1.
§ (1) Ez a törvény védi az irodalmi,
tudományos és mûvészeti alkotásokat.
(2) Szerzõi jogi védelem alá tartozik -
függetlenül attól, hogy e törvény
megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a
mûvészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak
minõsül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi,
tudományos, publicisztikai) mû,
(3) A szerzõi jogi védelem az alkotást a
szerzõ szellemi tevékenységébõl
fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.
A védelem nem függ mennyiségi,
minõségi, esztétikai jellemzõktõl
vagy az alkotás színvonalára vonatkozó
értékítélettõl.
4. § (1) A
szerzõi jog azt illeti, aki a mûvet megalkotta
(szerzõ).
(2) Szerzõi jogi védelem alatt áll - az eredeti
mû szerzõjét megilletõ jogok sérelme
nélkül - más szerzõ mûvének
átdolgozása, feldolgozása vagy
fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
8. § Ha a
mûvet név nélkül vagy felvett néven
hozták nyilvánosságra, a szerzõi jogokat a
szerzõ fellépéséig az gyakorolja, aki a
mûvet elõször hozta nyilvánosságra.
9. § (1) A
szerzõt a mû létrejöttétõl
kezdve megilleti a szerzõi jogok - a személyhez
fûzõdõ és a vagyoni jogok -
összessége.
(2) A szerzõ személyhez fûzõdõ jogait
nem ruházhatja át, azok másként sem
szállhatnak át és a szerzõ nem mondhat le
róluk.
(3) A vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak
kivételével - nem ruházhatók át,
másként sem szállhatnak át és
azokról lemondani sem lehet.
(4) A vagyoni jogok örökölhetõk, róluk
halál esetére rendelkezni lehet.
(5) A vagyoni jogokat öröklés útján
megszerzõ személyek azokról egymás
javára rendelkezhetnek.
10. § (1) A
szerzõ határoz arról, hogy mûve
nyilvánosságra hozható-e.
(2) A mû nyilvánosságra hozatala elõtt annak
lényeges tartalmáról csak a szerzõ
hozzájárulásával szabad a
nyilvánosság számára
tájékoztatást adni.