I. SZABÁLY -
1. § Meghatározás <^>
1.1 A kosárlabda játék
A kosárlabda játékot két (2), öt (5) főből álló csapat játszsza. Mindkét csapatnak az a célja, hogy a labdát az ellenfél kosarába dobja, valamint, hogy megakadályozza a másik csapatot a labda megszerzésében, illetve kosár (gól) elérésében.
1.2 Kosár: saját/ellenfél
Az a kosár, amelyet egy csapat támad, az az ellenfél kosara, és az a kosár, amelyet egy csapat véd, az a saját kosara.
1.3 A labda mozgása
A labdát bármilyen irányba át lehet adni (passzolni), dobni, ütni, gurítani vagy vezetni a vonatkozó szabályok korlátozásain belül.
1.4 A mérkőzés győztese
A mérkőzés győztese az a csapat, amelyik a negyedik negyed játékidejének végére, vagy ha szükséges, bármelyik hosszabbítás végére több pontot ér el.
II. SZABÁLY -
2. § A pálya és a vonalak méretei <^>
2.1 A játéktér
A játéktér téglalap alakú, sík, kemény felületű, akadályoktól mentes terület. (1. ábra)
A FIBA hivatalos fő eseményein és valamennyi újonnan épített pályán: a játéktér hossza 28 m, szélessége 15 m, a határvonalak belső szélén mérve.
Minden más versenyen a FIBA illetékes szerve – a zónabizottság vagy a nemzeti szövetség – jogosult minimum 26 m hosszúságú és 14 m szélességű pályák jóváhagyására.
2.2 Belmagasság
A terem mennyezete vagy a legalacsonyabban lévő akadály legalább 7 m magasan legyen.
2.3 Világítás
A játékteret egyenletesen és megfelelően kell megvilágítani. A fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy a játékosok és a játékvezetők látását ne zavarják.
2.4 Vonalak
Minden vonal azonos (lehetőleg fehér) színű, 5 cm széles és jól látható legyen.
2.4.1 Alapvonalak és oldalvonalak
A játékteret alapvonalak (a játéktér rövidebb oldalai) és oldalvonalak (a játéktér hosszabb oldalai) határolják. Ezek a vonalak nem részei a játéktérnek.
A játéktér legalább 2 m-
2.4.2 Középvonal
A középvonalat az oldalvonalak felezőpontjai között az alapvonalakkal párhuzamosan
kell meghúzni, és az oldalvonalakon túl 15 cm-
2.4.3 Büntetődobó vonalak, szigorított területek és büntetődobó sávok
A büntetődobó vonalakat az alapvonalakkal párhuzamosan kell kijelölni. A 3,60 m hosszú vonal távolabbi széle 5,80 m távolságra van az alapvonal belső szélétől. Középpontja a két alapvonal felezőpontját összekötő képzeletbeli egyenesen fekszik.
A szigorított területek a pályán kijelölt azon területek, amelyeket az alapvonalak,
a büntetődobó vonalak, valamint azok a vonalak határolnak, amelyek külső szélükkel
az alapvonal felezőponjától 3 m-
A büntetődobó sávok a szigorított területek egy 1,80 m sugarú félkörrel megnövelve. A félkörök középpontjai megegyeznek a büntetődobó vonalak középpontjaival. Hasonló félköröket kell meghúzni – szaggatott vonallal – a szigorított területeken belül is.
A játékosok büntetődobások alatti felállásához szükséges helyközöket a 2. ábra szerint kell felfesteni.
2.4.4 Középkör
A középkört a játéktér közepén kell kijelölni, a körkerület külső széléig mért 1,80
m-
2.4.5 A hárompontos mezőnykosár területe
(1. és 3. ábra)
A csapat hárompontos mezőnykosár területe a pálya teljes alapterülete, kivéve az ellenfele kosarához közeli területet, amelyhez – azt határolva – az alábbiak tartoznak:
Az alapvonalnál kezdődő két párhuzamos vonal, 6,25 m-
Egy, a külső szélén mért 6,25 m sugarú félkörív (a fentebb említett középponttal), mely a párhuzamos egyeneseket köti össze.
2.4.6 A csapatpad területek (1. ábra)
A csapatpad területeket a játéktéren kívül, a jegyzőasztallal és a csapatpadokkal azonos oldalon, az alábbiak szerint kell kijelölni:
A területeket két, legalább 2 m hosszú, az oldalvonalra merőleges vonal határolja,
melyek egyike az alapvonal meghosszabbítása, a másikat a középvonaltól 5 m-
2.5 A jegyzőasztal és a cserejátékosok padjának/székeinek elhelyezése (4. ábra)
3. § Felszerelések <^>
A kosárlabda pálya felszereléseinek részletes leírását lásd a Kosárlabda Felszerelések Mellékletében.
3.1 Palánkok és palánktartók (5. ábra)
3.1.1 A palánkokat arra alkalmas, áttetsző anyagból (lehetőleg biztonsági üvegből), egy darabból kell készíteni.
Ha más, nem átlátszó anyag(ok)ból készül(nek), akkor fehérre kell festeni.
3.1.2 A palánkok mérete vízszintesen 1,80 m, függőlegesen 1,05 m.
3.1.3 A palánkok összes vonalát az alábbiak szerint kell felfesteni:
+ Fehérre, ha a palánkok átlátszóak.
+ Minden más esetben feketére.
+ 5 cm szélesre.
3.1.4 A palánkok elülső felülete sima, az alábbi vonalakkal jelölve (5. ábra):
3.1.5 A palánkokat szilárdan rögzíteni kell a következők szerint (6. ábra):
+ A játéktér mindkét végén merőlegesen a talajra, párhuzamosan az alapvonalakkal.
+ Az elülső felületük függőleges középvonala meghosszabbítva egy-
3.1.6 A kosárlabda palánkok párnázása (7. ábra)
3.1.7 A palánktartó szerkezetek feleljenek meg az alábbiaknak (6. ábra):
+ A palánkot tartó szerkezet elülső felületének (beleszámítva a párnázást) az alapvonal
külső szélétől legalább 2 m-
+ A palánktartó állványt biztonságosan a talajhoz kell rögzíteni, hogy ne mozduljon el.
+ A palánk mögötti tartószerkezetek alulsó felületét a palánk elülső felületétől mért 1,20 m mélységben ki kell párnázni.
+ A párnázás minimálisan 5 cm vastagságú legyen és a palánk párnázásának tömörségével egyezzen meg.
Minden palánktartó szerkezet játéktér felé eső felületét ki kell párnázni a talajtól számítva minimum 2,15 m magasságig. A párnázás minimális vastagsága 10 cm legyen.
3.1.8 A párnázást úgy kell elkészíteni, hogy megakadályozza bármilyen testrész beszorulását.
3.2 A kosarak (8. ábra)
A kosarak gyűrűkből és hálókból állnak.
3.2.1 A gyűrűket az alábbiak szerint kell elkészíteni:
+ Tömör acélból, minimum 45 cm belső átmérővel, narancsszínűre festve.
+ Fémrészük vastagsága minimum 1,6 cm, maximum 2,0 cm legyen, alulról hálórögzítő szerkezettel ellátva úgy, hogy megakadályozza az ujjak beszorulását.
+ A hálót 12, egymástól egyenlő távolságra lévő helyen kell a gyűrűhöz rögzíteni. A hálót rögzítő szerkezeten nem lehet sem éles perem, sem akkora rés, amelybe az ujjak beférnek.
+ A gyűrűket a palánktartó szerkezethez úgy kell rögzíteni, hogy a gyűrűről semmilyen erő ne adódjon át a palánkra. Ezért nem szabad közvetlen összeköttetésnek lenni a gyűrű, az azt rögzítő tartószerkezet és a palánk (üveg vagy átlátszó anyag) között. A rések olyan kicsik legyenek, hogy megakadályozzák az ujjak beszorulását.
+ Mindkét gyűrű felső széle a talajtól 3,05 m magasságban, vízszintes síkban van, egyenlő távolságra a palánk két függőleges szélétől.
+ Belső szélük legközelebbi pontja 15 cm-
3.2.2 A nyomásra billenő gyűrűk használata engedélyezett.
3.2.3 A hálókat a következőképpen kell elkészíteni:
+ A hálók fehér zsinegből készülnek. A gyűrűkről úgy kell függeniük, hogy a kosáron
áthaladó labda esését átmenetileg fékezzék. Hosszuk legalább 40 cm legyen és ne haladja
meg a 45 cm-
+ Mindkét háló 12 hurokkal rögzítendő a gyűrűhöz.
+ A háló felső részének annyira merevnek kell lennie, hogy megakadályozza:
> A háló alulról gyűrűre való felakadását, ezáltal akadály képződését.
> A labda elakadását a hálóban vagy kipattanását a hálóból.
3.3 Kosárlabdák
3.3.1 A labda gömbölyű és elfogadott narancssárga színárnyalatú legyen, hagyományosan nyolc (8) gömbhéjjal és fekete barázdákkal.
3.3.2 Külső felületének anyaga bőrből, műbőrből, gumiból vagy műanyagból készüljön.
3.3.3 A labdát olyan keményre kell felfújni, hogy a legalsó pontjától mért megközelítőleg 1,80 m magasról a játéktérre leejtve a labda legfelső pontjáig mérve legalább 1,20 m, illetve legfeljebb 1,40 m magasra pattanjon fel.
3.3.4 A barázdák szélessége nem lehet több 0,635 cm-
3.3.5 Kerülete nem lehet több 78 cm-
3.3.6 A hazai csapatnak legalább két (2) használt, a fenti előírásoknak megfelelő labdát kell rendelkezésre bocsátania. A labda szabályszerű voltának eldöntésére egyedül az első játékvezető jogosult. Ha ezek a labdák nem felelnek meg mérkőzéslabdának, akkor választhatja a vendégcsapat labdáját vagy a csapatok által bemelegítéshez használt labdák egyikét.
3.4 Technikai felszerelések
A hazai csapatnak a következő technikai felszereléseket kell biztosítania, valamint a játékvezetők és a jegyzőasztal hivatalos személyeinek rendelkezésére bocsátania:
3.4.1 Mérkőzésóra és állítható óra
3.4.1.1 A mérkőzésóra a játék egyes szakaszainak és az azok közötti szünetek mérésére szolgál, és úgy kell elhelyezni, hogy mindenki számára – a nézőket is beleértve – jól látható legyen.
3.4.1.2 Egy erre a célra alkalmas, látható készüléket (nem a mérkőzésórát) vagy állítható órát kell a holtidők mérésére használni.
3.4.1.3 Ha a fő mérkőzésórát a játéktér közepe felett helyezték el, akkor egy-
3.4.2 24 mp-
3.4.2.1 A 24 mp-
+ Digitális visszaszámlálás, az időt másodpercekben jelezve,
+ Ne legyen kijelzés a készüléken, amikor a labda nincs egyik csapat birtokában sem.
+ Megállítható legyen és újraindításkor a mutatott értéktől tudjon visszaszámolva működni.
3.4.2.2 A kijelző egységeket az alábbiak szerint kell elhelyezni:
+ Két (2) kijelzőt kell a palánkok felett és mögött, azoktól 30 és 50 cm közötti távolságban felszerelni (6. és 9–A ábrák) vagy
+ Négy (4) kijelzőt kell a talajon elhelyezni, mind a négy (4) sarokban, 2 m-
+ Két (2) kijelzőt kell a talajon, az átlósan lévő sarkokban elhelyezni. A közelebbi
kijelzőt a jegyzőasztaltól balra lévő saroknál kell elhelyezni. Mindkét kijelzőnek
az alapvonalak mögött 2 m-
3.4.2.3 A kijelző készülékeknek a mérkőzés minden résztvevője számára – beleértve a nézőket is – jól láthatóaknak kell lenniük.
3.4.3 Hangjelzők
Kötelezően legalább két (2), különböző hangú készülék szükséges, amelyek jól megkülönböztethető, nagyon hangos jelzést adnak:
+ Egy (1) az időmérő és a jegyző számára. Az időmérő készüléknek automatikusan kell megszólalnia, ezzel jelezve egy negyed vagy egy hosszabbítás végét. A jegyző és az időmérő szükség esetén kézzel is meg tudja szólaltatni, hogy a játékvezetők figyelmét felhívja, amikor holtidőt, cserét, stb. kértek, 50 mp eltelt a holtidőből vagy helyesbíthető tévedés történt.
+ Egy (1) a 24 mp-
Mindkét jelzésnek elég erősnek és jól hallhatónak kell lennie a legkedvezőtlenebb, legzajosabb körülmények között is.
3.4.4 Eredményjelző tábla
A mérkőzéssel kapcsolatos minden személy számára – beleértve a nézőket is – jól látható eredményjelző táblát kell biztosítani.
Az eredményjelzőnek legalább az alábbiakat kell mutatnia:
+ A játékidőt.
+ Az eredményt.
+ Az aktuális negyed számát.
+ A kikért holtidők számát.
3.4.5 Jegyzőkönyv
A FIBA hivatalos fő eseményein a FIBA Világ Technikai Bizottsága által jóváhagyott jegyzőkönyvet kell használni.
3.4.6 Játékoshibákat jelző táblák
Játékoshibákat jelző táblákat kell a jegyző számára biztosítani. A táblák fehérek,
a rajtuk lévő számok magassága minimum 20 cm, szélessége 10 cm, 1-
3.4.7 Csapathibák jelzői
Két (2) csapathibajelzőt kell a jegyző számára biztosítani.
Ezek pirosak, legalább 20 cm szélesek, 35 cm magasak, és úgy készítendők el, hogy a jegyzőasztalra helyezve a játékban résztvevők számára – a nézőket is beleértve – jól láthatóak legyenek.
Használhatók elektromos vagy elektronikus készülékek is, de azoknak a fent leírt színűnek és méretűnek kell lenniük.
3.4.8 Csapathibák számlálója
Megfelelő készülék szükséges a csapathibák számának jelzésére 1-
3.5 Létesítmények és felszerelések a FIBA hivatalos fő eseményein
Az alábbiakban felsorolt létesítmények és felszerelések szükségesek a FIBA hivatalos fő eseményein: Olimpiai Tornákon; Férfi és Női, Junior Férfi és Női, Ifjúsági Férfi és Női Világbajnokságokon; Férfi és Női, Junior Férfi és Női Kontinentális Bajnokságokon.
Ezek a létesítmények és felszerelések ajánlottak minden más eseményen is.
3.5.1 A nézőket legalább 5 méterre kell ültetni a pálya határvonalainak külső szélétől.
3.5.2 A játéktér:
+ Fából készül.
+ 5 cm-
3.5.3 Szükséges négy (4) pályatörlő, kettő mindegyik félpályához.
3.5.4 A palánkok biztonsági üvegből készüljenek.
3.5.5 A labda felülete bőrből készüljön. Az esemény szervezői kötelesek biztosítani legalább 12 azonos gyártmányú és minőségű labdát edzés céljára a mérkőzés előtti bemelegítéshez.
3.5.6 A pálya fölötti megvilágítás ne legyen kevesebb 1500 lux-
3.5.7 A játékteret fel kell szerelni a következőkben felsorolt elektromos készülékekkel úgy, hogy azok a jegyzőasztaltól, a játéktérről, a csapatpadokról, és a játék minden résztvevője számára – a nézőket is beleértve – jól láthatóak legyenek:
3.5.7.1 Két nagy eredményjelző, egy-
+ A játéktér felett elhelyezett eredményjelző (kocka) nem teszi szükségtelenné a két, fent leírt eredményjelző használatát.
+ A mérkőzésórához egy kezelőberendezést kell biztosítani az időmérő és külön egy másikat, a jegyző segítője számára.
+ Az eredményjelzők tartalmazzanak egy jól látható digitális, visszaszámláló típusú órát, amely nagyon erős automatikus hanggal jelzi a negyed vagy a hosszabbítás játékidejének végét.
+ Az eredményjelző mérkőzésórájának és az eredményt mutató kijelzőnek legalább 30 cm magasnak kell lenni.
+ Az összes órának egymással szinkronban kell működni, jelezve a hátralévő játékidőt végig a mérkőzésen.
+ Minden negyed és hosszabbítás utolsó 60 másodpercében a hátralévő játékidőt tizedmásodperces pontossággal kell jelezniük.
+ Az órák közül az egyiket az első játékvezetőnek ki kell jelölnie mérkőzésórának.
+ Az eredményjelzőknek (11. ábra) jelezniük kell továbbá:
> Mindegyik játékos számát, és lehetőleg a vezetéknevét.
> A csapatok által elért pontokat, és lehetőleg a játékosok által egyénenként elért pontokat is.
> Csapatonként valamennyi játékos által elkövetett hibák számát (ez nem teszi feleslegessé a jelzőtáblák használatát, amelyekkel a jegyző a hibákat jelzi).
> A csapathibák számát 1-
> A negyedek számát 1-
> A csapatok terhére írt holtidők számát 0-
3.5.7.2 Egy-
+ A 24 mp-
+ A 24 mp-
> Amikor a fő mérkőzésóra megáll, a 24 mp-
> Amikor a fő mérkőzésóra elindul, a 24 mp-
> Amikor a 24 mp-
+ A 24 mp-
+ Minden kiegészítő mérkőzésóra feleljen meg a fenti előírásoknak.
+ A palánkok feletti és mögötti fényjelzés legyen:
> Összekapcsolva a fő mérkőzésórával oly módon, hogy a negyed vagy a hosszabbítás végét jelző dudaszó megszólalásakor élénkvörös fénye kigyulladjon.
> Összekapcsolva a 24 mp-
