November 1 ide, vagy oda - délelőtt voltam a temetőben, meg koraeste is ki tudok még menni – meccs van. Az idő egész tűrhető, Poroszló meg nem a világ vége. A mieink vezetik a tabellát, a hazaiak is lépdelnek felfelé szépen. Nosza rajta hát! A feltételek adottak egy jó megye II.-es meccsre.  Részletek a hajtás után!

Aztán elkezdődik a derbi. Az első tizenöt-húsz perc (még ha ezen a szinten is) maga az álom. A csapat teszi a labdát, a szélekről jönnek a beadások. No meg nem mellékesen rúgunk két gólt. Közben még egy kapufánk is volt…. Mi lesz itt? Lehet, hogy gólarány-javítás? Annyira megzavartuk az ellenfelet, hogy egymással is foglalkoznak. A kapus összevész egy csapattárssal és szinte veszi le a kesztyűt, hogy ő bizony elmegy, kiszól edzőjének, cseréljen be valakit helyette.. De csak meggondolja magát.

Aztán az történik, amire nem nagyon gondoltam, pedig voltam már néhány meccsen. Ahelyett, hogy a kissé megzavart ellenfélnek bevinnénk a végső döfést, egyre „nyugodtabban” játszunk, míg a hazaiak kezdenek belejönni. Megérzik, mégsem a Barcával játszanak, lehet itt keresnivalójuk. Vannak gyors játékosaik, akikre építve előbb szépítenek, majd a félidő vége előtt egyenlítenek is. (Tegyük hozzá, mindkét gólhoz kellett a védelmünk is).

Kíváncsian várom a második félidőt. Hogyan folytatódik. Béla csak összeszedi a csapatot a szünetben! Ennek megfelelően lendületesen kezdünk, az első helyzet is a miénk. Gyorsan jön azonban egy hazai találat. Ki ne lenne ideges ilyenkor. Mi is azok vagyunk. Igyekszünk, mindenki teszi a dolgát, de igazi gólhelyzet nem igen akad. Cserék és igyekezet az egyenlítésért. A védelem azonban sajnos (mint eddig a legtöbbször) igen sebezhető. Kontrákból többször is veszélyeztet a Poroszló. Sőt be is talál. Továbbra is megyünk előre becsülettel, de a vendéglátóink kontráiban sokkal több a veszély. Egy ízben a kapusunkon is túljut a poroszlói csatár, de szerencsére nem kapunk több gólt. Vereség.

Nagyon fájó, de megérdemelt a hazai győzelem. A mérkőzés 65 percében az történt, amit ők akartak! Mondhatnánk, persze, egy jó csapatról van szó, akik tavaly oda-vissza verték a bajnok Egerszólátot is. De – és higgye el mindenki, nem a szokásos magyar mentalitás mondatja velem, nem vagyok úgy ezzel, hogy egy vereség és vége mindennek – álljunk meg egy szóra! A hazaiaknál mindenki tette a dolgát. Masszívan, lelkesen. Talán ebben mi sem vallottunk szégyent. Nem is akarok én senkit megbántani. Ingyen, a városért fociztak a srácok, a tőlük telhetőt meg is tették. De hogy van az, hogy (valószínűleg csak a mai estéig) vezettük a bajnokságot úgy, hogy az eddigi tizenhárom találkozóból csupán egyet tudtunk lehozni kapott gól nélkül. Mégiscsak egy megyeszékhelyről van szó. Nem mondom én, hogy mindenkit 5-6 góllal kéne vernünk, de mégis. Ha ez így folytatódik, nemhogy három év múlva nem leszünk a megye vezető csapata, de jövőre sem biztos, hogy feljebb játszunk majd… És nem a tegnapi vereség okán mondom mindezt. Idegenben sokszor eddig is hajszálon múlt (Tarnalelesz, Mátraderecske, de Tarnamérán sem vitézkedtünk). Tavasszal is bejön mindez? Továbbra is Egert akarja majd legyőzni mindenki. Mondjuk meg őszintén, ha nem lesz változás, itt bizony a 4-6 hely is kinézhet a végére…. Vagy arra játszunk, hogy úgysem akar egynél több csapat feljutni? Hát kérem a szememben, az lenne csak az igazi szégyen.

Azt hiszem, a csapatnak, de még inkább a vezetőknek, (jómagam hozzáteszem a város vezetőit is) lépniük kell, míg nem késő. Tudom, hogy fontos az utánpótlás. Nem vagyok ugyan szakértője a témának, de ezzel együtt nem hiszek abban, hogy minőségi felnőtt futball nélkül érdemi, előremutató utánpótlásképzés fenntartható. Nekem azt is elmagyarázhatná végre régi-új polgármesterünk, miért nem szán pénzt városunk a felnőtt labdarúgásra. Nem mondom, hogy sokat, vagy, hogy egyedül… De a kezdő lökést mégiscsak a városnak kellene megadni, nem? Miért nem szán rá legalább annyit Eger, mint pl. Pétervására, vagy más kisváros, ne adj Isten község. Nekem senki ne mondja, hogy 8-10 millió ft csődbe sodorná városunkat. Ebből talán egy megye I.-es csapat is finanszírozható lenne. (Ezzel még a vízilabda, mint zászlóshajó kiemelt támogatása továbbra is nagyságrendekkel nagyobb lenne, mint a focié. Bezzeg a Bárány uszoda felújítása érdekében az építeni szándékozott futballpályák önerejére félretett pénzt fel lehet használni ugye?) Persze, ha többet akar a tulajdonos, tegyen hozzá, vagy hozzon szponzorokat. Az már az ő dolga. És ezzel az elmúlt időszak negatív „fényét” is tompíthatná a tisztelt városvezetés. Főleg annak ismeretében, hogy az NB-1-es vitézkedésben, az azt követő állapotokban nem kis szerepe van, bárhogy is tagadja! Nem véletlen, hogy a sportért is más lett a felelős. De Nyitrai Úr is csak mutogatott az illetékesek felé, amikor megkerestük. Habis Úr pedig nagyokat hallgat, miközben azt örömmel közli, hogy a szebb napokat élt salakos pályán korcsolyapálya épül.… Senkinek ne legyen kételye afelől, látjuk majd városunk vezetőjét amint nagy csinnadratta keretében átadja majd azt. Csak egyszer láttam volna, hogy megnézi az egri utánpótlás, vagy felnőtt focicsapatokat játszani...

Információm szerint 1 millió Ft támogatásról a polgármester önállóan is határozhat. Nos, első lépésként itt a téli átigazolási időszak előtt nyugodtan zsebbe lehet nyúlni. Jelzés értéke bizonyára lenne. Aztán pedig itt a jövő évi költségvetés….

És akkor most a stadion rekonstrukcióról nem is beszéltem, ami állami támogatással Nb 2 alatt nehezen képzelhető el… (Miközben újul a körcsarnok, a Bárány uszoda, új „több ezer” embert kiszolgáló tekepályánk van, stb.)

Remélem, mindenki felébred, mielőtt posványba fullad az egri foci….

Egy mérkőzésből is milyen messzemenő következtetéseket lehet levonni! Azért is hajrá ESSE!

Egy szurkoló.