A mérkőzést megtekintő T. László szurkolótársunk értékelte az egri játékosok teljesítményét, az Egerszalók elleni mérkőzéssel kapcsolatban. Kattints a részletekre!

Sajnos olyan pontokat vesztettünk, melyek a végelszámolásnál nagyon fognak hiányozni. Nehéz helyzetbe hoztuk ezzel a döntetlennel magunkat. Nincs mese, innen valamennyi őszi mérkőzést nyerni kellene…. Kivételesen nem is értékelném egyesével a játékosokat, inkább néhány olyan dologra szeretném felhívni a figyelmet, ami a mérkőzéssel kapcsolatosan eszembe jutott. Egyetlen dolog volt, ami örömmel töltött el, az az, hogy a pontvesztés okán mennyien kifejezésre juttatták itt a szurkolói oldalon aggodalmukat. Ha nem is sokan, de szerencsére vagyunk még, akiknek számít az egri foci. Lehet, hogy valóban nem kellene vészharangokat kongatni, de ez az eredmény talán okot ad arra, mi szurkolók is kifejtsük véleményünket, felhívjuk a figyelmet arra, ami szerintünk nem, vagy nem jól működik. Lehet, hogy nincs igazam, de azt gondolom, a játékosok mindent megtettek a győzelem érdekében. Kétség kívül talán elvárható lenne, hogy egy bajnokaspiráns csapat az elejétől úgy lépjen fel, mint a mérkőzés utolsó periódusában. Aki azonban közelebbről ismeri a focit, tudja, ez nem is olyan könnyű. Egyszerűen be kell ismerni, ez a keret ennyire képes. Mentek, igyekeztek, de sajnos kreativitás és kellő határozottság nélkül ez biz kevés a képességben egyértelműen szerényebb, ámde jól szervezett csapat(ok) ellen. Én azok közé tartozom, aki nem elsősorban a csapatban látja a legnagyobb problémát, de még csak nem is az edző személyében. Jómagam erősen szkeptikus vagyok abban, hogy egy „idegen”, Eger sportjához semmilyen módon nem kötődő cég, vagy szervezet mennyire komolyan gondolja helyi labdarúgásunk felvirágoztatását. Értem én hogy régió, még azt is, hogy a DVTK érdeke is, hogy az észak-keleti területet valamilyen módon lefedje, a tehetséges játékosokat „felszippantva” segítse fejlődésüket. Azt is hallani, hogy anyagilag segítik a csapatot. De vajon fűzi-e komoly érdek őket ahhoz, hogy itt mielőbb nb 3, vagy az egyébként középtávú tervként hangoztatott nb 2 megvalósuljon. Mi van, ha ez nem jön össze? Ki, vagy mi fogja ezt számon kérni a néhány szurkoló égbe kiáltott szaván kívül? Nem tudom. Lerágott csont, de meggyőződésem, hogy a város komoly segítő (és nem elsősorban anyagi segítségre gondolok) szándéka nélkül ez valójában soha nem fog megvalósulni. Bizonyos, hogy nem fognak kardjukba dőlni, de én biztos, hogy soha nem fogom „megbocsátani” a város eddigi és jelen hozzáállását a dolgokhoz, az egri labdarúgás ügyéhez! Ahol néhány nap alatt sikerül olyan szponzorokat találni, akik egyetlen – kétség kívül magasan jegyzett, de városunkhoz nem kötődő – sportolónak olyan összeget tudnak biztosítani, ami talán egy évre elég lenne megye I-es csapatunknak, az mondhat nekem bármit. Nem akarják és kész. Pedig kis segítséggel ma is nb 2-es csapatunk lehetne. Meg szép stadionunk minimális önrésszel. Nem ragozom ezt, de azt hiszem, a gyökerek itt vannak. Elmondtam ezt sok helyen és el is fogom akkor is, ha nem is tetszik ez sokaknak. De vissza a meccshez és a bajnoksághoz. Valóban nem kell még temetni a csapatot. Sok van még hátra. Azonban az is biztos, hogy ez a játékos állomány – bármennyire kedvelem is egytől egyig mindegyiküket – nem elég ahhoz, hogy komoly esélye legyen a feljutásra. Gondoljunk csak bele, ha a sokat szidott, - bár meggyőződésem szerint ebben a bajnokságban jól teljesítő - Montvai kiesik, ki fog itt gólt lőni? Az a Pataki Viktor, akiben sokan bíztunk és jól is teljesített néhány mérkőzésen, de azóta szinte semmit nem tud hozzá tenni a játékhoz. Vagy az az Árvai, aki meggyőződésem szerint az első félidőben – kihagyott helyzete ellenére – egyik legjobbunk volt, a másodikban viszont egyetlen labdát nem tudott lekezelni? Ne feledjük, hogy még ha meg is nyernénk a bajnokságot, az sem jelent sokat. Láthattuk a Gyöngyös tavalyi példáján. Ha pedig a GYAK, vagy esetleg a tárkány végez élen, akkor is könnyen lehet, hogy jövőre ugyan ez lesz a felállás. Kínlódunk, próbálkozunk, mint a kiskutya, de vagy sikerül, vagy nem. Ha bárki is komolyan gondolja a feljebb lépést, itt 3-4 poszton biztos, hogy erősítés kell(ene). Ha ez nem lesz meg, bízhatunk egy kisebb csodában, de azok ugye ritkán jönnek be. Ha nem lesznek ilyen lépések, az sokat elárul a lehetőségekről és a jövőről. Egy jó barátom mondta a minap: ha még az életedben nb 3-at akarsz, költözz Hatvanba. De én nem szeretnék! Vannak tehetséges játékosaink. Nem fogok neveket mondani, de biztos vagyok benne, hogy néhányuk az nb 3-ban is megállná a helyét. De ez a csapat jelen állapotában koránt sincs kész az osztályváltásra, még ha továbbra is ott leszek és biztatom a csapatot a mérkőzéseken. Rögtön a Felsőtárkány elleni derbin, amin ha meg akarjuk ragadni a csodát, nincs mese, nyerni kell. Egyébként a csapatunk teljesítményét három, de inkább két embernek sikerült alúl múlni, de rendesen. A játékvezető, de főként az egyik partjelző ténykedése olyan volt, amit u8-ban sem lenne szabad engedni. Azt hiszem, ez méltatlan volt még a megye I-hez is!