T. Lacibácsi:

Vasárnap a Debrecen második csapatához látogattunk, amely gárda az előző fordulóban Hajdúszoboszlón sima, 4 gólos vereséget szenvedett. Mi viszont a hétközi fordulóban – bárnem sziporkázva – egy góllal jobbnak bizonyultunk a Füzesgyarmatnál. Tehát az előjelek egész biztatók voltak. Azok voltak, de aztán jött a valóság: Finoman szólva is halovány teljesítmény, akaratgyenge, elképzelés és taktika nélküli csapat, a partvonalon nyugodtan ácsingózó edző és egy újabb kínos, nagyarányú vereség. A házigazdák az első perctől úgy álltak a küzdelemhez, ahogy kell. Nem topcsapat az övék sem, de legalább tudták a dolgukat. Mentek, hajtottak, igyekeztek, ami - a mieink hathatós közreműködésével - félidőig kétgólos előnyben mutatkozott meg. Mi ugyanakkor az egész mérkőzésen úgy játszottunk, mintha az teher lenne, hogy minden játékosunk átmulatta volna az egész éjszakát. Jöttek-mentek a pályán, de nem sprintben, inkább lézengve, a labdákat sorra eladták, a párharcokat mind elvesztették. Játékról nem is lehet beszélni, mert 3 jó passz nem követte egymást. Azt sem lehetett látni, igazából mit akarunk, semmi elképzelés, ad-hoc megyünk előre, majd lesz valami jelszóval. Sajnos ez látható volt a győztes meccseken is. A második félidőben gyorsan kaptunk még egyet. Ekkor mintha kisebb dac ihlette volna mega csapatot, rúgtunk is egy gólt, de ennyi volt a fellángolás. Ezt követően ismét debreceni fölény, egy hazai találat, és köszönjük meg, hogy csak egy. Számomra teljesen érthetetlen, hogy egy tapasztalatlan, halvérű, és még játékos válogatásban is eredménytelennek bizonyuló, a csoport egyik legrosszabb gólarányát produkáló, 5 meccsen13 gólt beszedő (meccsenként több mint 2,5 gól) csapat edzője és a nagyra becsült ügyvezető még hogyan lehet itt. Mit mondjunk azokról, akik 1-6. helyet vízionálnak, egy-két éven belül a feljutás lehetőségével kecsegtetnek, miközben gyengébb csapatunk van, mint az előző évben és ha nem lesz változás, biztos, hogy a kiesés ellen fogunk küzdeni. Mi másra gondolhatna az ember mindezek fényében, minthogy nem érdekel ez senkit, még a tulajt se. Legfeljebb azt a néhány tucat szurkolót, aki még megmaradt. Arról már nem is beszélek, hogy szinte az egyetlen valamire való igazolásunk meglátva helyzetünket visszakozott, de pótlásáról semmi hír, pedig mellette további tapasztalt játékosok „beszerzése” is ígéret volt a szurkolók felé. Szánalmas Szekeres, fellengzős Farkas gyengécske produkciója mindez jó pénzért.