– Erre a kérdésre leginkább a közelmúltig a klub sportszakmai irányításáért felelős vezetője, Harmati Péter tudna választ adni, hiszen a játékosok igazolásában és a szakami stáb kialakításában szabad kezet kapott. Sajnálom, hogy a korábbi vezetőedzővel, Vitelki Zoltánnal és több minőségi játékossal, köztük például a gólok termeléséért felelős Boros Gáborral nem jutott közös nevezőre.
-Miként érinti, hogy a csapat mélyrepülése, mely még csak most csúcsosodhat ki igazán, az Ön „érkezésével" következett be?
- Nem lepődőm meg a kérdésen, mert az eredménytelen időszakokban jön elő a felelősség áthárítása. Ahogyan az előbb is írtam, a csapat, valamint a szakmai stáb összeállítása teljes mértékben Harmati Péter feladata volt, ő döntött az edzőkérdésben, ő tárgyalt és állapodott meg a játékosokkal is. A korábbiakhoz képest az egyetlen újszerű kérésem Harmati úr felé az volt, hogy az előző szezonokkal ellentétben ne lépjük túl az anyagi kereteinket, és ne kelljen a legjobb játékosoktól szezon közben megválni.
-Van-e, voltak-e konkrét tervek megfogalmazva a szezon előtt?
– Ha azt nézem, hogy Harmati Úr kikkel állapodott meg szóban, akik végül a kézfogás ellenére nem maradtak, vagy nem érkeztek meg, akkor valóban élcsapat lehettünk volna. A magam részéről közvetlenül a szezon előtt a középmezőny elejére vártam a csapatot, és a keret bizonyította, hogy erre képes is – most is ennek megfelelő helyen állunk. Abból sok belső konfliktus volt, hogy látva a végül kialakult keretet, hiba volt azt kommunikálni, hogy az éremért, feljutásért indulunk harcba, de Ő úgy látta, hogy a keretben a tavalyihoz képest több lesz, ennek megfelelően nyilatkozott, amiben szintén teljes szabadsága volt.
-Megkapta-e a várostól az önkormányzati támogatást erre az évre a klub, ez milyen hányada a teljes költségvetésnek?
– Sajnálatos módon nem. Az írásban is megígért, korábban a közgyűlés által jóváhagyott támogatásból egy fillért sem kaptunk meg. Ez kétségbe vonja az egri sportfejlesztési szándékot, ráadásul újra kell tervezni mindent a szezon közepén.
-A város „elengedte" a klub kezét. Mi a cél így hosszabb távon?
– Habár mi mindent megtettünk, és a továbbiakban is megteszünk a várossal történő megfelelő együttműködés érdekében valóban úgy tűnik, hogy nem a város, hanem annak polgármestere így döntött. Ennek ellenére a felelősség azt diktálja és a magunk részéről azon vagyunk, hogy rendezzük a helyzetet.
- Igaz-e az, hogy volt, vagy voltak olyan játékosok, akikkel a korábbi operatív igazgató megegyezett a nyáron, mégsem ide szerződtek, mert Ön le szeretett volna faragni a már megállapodott bérből?
– Nem igaz, ez sajnos a személyem ellen indult lejárató kampány része. A játékosok legnagyobb részével egyáltalán nem is tárgyaltam, akikkel igen, azokkal is az operatív vezető jelenlétében.
-Igaz-e az, hogy a DVTK, vagy annak képviselői kifejezetten lebeszéltek játékost arról, hogy ide szerződjön vagy itt maradjon?
– A DVTK szerepe az egri labdarúgás esetében túl van misztifikálva, hiszen ez a szerep a korábbi megállapodás értelmében elsősorban az utánpótlás rendszer kialakításában nyújtott segítségben, a rendszer felügyeletében, a klub sportszakmai és infrastrukturális fejlesztéseihez szükséges anyagi erőforrások megteremtéséhez nyújtott segítségben, közreműködésben merült ki, ugyanakkor itt is megfigyelhető a felelősség áthárítása: a DVTK neve csak akkor kerül elő, amikor az első csapat eredményei nem a várakozásoknak megfelelően alakulnak. Viszont a kérdésre válaszolva, hogy kerülhetett volna akkor Egerbe Valkay, Géringer, Boros, Nemes vagy több más korábbi DVTK labdarúgó? Rajtuk kívül is számos játékost próbáltak ide irányítani az egri klubvezetés kérésére, ahogyan az történt a korábbi években is. Több olyan játékos is van, akiknek anyagilag jobbat kínáltunk, mint ahova végül szerződtek. Ez kritika felénk, de igyekszünk még jobb feltételeket teremteni ahhoz, hogy vonzóbb klub legyünk.
- Igaz-e, hogy a többségi tulajdonosnak csupán a beruházások számítanak, a korábban ígért, NB2 távolról sem, ha nem, ebből miért nem látszik semmi, sőt miért van az, hogy egyre távolodunk tőle?
– A tulajdonosnak elsősorban a stabil háttér megteremtése az elsődleges célja, melyet jelenleg is biztosít. A középtávú cél, amennyiben a helyi önkormányzat és szponzorok is úgy gondolják, természetesen lehet az NB II-be való feljutás, viszont véleményem szerint elhibázott döntés volt túl korán az NB2-es szereplést célul kitűzni, úgy, hogy szinte semmilyen követelménynek nem felelünk meg, elsősorban az infrastruktúra helyzet tekintetében. Egyéni és politikai érdekek nem írhatnak felül törvényszerűségeket. A klub még nem áll készen az NB II-re - ehhez szükség lenne az új stadionra, továbbá a szakmai stáb jelentős bővítésére, valamint a felnőtt csapathoz tartozó adminisztratív hátteret is további 3-4 fővel kellene bővíteni. Ehhez további, jelentős támogatókra lenne szükség.
-Miért működik minden ugyanígy Salgótarjánban, ahol szintén van kritika?
- Valóban hasonló a helyzet, hiszen kilátástalan, ezer sebből vérző klubok sikeres fejlesztésében volt partner a DVTK Salgótarjánban és Egerben is. Ön egri és ismeri az egri labdarúgás helyzetét. Képzelje maga elé az Egerből foci edzésre Mezőkövesdre járó gyerekeket, ami a szerepvállalásunk előtt „normális” volt. A labdarúgás térképére mindkét klub a DVTK segítségével került vissza. Meghatározó fejlesztések és jelentős anyagi támogatások történtek ebben az időszakban. Az utánpótlásban tehetségközponti státuszt kaptunk. Harmati Péter saját elmondása szerint is folyamatosan kiemelte és hangoztatta azt a külső segítséget, amely nemcsak szakmai, hanem anyagi fronton is tapasztalható volt.
-Mit szól ahhoz, hogy a DVTK II-es csapatán túl a Salgótarján és könnyen lehet, hogy az Eger is kiesés ellen küzd majd idén? Mi értelme így az „együttműködésnek"? Mi itt a cél egyáltalán?
- A DVTK soha nem szerette volna a partnerei klub színét piros fehérre változtatni. A felnőtt labdarúgás sikeres működtetése, támogatása elsősorban a helyi szponzorok és a város igénye, egyben lehetősége kell, hogy legyen. A DVTK mindig eleget tett vállalt kötelezettségeinek. Mindkét klub felnőtt csapata alacsonyabb osztályban volt, mielőtt a DVTK anyagi és szakmai segítségét kérte. Az együttműködés első számú célja, hogy az utánpótlásban dolgozó gyermekek, edzők színvonalas körülmények között tudjanak dolgozni. Talán Önnek is feltűnt az a pozitív elmozdulás, ami a külső segítség nélkül lehetetlen lett volna. Minden, ami a felnőtt csapattal kapcsolatos további elvárás – például a feljutás az NBII-be - az elsősorban a város és a helyi támogatók belső igénye és felelősségteljes támogatása kell, hogy legyen, melyben természetesen partnerek voltunk, vagyunk és leszünk.
-Hozott-e ide Ön, vagy a DVTK érdemi szponzort, támogatót?
– Igen - a várossal ellentétben. Ezúton is köszönöm a DVTK-nak a koordinációs segítséget és a szponzorainknak, hogy az idei évben is jelentős összeggel támogatták az Eger SE-t. Ezen felül a DVTK a regionális együttműködésének keretein belül további 120 millió Ft támogatást biztosított az egri labdarúgásnak. Az infrastrukturális fejlesztésekre további, százmilliós összeg áll most is rendelkezésre. Én, mint ügyvezető az egri Harmati Péterrel ellentétben társadalmi munkában dolgozom az egri labdarúgásért, a DVTK által nyújtott szakmai támogatás szintén nem kerül semmibe az egri focinak. Ezt kell összehasonlítani azzal, hogy az Eger városából érkező szponzori támogatásunk idén is 0 Ft volt, a kisebbségi tulajdonos Egri Sportcentrum hozzájárulása, valamint az önkormányzati támogatás szintén.
-Miért lehetetlenítették el Harmati Pétert, miért nem igyekeztek kompromisszumra, megegyezésre? Lesz-e új operatív vezető, ha igen mikortól, ki lehet a „befutó"? A fizetésen túl mivel lehet most bárkit is ide vonzani?
– Nem volt szó ellehetetlenítésről. Az MLSZ egyértelmű elvárása is az, illetve a józan ész is azt diktálja, hogy az operatív vezetés és a szakmai vezetés váljon ketté. Péternek még szeptember 1-én is felajánlottam az operatív vezetői pozíciót, illetve annak folytatását, azzal, hogy a szakmai igazgatóval egy szinten helyezkedik el a szervezeti hierarchiában. Ezt nem vállalta, az által adott diktátum az volt, hogy csak akkor folytatja, ha a főnöke lehet a szakmai igazgatónak az utánpótlásban is. Ennek a diktátumnak az elfogadásával azonban többek között a tehetségközponti státuszt is veszélyeztettük volna, ahol egyértelműen le van fektetve az az irányelv, hogy szakmai kérdésekben a szakmai igazgató mondja ki a végső szót. Harmati Péter felmondott! Az új operatív vezetővel a szóbeli megegyezés megtörtént, az Ő fizetésével milliókat spórolunk a korábbiéhoz hasonlítva éves szinten, de ez nem volt célunk.
-Miért lehetetlenítették el a mindenki számára kielégítő és kiváló munkát végző, szívvel lélekkel az Eger csapatáért dolgozó Vitányi László munkáját?
– Vitányi László nem vállalta el a szakmai igazgatói pozíciót, hiába a hosszas tárgyalások és rábeszélések, sem nekem, sem Harmati Péternek nem sikerült meggyőzni - ezt követően kezdődtek meg másokkal is a tárgyalások. Felkértem szakmai igazgatóhelyettesnek is – immáron Csuhay József javaslatára - de ezt szintén visszautasította. Itt meg kell jegyeznem további két dolgot a mindenki számára kielégítő és kiváló munka kapcsán. 1. A Vitányi László által jegyzett szakmai program értékelése nagyon negatív volt az MLSZ audit részéről, gyakorlatilag a teljes szakmai programot újra kell írnunk. Vitányi Laci több munkahelyen, több feladatkörben dolgozik, szerintem megahaladta a lehetőségeit a követelményrendszer, amit Ő is felismert. 2. A produktivitási mutató, mint az utánpótlás nevelés egyik leginkább objektív mérőszáma nem azt támasztja alá, hogy itt minden tökéletesen működött: ha csak az idei szezon pontszámait nézzük, akkor az Eger Labdarúgó Sport Kft. a 140. helyen áll. Ha mind az 5 egri utánpótlásnevelő klubot összeadjuk, akkor az a 64. helyre elég, ami azt jelenti, hogy a teljes egri labdarúgó utánpótlás tart ott, ahol a Jászárokszállás vagy a Kőbányai Ifjúsági SE, és többek között a Gyöngyösi AK is jelentősen előrébb van. Talán ebből is látszik, hogy szükség volt a DVTK jelentős támogatására, amit például az Eger SE dolgozói nem is kérdőjeleznek meg.
-Sokan mondják: Harmati Péter munkájával és az önkormányzat előző évekhez képest jelentősnek mondható támogatásával az elmúlt években lépésről lépésre komolyabb célokat tűzhetett ki maga elé a klub. Jött a DVTK-ban a tulajdonosváltás, azóta mintha mesterségesen is „visszafognák" mindezt. Nem kell ide NB 2., csak maradjunk bent ha lehet, mégis hülyén nézne ki egy megye 1-es csapatnak stadionrekonstrukció... Mit szól Ön ehhez, mit gondol erről?
– A sportban sikerek és kudarcok váltják egymást. Senki sem vonta kétségbe Harmati Péter szerepét a sikerek alatt. Szerintem a kudarcok alatt sem kell ezt tennünk. Férfiak vagyunk, ha hibázunk, akkor azt vállaljuk. Nézze, a siker az csak Egeré a kudarc pedig a DVTK-é? A DVTK rengeteg pénzt, valamint humán erőforrást áldozott és áldoz az egri és a regionális labdarúgás fejlesztésére, miközben helyi szinten minimális összeget tesznek, tettek bele ugyanebbe a történetbe. Eger városa 2020-ban valóban jelentős támogatást adott – a teljes összeg felhasználásáról egy személyben döntött az operatív vezető, ennek eredménye lett a 6. hely. 2021-ben azonban a bevételi struktúrában Egerből érkező bármiféle támogatás, vagy szponzori pénz egyáltalán nincsen.
-Hol lesznek a hazai mérkőzések ezután?
-Több lehetőségünk is van, ugyanakkor talán nem csak én emlékszem arra, hogy milyen volt az, amikor az egri csapat nem Egerben játszotta a hazai mérkőzéseit – több negatív rekord is fűződik ahhoz az időszakhoz. A labdarúgók és a szurkolók érdekes is azt kívánja, hogy újra Egerben lehessenek a mérkőzések, ez (sem) rajtunk múlik.
Lássuk be, egy város csapata a város nélkül nem sok jót ígér? A hírek szerint a város 41 % tulajdonrész átadása esetén hajlandó csak az együttműködésre. Lássuk be, nem ömlött ide a pénz az elmúlt időszakban, az együttműködés idején. A város ezzel ellentétben az elmúlt két évben komolyabban támogatta a futballt. Akkor mi akadálya ennek? Lát kiutat a jelenlegi helyzetből, ha igen mi lehet az?
– Az Ön információi tévesek vagy szándékosan torzítja azokat! Számunkra a gyermekek és a velük dolgozó edzők mindenki előtt elsőbbséget élveznek. Ahhoz, hogy a működés a mostani szinten legyen biztosítva, évente minimum 100-120 millió Ft forrásra lesz szükség a TAO és MLSZ forrásokon felül! Ezt jelenleg a klubot üzemeltető Kft. többségi tulajdonosa, valamint az utánpótlás esetében a DVTK északmagyarországi rendszere biztosítja - ha az önkormányzat, illetve Polgármester Úr bemutatna bármit, ami alapján ez az összeg biztosított a gyermekek számára, lenne miről beszélni. Amíg ez nincsen meg, addig nem látjuk biztosítottnak a nálunk sportoló 300-350 gyermek fejlődését, dolgozóink megélhetését, így az egri gyermekek, az egri labdarúgás érdekében a nehéz helyzet ellenére folytatjuk a munkát. (És arról még szó sem esett, hogy egy milliárdos értékű cég többségi tulajdonáról beszélünk). Az egri futball mindemellett – a kérdéssel ellentétben – soha nem látott támogatásban részesül, részesült az együttműködés kezdete óta. Itt milliárdos nagyságrendről beszélünk az infrastruktúra terén, százmilliós nagyságrendről a működés terén, ehhez képest a városi támogatás 2021-ben 0 Ft volt, 2020-ban pedig pár tízmilliós nagyságrend, ha jól tudom, 64 millió Ft. Ezt vessük össze azzal, hogy csak idén bőven 130 millió Ft feletti a DVTK által koordinált észak-magyarországi rendszernek köszönhető direkt támogatás az egri futballban, melyet az elsőtől az utolsó fillérig Egerben költünk el. A céget 2016-ban alapították. Nézze meg a bevételek alakulását, a személyi jellegű ráfordítások alakulását, az alkalmazottak számát, vagy például azt, hogy a cég mérlegfőösszege 2020.12.31-én közel 2,4 milliárd Ft volt – valóban nem érkezett forrás Egerbe? Érvényes bérleti szerződésünk van a pályák használatára, melyet nem szegtünk meg, ez csupán egy indok, amelynek köszönhetően szintén sikerült kitiltani számos, mégcsak nem is hozzánk tartozó egri gyereket az egri pályákról. Igyekszünk tárgyalások útján kezelni a helyzetet, reméljük, sikerülni fog. Mi valóban az egri fociért küzdünk!