő négy szabálytalanság valamelyikét:

- hat másodpercnél tovább tartja kezében a labdát, mielőtt birtokából kiengedné;

- a labda korábbi birtoklása után azt ismét kézzel érinti, mielőtt más játékos érintette volna;

- kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott,

- kézzel érinti a labdát, amit közvetlenül egyik csapattársa által elvégzett bedobásból kapott.

Közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára akkor is, ha egy játékos a játékvezető véleménye szerint:

- veszélyesen játszik;

- akadályozza az ellenfél mozgását;

- akadályozza a kapust abban, hogy a kezében tartott labdától megszabaduljon;

- bármilyen más, a 12. szabályban előzőleg nem említett szabálytalanságot követ el, amelynél a játékot meg kell szakítani figyelmeztetés vagy kiállítás céljából.

A közvetett szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

(4) Fegyelmezési szankciók

Csak Piros vagy sárga kártya csak játékosnak, cserejátékosnak vagy lecserélt játékosnak mutatható.

A játékvezetőnek attól a pillanattól van joga fegyelmezési szankciók alkalmazására, amikor a játéktérre lép egészen addig, amíg elhagyja a játékteret a befejező sípszó után.

(5) Figyelmeztetéssel járó szabálytalanságok

Figyelmeztetni kell és sárga lapot kell felmutatni annak a játékosnak, aki elköveti a következő hét szabálytalanság valamelyikét:

- sportszerűtlen magatartásban vétkes;

- szóval vagy mozdulattal kimutatja eltérő véleményét;

- következetesen vét a játékszabályok ellen;

- késlelteti a játék újraindítását;

- szabadrúgásnál és szögletrúgásnál nem tartja be az előírt távolságot;

- a játékvezető engedélye nélkül belép vagy visszatér a játéktérre;

- szándékosan elhagyja a játékteret a játékvezető engedélye nélkül.

(6) Kiállítással járó szabálytalanságok

Ki kell állítani és piros lapot kell felmutatni annak a játékosnak, aki elköveti a következő hét szabálytalanság valamelyikét:

- súlyos szabálytalanságban vétkes;

- durva játékban vétkes;

- leköpi az ellenfelet vagy bármely más személyt;

- a labda szándékos kezezésével gól elérésében gátolja meg az ellenfelet, vagy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg (ez nem vonatkozik a saját büntetőterületén lévő kapusra);

- szabadrúgást vagy büntetőrúgást maga után vonó szabálytalansággal gól elérésében gátolja meg a kapura törő ellenfelet, vagy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg;

- goromba, durva vagy sértő kifejezéseket és/vagy mozdulatokat használ;

- ugyanazon a mérkőzésen második figyelmeztetését kapja.

A kiállított játékosnak el kell hagynia a játéktér környékét és a technikai zónát.

Az International Board döntvényei

1. döntvény

Az a játékos aki akár a játéktéren, akár azon kívül figyelmeztetést vagy kiállítást maga után vonó szabálytalanságot követ el akár ellenféllel, csapattárssal, a játékvezetővel, a játékvezető asszisztensek valamelyikével vagy más személlyel szemben, a vétségnek megfelelően büntetendő.

2. döntvény

A labda akkor tekintendő a kapus birtokában levőnk, amikor azt keze vagy karja bármely részével érinti. Akkor is a kapus birtokában van a labda, ha azt szándékosan kiüti. Ha azonban a játékvezető véleménye szerint csak véletlenül lepattanó labdáról van szó – pl. egy védés után – akkor ez nem jelenti a labda birtoklását.

3. döntvény

A 12. szabály értelmében a játékos fejjel, mellel, térddel stb. odajátszhatja kapusához a labdát. Ha azonban a játékos ezt oly módon teszi, - amikor a labda játékban van – hogy az a játékvezető véleménye szerint a szabály kijátszása, akkor a játékos sportszerűtlen magatartásban vétkes, amiért figyelmeztetni kell és sárga lapot kell felmutatni és az ellenfél javára közvetett szabadrúgást kell ítélni arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt.

Ha egy játékos szabadrúgást végrehajtása során folyamodik a szabály kijátszásához, akkor figyelmeztetni kell és sárga lapot kell felmutatni. A szabadrúgást meg kell ismételni.

Ezekben az esetekben közömbös, hogy a kapus érinti-e kézzel a labdát vagy sem. A szabálytalanságot ugyanis a mezőnyjátékos követi el, aki ki akarja játszani a 12. szabály betűjelét és szellemét.

4. döntvény

A szerelést, amely veszélyezteti az ellenfél testi épségét, súlyos sportszerűtlenségként kell büntetni.

5. döntvény

A játékvezető megtévesztését célzó színlelést – történjék az a játéktér bármely pontján – sportszerűtlen magatartásként kell büntetni.

6. döntvény

Egy játékost, aki a gól ünneplése közben leveszi a mezét, sportszerűtlen viselkedésért sárga kártyás figyelmeztetésben kell részesíteni.

13. Szabály - Szabadrúgások

(1) A szabadrúgások fajtái

A szabadrúgás közvetlen vagy közvetett lehet.

Mind a közvetlen, mind a közvetett szabadrúgás elvégzésekor a labdának mozdulatlanul kell állnia és a szabadrúgást végző játékos egészen addig nem érintheti a labdát másodjára, amíg az egy másik játékost nem érintett.

(2) A közvetlen szabadrúgás

- ha közvetlen szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél kapujába jut, gólt kell ítélni;

- ha közvetlen szabadrúgásból a labda közvetlenül csapatának kapujába kerül, szögletrúgás kell ítélni az ellenfél javára.

(3) A közvetett szabadrúgás

Jelzés

A közvetett szabadrúgást a játékvezető karjának feje fölé emelésével jelzi. Karját addig kell felemelve tartani, amíg a szabadrúgást el nem végezték és a labda egy másik játékost nem érintett vagy játékon kívülre nem került.

A kapuba kerülő labda

Csak akkor ítélhető gól, ha a labda másik játékost érint, mielőtt a kapuba kerül:

- ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél kapujába kerül, kirúgást kell ítélni;

- ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül a csapatának kapujába kerül, szögletrúgást kell ítélni az ellenfél javára.

-

(4) A szabadrúgás helye

Szabadrúgás a büntetőterületen belül

Közvetlen vagy közvetett szabadrúgás a védőcsapat javára:

- az ellenfél minden játékosa legalább 9,15 méterre van a labdától;

- az ellenfél minden játékosa a büntetőterületen kívül van, amíg a labda játékba nem kerül;

- a labda akkor van játékban, ha közvetlenül a büntetőterületen kívülre rúgták;

- a kapuelőtéren belül megítélt szabadrúgás a kapuelőtér bármely pontjáról elvégezhető.

Közvetett szabadrúgás a támadócsapat javára:

- az ellenfél minden játékosa legalább 9,15 méterre van a labdától, amíg az játékba nem kerül, kivéve ha a kapuvonalukon a kapufák között helyezkednek el;

- a labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és elmozdult;

- a kapuelőtéren megítélt szabadrúgást a kapuelőteret határoló, a kapuvonallal párhuzamos vonal azon pontjáról kell elvégezni, amelyik a legközelebb van a szabálytalanság helyéhez.

Szabadrúgás a büntetőterületen kívül

- az ellenfél minden játékosa legalább 9,15 méterre van a labdától, amíg az játékba nem kerül;

- a labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és elmozdult;

- a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

(5) Szabálysértések – Büntetések

Ha a szabadrúgás elvégzésénél az ellenfél az előírt távolságnál közelebb van a labdához:

- a szabadrúgást meg kell ismételni.

Ha a szabadrúgást a védőcsapat a saját büntetőterületén belülről végzi el, és a labda nem kerül közvetlenül játékba:

- a szabadrúgást meg kell ismételni.

Nem a kapus által elvégzett szabadrúgás

Miután a labda játékba kerül és a szabadrúgást végző játékos (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

- közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

Miután a labda játékba kerül és a szabadrúgást végző játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőbb az más játékost érintett volna:

- közvetlen szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt;

- büntetőrúgást kell ítélni, ha a szabálytalanság a szabadrúgást végző játékos büntetőterületén belül történt.

Kapus által végzett szabadrúgás

Miután a labda játékba kerül és a kapus (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

- közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

Miután a labda játékba kerül és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

- közvetlen szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, ha a szabálytalanság a kapus büntetőterületén kívül történt, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt;

- közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, ha a szabálytalanság a kapus büntetőterületén belül történt, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

14. Szabály – A büntetőrúgás

Büntetőrúgást kell ítélni az a csapat ellen, amely elköveti a közvetlen szabadrúgást maga után vonó tíz szabálytalanság valamelyikét a saját büntetőterületén, amikor a labda játékban van.

Büntetőrúgásból közvetlenül gól érhető el.

Büntetőrúgás végrehajtására a félidők és a hosszabbítások bármelyik félidejének vége után is időt kell adni.

(1) A labda és a játékosok helyzete

a) a labdát:

- a büntetőpontra kell helyezni.

b) a büntetőrúgást végrehajtó játékost:

- egyértelműen azonosítani kell.

c) a védőcsapat kapusa:

- a kapuvonalon a kapufák közt, a rúgó játékossal szemben marad a rúgás elvégzéséig.

d) a játékosoknak, kivéve a büntetőrúgást végrehajtó játékost:

- a játéktéren belül;

- a büntetőterületen kívül;

- a büntetőpont mögött;

- a labdától legalább 9,15 méter távolságra kell tartózkodniuk.

(2) A játékvezető

- nem adhat jelt a büntetőrúgás végrehajtására addig, amíg minden játékos a szabály által előírt helyen tartózkodik;

- dönti el, mikor tekintendő a büntetőrúgás végrehajtottnak.

(3) Végrehajtás

- a büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell rúgnia;

- nem játszhatja meg a labdát másodjára, amíg az egy másik játékost nem érintett;

- a labda akkor van játékban, amikor elrúgták és előre elmozdult.

A rendes játékidőben, az első vagy a második félidő végén meghosszabbított időben rúgott vagy megismételt büntető esetén gólt kell ítélni, ha a labda, mielőtt áthaladt volna a kapufák között és a keresztléc alatt:

- érinti egyik vagy mindkét kapufát és/vagy a keresztlécet és/vagy a kapust.

(4) Szabálysértések – Büntetések

Amikor a játékvezető jelt ad egy büntetőrúgás végrehajtására és mielőtt a labda játékba kerül valamelyik a következő szituációkból megtörténik:

a) A büntetőrúgást végző játékos szabálytalanságot követ el:

- a játékvezető engedje a rúgás elvégzését;

- ha a labda kapuba jut, a rúgást meg kell ismételni;

- ha a labda nem jut a kapuba, a játékvezető állítsa meg a játékot, és a mérkőzés közvetett szabadrúgással folytatódik a védő csapat javára.

b) A kapus szabálytalanságot követ el:

- a játékvezető engedje a rúgás elvégzését;

- ha a labda kapuba jut, gólt kell ítélni;

- ha a labda nem jut a kapuba, a rúgást meg kell ismételni.

c) A rúgást végző játékos csapattársa belép a büntetőterületre, vagy a 9,15 méteres körívbe vagy a büntetőpont elé fut:

- a játékvezető engedje a rúgás elvégzését;

- ha a labda kapuba jut, a rúgást meg kell ismételni;

- ha a labda nem jut a kapuba, a játékvezető állítsa meg a játékot, és a mérkőzés közvetett szabadrúgással folytatódik a védő csapat javára;

- ha a labda lepattan a kapusról, a keresztlécről vagy a kapufáról, és ez a játékost érinti, akkor a játékvezető szakítsa meg a játékot és indítsa újra a mérkőzést a védőcsapat javára megítélt közvetett szabadrúgással.

d) A kapus csapattársa belép a büntetőterületre, a 9,15 méteres körívbe vagy a büntetőpont elé fut:

- a játékvezető engedje a rúgás elvégzését;

- ha a labda kapuba jut, gólt kell ítélni;

- ha a labda nem jut a kapuba, a rúgást meg kell ismételni.

e) Mindkét csapat játékosa szabálytalanságot követ el:

- a rúgást meg kell ismételni:

Ha a büntető elvégzése után:

f) A rúgó játékos (nem kézzel) másodszor is érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett:

- közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

g) A rúgó játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett:

- közvetlen szabadrúgás kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

h) Az előrehaladó labdát külső tényező érinti:

- a rúgást meg kell ismételni.

i) A labda a kapusról, a keresztlécről vagy a kapufákról lepattan és ekkor érinti, külső tényező:

- a játékvezető szakítsa meg a játékot;

- a játékot labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a külső tényezőt érintette.

15. Szabály - A bedobás

A bedobás a játék újrakezdésének egyik módja.

Bedobásból közvetlenül nem érhető el gól.

(1) Bedobást kell ítélni:

- amikor a labda akár a földön, akár a levegőben teljes terjedelmével áthalad az oldalvonalon;

- arról a helyről, ahol keresztezte az oldalvonalat;

- annak a csapatnak a javára, amelyiknek ellenfele utoljára érintette a labdát.

(2) Végrehajtás

A labda elengedésének pillanatában a dobó játékosnak:

- arccal a játéktér fel kell fordulnia;

- mindkét lábának egy részével érintenie kell vagy az oldalvonalat, vagy a játéktéren kívül a talajt;

- mindkét kezét használnia kell;

- a labdát feje mögött és felett előrehozva kell bedobnia.

A dobó játékos nem érintheti ismét a labdát, amíg az más játékost érintett.

Minden ellenfél játékosnak a dobás helyétől legalább 2 méterre kell állnia.

A labda azonnal játékban van, amint bekerül a játéktérre.

(3) Szabálysértések – Büntetések

Nem a kapus által végrehajtott bedobás esetén:

Miután a labda játékba kerül és a dobó játékos (nem kézzel) másodjára érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

- közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

Miután a labda játékba kerül és a dobó játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett:

- közvetlen szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt;

- büntetőrúgást kell ítélni, ha a szabálytalanság a dobó játékos büntetőterületén belül történt.

A kapus által végrehajtott bedobás esetén:

Miután a labda játékba kerül és a kapus (nem kézzel) másodjára érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

- közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

Miután a labda játékba kerül és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett:

- ha az eset a kapus büntetőterületén kívül történt, akkor közvetlen szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt;

- ha az eset a kapus büntetőterületén belül történt, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

Ha az ellenfél sportszerűtlenül zavarja vagy akadályozza a dobó játékost:

- sportszerűtlen magatartás miatt figyelmeztetni kell és sárga lapot kell felmutatni.

E szabály bármilyen más megsértése esetén:

- a bedobást az ellenfél egyik játékosa végzi el.

16. Szabály - A kirúgás

A kirúgás a játék újrakezdésének egyik módja.

Kirúgásból közvetlenül gól érhető el, de csak az ellenfél csapatával szemben.

(1) Kirúgást akkor kell ítélni, amikor:

- a labda utoljára támadójátékost érintett, majd teljes terjedelmével, akár a földön akár a levegőben áthalad a kapuvonalon, de nem esik gól a 10. szabály értelmében.

(2) Végrehajtás

- a labdát a kapuelőtér bármelyik pontjáról a védőcsapat egyik játékosának el kell rúgni; az ellenfél játékosai a büntetőterületen kívül helyezkednek el, amíg a labda játékba nem kerül;

- a rúgó játékos addig nem érintheti a labdát másodjára, amíg az egy másik játékost nem érintett;

- a labda akkor van játékban, ha elrúgták és közvetlenül elhagyta a büntetőterületet.

(3) Szabálysértések – büntetések

Ha a labda nem került közvetlenül játékba (a büntetőterületen kívülre):

- a kirúgást meg kell ismételni.

Nem a kapus által végrehajtott kirúgás esetén

Miután a labda játékba kerül és a rúgást végző játékos (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

- közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

Miután a labda játékba kerül és a rúgó játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett:

- közvetlen szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt;

- büntetőrúgást kell ítélni, ha a szabálytalanság a rúgást végző játékos büntetőterületén történt.

A kapus által végrehajtott kirúgás esetén

Miután a labda játékba kerül és a kapus (nem kézzel) másodjára érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

- közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

Miután a labda játékba kerül és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett:

- ha az eset a kapus büntetőterületén kívül történt, közvetlen szabadrúgás kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt;

- ha az eset a kapus büntetőterületén belül történt, akkor közvetett szabadrúgás kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

E szabály bármilyen más megsértése esetén:

- a kirúgást meg kell ismételni.

17. Szabály - A szögletrúgás

A szögletrúgás a játék újrakezdésének egyik módja.

Szögletrúgásból közvetlenül gól érhető el, de csak az ellenfél csapatával szemben.

(1) Szögletrúgást kell ítélni, amikor:

- a labda utoljára védőjátékost érintett, majd teljes terjedelmével, akár a földön, akár a levegőben áthalad a kapuvonalon, de nem esik gól a 10. szabály értelmében.

(2) Végrehajtás

- a labdát a közelebb eső sarokzászlónál lévő sarokívbe kell helyezni;

- a sarokzászlórudat nem szabad elmozdítani;

- az ellenfeleknek a labdától legalább 9,15 méter távolságban kell tartózkodniuk, amíg az játékba nem kerül;

- a labdát a támadócsapat egyik játékosának el kell rúgni;

- a labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és elmozdult;

- a rúgó játékos addig nem érintheti a labdát másodjára, amíg az egy másik játékost nem érintett.

(3) Szabálysértések – Büntetések

Nem a kapus által végrehajtott szögletrúgás esetén

Miután a labda játékba kerül és a rúgást végző játékos (nem kézzel) másodjára érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

- közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

Miután a labda játékba kerül és a rúgó játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett:

- közvetlen szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt;

- büntetőrúgást kell ítélni, ha a szabálytalanság a rúgó játékos büntetőterületén belül történt.

A kapus által végrehajtott szögletrúgás esetén

Miután a labda játékba kerül és a kapus (nem kézzel) másodjára érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna:

- közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

Miután a labda játékba kerül és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett:

- ha az eset a kapus büntetőterületén kívül történt, közvetlen szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt;

- ha az eset a kapus büntetőterületén belül történt, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára, a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt.

E szabály bármilyen más megsértése esetén:

- a szögletrúgást meg kell ismételni.

A mérkőzés győztesét meghatározó eljárások

Idegenben szerzett gólok, hosszabbítás és büntetőpontról végzett rúgások a mérkőzés győztesének meghatározásánál alkalmazandó módszerek abban az esetben, ha a versenyszabályok megkövetelik, hogy egy döntetlenre végződött mérkőzés után győztest kell hirdetni.

Idegenben szerzett gól

Azokon a találkozókon, ahol a csapatok hazai pályán és idegen pályán is játszanak, és a második mérkőzés után egyenlő az eredmény, akkor a versenyszabályok tartalmazhatnak olyan kitételt, hogy az ellenfél csapatának pályaválasztása mellett szerzett gólok duplán számítanak.

Hosszabbítás

A versenyszabályok tartalmazhatják, hogy a mérkőzés után kell játszani további két olyan egyforma időtartamú időszakot, amelynek tartama nem lépi túl a 15 percet. Ilyenkor a 8. szabály feltételeit kell alkalmazni

A büntetőpontról végzett rúgások

- a játékvezető kijelöli azt a kaput, amelynél a rúgásokat elvégzik;

- a játékvezető pénzfeldobással sorsol, amelyik kapitány a sorsoláson nyer, eldönti, hogy az első vagy a második rúgást végzi a csapata;

- a játékvezető feljegyzést végez a rúgásokról;

- mindkét csapat öt-öt rúgást végez, figyelembe véve az alábbi feltételeket;

- a csapatok felváltva végzik a rúgásokat;

- ha mielőtt mindkét csapat elvégezte volna az öt-öt rúgást, az egyik több gólt ér el, mint amennyit a másik elérhetne, a rúgásokat abba kell hagyni, még akkor is ha ezzel befejezhetné az ő öt rúgását

- ha mindkét csapat elvégezte az öt rúgást és egyforma számú gólt rúgott, vagy egyik sem rúgott gólt, a rúgásokat az eddigi rendben folytatni kell, amíg mindkét csapat egyenlő számú rágása mellett az egyik csapat több gólt ért el, mint a másik;

- az a kapus, aki a büntetőpontról végzett rúgások során megsérül és emiatt mint kapus nem tud tovább játszani, az egyik megnevezett cserejátékossal helyettesíthető, feltéve, hogy csapata még nem merítette ki a versenyszabályok által meghatározott cserelehetőséget;

- ez utóbbi esettől eltekintve, csak azok a játékosok vehetnek részt a büntetőpontról végzett rúgásokban, akik a mérkőzés végén, beleértve a hosszabbítást, a játéktéren vannak;

- minden rúgást más-más játékos végez. Egy játékos csak akkor kerülhet másodszor sorra, ha már minden, a rúgásra jogosult játékos elvégzett egy rúgást;

- egy rúgásra jogosult játékos a rúgások során bármikor helyet cserélhet a kapussal;

- a büntetőpontról végzett rúgások során csak a jogosult játékosok és a játékvezetők tartózkodhatnak a játéktéren;

- a rúgást végző játékoson és a kapuson kívül minden játékosnak a középkörben kell tartózkodnia;

- a végrehajtó játékos csapatának kapusa a játéktéren, azon a büntetőterületen kívül helyezkedik el, ahol a rúgásokat végzik, mégpedig a kapuvonal és büntetőterület határvonalának találkozásánál;

- ha más rendelkezés nincs, a játékszabályok az International Board döntvényeit kell alkalmazni a büntetőpontról végzett rúgások során;

- ha a mérkőzést az egyik csapat több játékossal fejezi be, mint az ellenfele, akkor a csapatnak csökkentenie kell a létszámát, hogy az megfeleljen az ellenfél játékos létszámának és a játékvezetőt tájékoztatni kell minden egyes kizárt játékos nevéről és számáról. Ez a csapatkapitány kötelessége.

- a büntetőpontról végzett rúgások megkezdése előtt a játékvezető győződjék meg arról, hogy mindként csapatból ugyanannyi játékos maradt a középkörben és ők fogják a rúgásokat elvégezni.

A technikai zóna

A technikai zóna olyan stadionokban lejátszott mérkőzésekre vonatkozik elsősorban, ahol a technikai személyzet és a cserejátékosok részére ülőhelyet jelöltek ki. A technikai zóna stadiononként más és más lehet, például méretében és elhelyezésében és általános irányelvként az alábbi útmutatások értelmezendők.

- A technikai zóna 1-1 méterre terjed ki a kispad mindkét oldalától és egy méterre közelíti meg az oldalvonalat.

- Ajánlatos a technikai zónát határvonalakkal megjelölni.

- A technikai zónában tartózkodható személyek számát a versenyszabályok határozzák meg.

- A technikai zónában tartózkodó személyeket a mérkőzés kezdete előtt, a versenyszabályok előírásai szerint azonosítani kell.

- Egy időben csak egy személynek van joga taktikai utasításokat adni és a taktikai utasítás megadása után vissza kell térnie a helyére.

- Az edzőnek és a többi vezetőnek a technikai zónán belül kell maradni, csak kivételes esetekben hagyhatják el a technikai zónát, pl.: akkor, amikor a játékvezető az orvosnak vagy a gyúrónak engedélyt ad, hogy egy sérült játékost a játéktéren kezeljen.

- Az edzőnek és a technikai zónában tartózkodó többi személynek mindenkor korrekt módon kell viselkednie.

A 4. számú játékvezető

- Tartalék játékvezető jelölhető ki a versenyszabályoknak megfelelően és működésére akkor kerül sor, ha a másik három játékvezető valamelyike nem tudja a feladatát ellátni. A tartalék játékvezetőnek mindenkor a játékvezető segítségére kell lenni.

- A torna megkezdése előtt világosan meg kell jelölni, hogy a játékvezető kiesése esetén a 4. számú játékvezető vezeti-e tovább a mérkőzést, avagy ezt a feladatot a rangidős játékvezető asszisztens veszi-e át, a 4. számú játékvezető pedig játékvezető asszisztensként működik.

- A 4. számú játékvezető köteles segíteni a játékos csere végrehajtásában.

- Ellenőrzi a tartalék labdákat, ahol ez szükséges. Ha a mérkőzés folyamán labdát kell cserélni, a játékvezető felszólítására új labdát bocsát rendelkezésre, úgy hogy a labdacsere során minél kevesebb idő menjen veszendőbe.

- Feladata a cserejátékosok felszerelésének ellenőrzése, mielőtt belépnek a játéktérre. Ha a felszerelés nem felel meg a játékszabályok előírásainak, akkor ezt a játékvezető tudomására hozza.

- Jeleznie kell, ha a játékvezető nem a valóban vétkes játékost figyelmezteti, vagy nem állítja ki azt a játékost, aki a második figyelmeztetést (sárga lapot) kapja, vagy olyan durvaság történt, amit a játékvezető és az asszisztens nem észlelt. A játékvezető azonban továbbra is egyedüli döntőbíró a játékkal kapcsolatos minden kérdésben.

- A mérkőzés után a 4. számú játékvezetőnek jelentést kell küldenie az illetékes szövetségnek bármilyen sportszerűtlenségről vagy más eseményről, amit a játékvezető és a játékvezető asszisztensek nem észleltek. Bármilyen jelentés megtételéről tájékoztatja a játékvezetőt és a játékvezető asszisztenseket.

- Feladata a játékvezető tudomására hozni, ha a technikai zónában tartózkodók bármelyike nem megfelelően viselkedik.