Életpályája
Szülővárosában érettségizett 1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott
latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi
Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi
Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években tanít Páhi (Bács-Kiskun megye) községben
rövid ideig.1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még abban az
évben visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen
1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben
általános iskolai tanárként dolgozott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már
regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és
Az őz című regények hozták meg számára az országos
ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos
önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a
Régimódi történet és a Für Elise saját és
szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét
mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és
kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a
Pilátus.
1985 és 1990
között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és
zsinati világi alelnöke volt. 2000-ben a Széchenyi
Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és irodalmi
osztályrendes tagja lett.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek
alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte
fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának
gondozója.
Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos
országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi
Akadémiának.
Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték,
szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, délután négy órakor,
olvasás közben érte a halál.
________________________
Kitüntetések, díjak
________________________
Művei
- Bárány (versek, 1947)
- Vissza az emberig (versek, 1949)
- Ki hol lakik (verses képeskönyv,
1957)
- Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény,
1958)
- Freskó (regény, 1958)
- Bárány Boldizsár (verses mese, 1958)
- Neszek (versek, 1958)
- Marikáék háza (verses képeskönyv,
1959)
- Sziget-kék (meseregény, 1959)
- Az őz (regény, 1959)
- Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
- Disznótor (regény, 1960)
- Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961)
- Születésnap (regény, 1962)
- Pilátus (regény, 1963)
- A Danaida (regény, 1964)
- Hullámok kergetése (útijegyzetek,
1965)
- Tündér Lala (meseregény, 1965)
- Eleven képét a világnak (drámák,
1966)
- Fanni hagyományai (dráma, 1966)
- Alvók futása (elbeszélések, 1967)
- Mózes egy, huszonkettő (regény,
1967)
- Zeusz küszöbén (útijegyzetek, 1968)
- Katalin utca (regény, 1969)
|
- Abigél (ifjúsági
regény, 1970)
- Ókút (regény, 1970)
- Kiálts, város! (színmű, 1971)
- A szemlélők (regény, 1973)
- Az órák és a farkasok (drámák, 1975)
- Szilfán halat (összegyűjtött versek,
1975)
- Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
- Régimódi történet (regény, 1977)
- Kívül a körön (esszék, kritikák,
1980)
- Erőnk szerint (drámák, 1980)
- Megmaradt Szobotkának (emlékezések,
1983)
- Béla király (dráma-trilógia, 1984)
- Az ajtó (regény, 1987)
- Az öregség villogó csúcsain
(műfordítások, 1987)
- Záróvizsga (esszék, tanulmányok,
1987)
- A pillanat (Creusais) (regény, 1990)
- A félistenek szomorúsága (esszék,
tanulmányok, 1992)
- Szüret (drámák, 1996)
- A lepke logikája (publicisztikai
tanulmányok, 1996)
- A csekei monológ (monodráma, 1999)
- Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések,
1999)
- Merszi, Möszjő (publicisztikai írások,
2000)
- Für Elise (regény, 2002)
- Békekötés (hangjátékok, 2006)
|
Életrajza a Magyar Könyv Alapítvány
oldalán
|
