Kanada
az észak amerikai szárazföld északi részén fekszik.
Szárazföldi
határa kizárólag az Amerikai Egyesült Államokkalvankét óceán, az
Atlanti és a
Csendes, valamint a Jeges-tenger veszi körül.
Főleg az északon
található
számtalan sziget miatt partvonala a leghosszabb a világon:
243 792
km.
Kanada a második legnagyobb területű ország (Oroszország után).
Népsűrűsége
viszont igen alacsony, mindössze 3 fő/km, a népesség megoszlása
szélsőséges.
A kedvezőbb éghajlat miatt a mintegy 32 millió kanadai 80%-a a déli
határ
200 kilométeres
körzetében él Kanada.
A legsűrűbben lakott régió aNagy-tavak
vidéke és
a Szent-Lőrinc folyó; ezen a termékeny
területen telepedtek le először azeurópaiak.
Ettől északra helyezkedik el a kanadai pajzs, aFöld
egyik legrégibb szárazulata, mely a legutóbbi jégkorszak
felszínformálásának nyomait viseli magán:
a
talajréteg vékony, a kéreg gazdag ásványokban és a jégvájta
mélyedésekben soktó
ésfolyó
alakult ki.
/A Föld tavainak több mint fele
Kanadában található./
A pajzstól keletre fekszik Labrador Újfundland szigete,
az ország legkeletibb része, zárja
el a Szent-Lőrinc öblöt
az
óceántól.
Az öböl
kezdete, a Szent Lőrinc-folyó torkolata a világ legnagyobb
tölcsértorkolata.
Újfundlandtól délnyugatra található Új-Skóciafélszigete,
a fölött pedig aPrince
Edward sziget.
AzÚj-Skócia
és Új-Brunswick
közé
benyúló keskeny Fundy-öbölben
alakult
ki a világon a legmagasabb dagály.