Az igazság az, hogy nagyon szerettem Egerben dolgozni.
Ez a 6. hely úgy gondolom, hogy lehetett volna jobb is, de összességében nem lehetünk elégedetlenek.
Aztán a bajnokság vége felé a vezetőség a következő szezonra már komolyabb célt fogalmazott meg, ami mindenkit lázba is hozott, azonnal el is kezdtünk tervezgetni. Talán nem újdonság, de ahhoz, hogy komolyabb álmokat tudjon a csapat szövögetni, normálisan a talajon maradva jópár komoly szintű játékost igazolni kell, ki kell alakítani egy ehhez megfelelő számú szakmai stábot. Senki ne gondoljon nagy dolgokra. Ennek fényében az általam elképzelt játékosok nevét le is adtam, egyeztettünk, hogy ideje korán induljanak el a tárgyalások, hiszen tudtam, hogy más csapatok is ugyanazokért a célokért, játékosokért küzdhetnek majd. Aztan a beszélgetések és az események során úgy láttam és éreztem, hogy sem csapat építésében, sem a szakmai stáb kialakitásában nem tudunk és nem is fogunk tudni dűlőre jutni, ebben a témában sem fogunk tudni szintet lépni.
Azt azért el kell mondanom, hogy anyagiakban én teljes mértékben meg is egyeztem, nem ez döntött, de azt éreztem, hogy egy egyszemélyes szakmai stábbal, alacsonyabb osztályból igazolt játékosokkal, a szakma cél nem megvalósítható. Vagy ha ez az út, akkor a célokat kell újra gondolni. Ezek után döntöttem a váltás mellett, tiszta lelkiismerettel jövök el, mindent megpróbáltunk a játékosokkal együtt megtenni. Nagyon sajnálom, hogy így alakult. További sok sikert a csapatnak.