![]() |
Jámbor Jánossal készített interjút a klub hivatalos oldala. Részletek hajtás után! |
– Tavaly télen 11 ponttal az éllovas Szolnok mögött a 8. helyen állt a csapat úgy, hogy csupán féléves NB II-es múltra tekinthetett vissza. Ha akkor azt mondja valaki, hogy nyártól az NB I-ben indulhatnak, miként vélekedett volna az illetőről?
– Magunk között, értem ez alatt a vezetőedzőt és az ügyvezetőt, nem tettünk le a feljutásról, még ha tisztában is voltunk vele, hogy ehhez azért jó adag szerencse is kell. Az más kérdés, hogy nem beszéltünk róla a sajtóban – válaszolta Jámbor János, az Egri FC főtámogatója, aki hosszabb interjú keretében ezúttal nyilatkozott először honlapunknak.
– Az élvonalba jutást megcélzó hároméves terv gyorsan, talán túlzottan is korán teljesült. A lépést senki sem tudta tartani önökkel és a szakmai stáb tagjaival. Létesítmény, klubfelépítmény és utánpótlás terén is óriási lemaradás mutatkozott. A negyedszázadra visszanyúló fejlesztés-elmaradás, az amatőr körülményekből a profi egyletté válás minden nehézsége egyben mutatkozott meg az Egri FC-nél?
– Az tény, hogy komoly létesítménybeli problémák vannak. Mindenki előtt ismert a világítás kérdése. Véleményem szerint anélkül is stadion lenne a stadion. Sajnos a világítás megkövetelése miatt jelentős versenyhátrányba kerültünk. De ezen kívül az edzéslehetőségek is nagy mértékben korlátozottak, ugyanis nincs megfelelő füves pálya a stadionon kívül, az egyetlen műfüves pálya meg nem tudja kielégíteni az összes utánpótlás és felnőtt csapatot. Viszont tudtommal van egy határozat, ami alapján Eger hozzávetőleg 1 milliárd forintot kaphat létesítmény, elsősorban stadion korszerűsítésre. Ezért sem mindegy, hogy mi lesz a világítás sorsa.
– Az ősszel legnagyobb problémát okozó hazai pálya hiánya oda vezethető vissza, hogy a stadion a városé, ám az önkormányzat nem tudott több pénz mozgósítani a világítás kiépítésére. A klub saját erejéből szintén nem futotta az elégségeshez sem, míg ön, főtámogatóként – egyébként teljesen érthető módon – a személyi állományra áldozott jócskán, lévén, hogy a tulajdonos elsőszámú érdeke saját értékének fejlesztése. Ezt az összetett témát nem lehetett volna leegyszerűsíteni?
– Lehetett volna. Ismereteim szerint Európában a legtöbb stadion állami vagy városi kézben van. A csapatok „csak” használják a létesítményeket. Ebből következik, hogy a karbantartás vagy felújítás nem a csapatok feladata, illetve költsége.
– Gondolkodik-e majdani tulajdonosi szerepkörben az EFC-nél?
– Egyelőre nem.
– Az elmúlt másfél év tapasztalataiból kiindulva, mit tenne másként, ha most 2011 nyarát írnánk, vagyis egri szerepvállalásnak a kezdetét?
– Elképzelhető, hogy néhány dolgot másképpen tennék.
– Amennyiben tegyük fel holnap kivonulna az egri labdarúgásból, akkor sem szólhatna senki sem egy rossz szót se, tekintve, hogy eddig mit adott a klubnak és az Egri FC-t kedvelőknek. Érez-e még bizonytalanító tényező a jövőbeli szponzorációt illetően azok után, hogy az ősz végi figyelmeztető jelzések célba értek, azaz kaptak garanciát a világítás megépítésére?
– Hogy célba értek-e, az sajnos csak február végén derül ki. Mindenesetre rengeteg probléma lép fel nap, mint nap az egri labdarúgás körül, ami nem kizárólag a világítással kapcsolatos.
– Rövid idő távlatából is kitűnik, hogy az NB I. minden vonatkozásban mást, többet és jobbat jelent. Látszik ez az utánpótláson is, amelynek értékei úgy őrizhetők meg és úgy lehet fenntartható a fejlődés, ha az első csapat marad az élvonalban. Milyen mélységig követi nyomon a fiatalok szereplését?
– Figyelem az eredményeiket, jó lenne, ha minden korosztály az első osztályban játszana, de ehhez évek kellenek.
– Mit tart egri kötődése legszebb pillanatának, amire sokáig emlékszik majd?
– Eddig mindenképpen a feljutás megünneplését, amikor több száz néző örült együtt a pályán a csapattal.
– Akadt-e olyan esemény az elmúlt másfél alatt, amikor úgy vélte, jobb lenne, ha a támogatástól visszalépne?
– Előfordult, az NB I-es időszakban.
– Amikor a megyeszékhelyen tartózkodik és nem a stadionban meccset néz vagy ügyet intéz, hol tölti az idejét legszívesebben?
– Több helyen jártam már Egerben, például a családommal a várban, vagy az egyik autós cégünkkel borkóstolón és még sorolhatnám.
– A Ligakupától eltekintve a bajnoki év még 13 tavaszi mérkőzést tartalmaz. A bennmaradás eléréséhez ezúttal jóval nagyobb tettre van szükség, mint volt egy éve az NB II-es diadalhoz. Van már terve arra vonatkozóan, ha esetleg mégsem sikerül a vonal feletti tagság, mi jelenti a folytatást?
– Nyilván ez a „menetelés” sokkal nehezebb lesz, mint a tavaly tavaszi. Mindenesetre nem adjuk fel a reményt, még ha nehéz is a helyzet. De ez kizárólag hazai pályán sikerülhet. Ha meg nem jön össze, nem dől össze a világ, akkor sajnos nem sikerült „történelmet” írni Egerben. Akkor újra az NB II-ben játszik majd a csapat.
Forrás: egrifc.hu