|
" Nem értek én már semmi mást,
nem hallok én már semmi mást,
csak azt a néma suhogást,
azt a szárnytalan szárnycsapást.
Csak azt tudom, hogy visszaszáll
egy szárnyavesztett holt sirály.
Lebeg, lebeg, aztán leszáll.
Szívem vak tengerére száll."
Zelk Zoltán: Sirály
/részlet/ |
Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
S e szőkeségben újra érzem őt.
Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
De ha kinyílnak ősszel az egek,
A szeptemberi bágyadt búcsuzónál
Szeme színére visszarévedek.
Milyen volt hangja selyme, sem tudom már,
De tavaszodván, ha sóhajt a rét,
Úgy érzem, Anna meleg szava szól át
Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.
Jihász Gyula : Milyen volt... |
Hogy hazatértem egy-két éjjen át,
Hallottam még a csalogány dalát;
S hogy harmadnapon örömváró füllel
Lestem hangját az énekes bozótnak,
A csalogányok némák voltak!
A tavasz végdala jutott nekem, -
Ez életem!
Lesznai Anna : Későn érkezem
/részlet/
|
|
|
"Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem,
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyers dalú jelen."
Tóth Árpád
|
Juhász Gyula
Apai nagyapja asztalos; az anyai az utolsó szegedi gombkötőmester. Apja, Juhász Illés posta- és távirdafőtiszt, anyja Kálló Matild; szüleinek első, bátortalan, zárkózott természetű gyermeke.
1893-1902 között a szegedi piarista gimnázium tanulója volt. 1899. május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25-én Ovidius című versét közölte a Budapesti Napló.
Összes verse |
NYUGAT 100 (1908 - 2008)
 |
|
|
A legendás NYUGAT című folyóirat indulásának századik évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár elkészítette a folyóiratot fórumukká választó alkotók életműve előtt tisztelegő ünnepi honlapját.
|
|
|

Design:
Sucó
|