Mehemedes mese
Írta: Satterhand - Dátum: 2012. May 29. 09:22:43

---

Egy keleten teremtett ember, neve Mehemed,
De, ez ember nem sejthette, mely egyedek tehenek.
Nem sejthette esze, mert szeme sem leshette,
S ezeket fel nem esmerte.

Egyszer megy, megyeget Mehemed, s mellette,
Egy gyepes helyen legelnek, esmeretlen egyedek.
Lesett, lesett Mehemed, s esze egyszerre felpergett;
Ezek gyepet esznek, s tejet termelnek, ezek lennének tehenek?

Melléjek ment, s ezt csevegte: nevem Mehemed.
Tehénnek teremtett egyedek lennénk! -- felel e sereg,
Erre Mehemed kedve rettenetesen remek lett,
S meredt szemmel leste ezeket.

Esze egyszerre felpergett, s nevezte ez egyedeket:
Feketét, vereset s pettyeset jegyzett meg.
Egyre merészebb lett Mehemed,
De nem sejthette ez lesz veszte!

E tehenek feneke felett eredt egy keskeny,
Méteres szerv, melyet lengetnek,
S vele legyeket hessegetnek.
Ezt ember keze nem érhette.

Ejj! Ezt ne vedd kezedbe!... ,
Ezt nem sejtette Mehemed, s megtette,
Erre egy tehén seggen teremtette.

Szerkesztette: dr. Verebes Vendel