BAJNA

Térkép

Honlap

Irányítószám: 2525

Vissza

BAJNAI CÉGEK/VÁLLALKOZÁSOK:

Bajna a Gerecse keleti lejtőjén épült település Budapesttől 45 km-re, Tatabányától, illetve Esztergomtól mindössze 20 km-re található. A falu helyén már a rómaiak idejében laktak, ezt bizonyítja a határban talált két szarkofág. A mai Bajna története az Árpád-házi királyokkal kezdődik, bár egyes feltételezések szerint a falu elnevezése a Huba nemzetségből való Bajna vezér nevét őrzi. Az első írásos emlék a település nevének említésével 1293-ból való. Ebben az időben a falu földesurai a Rásztéh nemzetség tagjai voltak, majd őket a Zovárd nemzetség követte. A Hunyadiak korában már a Both családból valók a település urai. A hosszú török elnyomás alatt sem néptelenedett el a falu, de nagyon elszegényedett. A török kiűzése után leányági örökléssel a Szlavniczai Sándor család tagja, Menyhért szerzi meg a falut és alakít ki magának birtokközpontot. Fénykorát az uradalom gróf Sándor Vince és fia, Móric idejében érte el. Sándor Móric Metternich lányt vett feleségül, bajnai kastélyát 1834-ben Hild József tervei alapján a kor ízlésének megfelelően klasszicista stílusban átépíttette. A gyönyörűen rendben tartott 30 holdnyi angol rendszerű parkban álló kastély különösen vadászatok idején számos híresség és főrend találkozóhelye volt. A kastélyt a háború alatt kifosztották, utána a gazdátlanná vált épületet és parkot gépállomásnak használták. Az épület pusztulásnak indult. Ma állagmegóvással próbálják menteni, ami menthető. A Sándor családnak sokat köszönhet a falu. A templomot elsőként a törökdúlás után ők hozatták rendbe, majd bővítették. Támogatták az iskolát, az egyházat, a falu szegény sorsú gyermekeit. A családnak is köszönhetően a megye egyik legrangosabb településének számított a község. Simor János, a későbbi esztergomi hercegprímás 1874-ben felépíttette a bajnai iskolát és három hajósra bővíttette a templomot. Az egyház a XIX. század végén közreműködött a "Hangya" szövetkezet megalakításában, szerepet játszott az olvasókör létrehozásában is. A XX. század elején már volt a faluban orvos, bábaasszony, gyógyszertár, állatorvos, már működött a postahivatal, kiépült a vízvezeték-hálózat, bevezették a villanyt. Az 1990-es években kiépült a csatornahálózat és a gázvezeték. A vállalkozók zöme szolgáltatótevékenységet folytat. A helyi ÁFÉSZ élelmiszerboltot és vendéglőt üzemeltet. Kulturális téren szép sikereket ér el az asszonykórus.