1999/2000
Az EHUP történetének sorsdöntő éve. A liturgikus kísérőzenétől az istenes töltetű koncertzenéig vezető út fontos állomása. Nagyjából kialakult fölállás: a "tagok" közt szereplő négy leányzó: Forgács Györgyi, Kerekes Kata, Nemcsik Szilvi, Szelei Anikó énekel; Temesvári Péter és Bárth M. János gitározik; Olgyay Máté gitározik, ütőzik. Ebben az évben aktív tagja az EHUP-nak egy pedagógus házaspár, Garda Laci és felesége, Mucus; valamint Veress Botond és Mischinger Tamás (utóbbi fuvolázással színesítette a hangzást ? az ő játéka hallható a Kyrie és a Könyörgés II. első felvételén).

A tanév lelkesen indult, sok tervvel és egy új dallal, ami néhány nehézkes próba után az együttes legtöbbet játszott száma lett: Az Úr érkezése, Ady versének megzenésítése (B. M. J.). A dal "sound"-ja sokat változott az évek során, az eredeti hangzást tükrözi a 2001-es demó is. Korábban egy akusztikus, latinos lüktetéssel színezett hangulat kísérte, 2005-re húzós rockzene lett belőle. Az eredeti hangulat sokak szerint Roy és Ádám egyik dalát idézi, (lehet...) a rock verzió szándékosan tartalmaz "intermuzikális" elemeket: az utolsó, unalomig ismételt téma a Satisfaction riffjére utal (tisztelgés a Rolling Stones előtt...).

Garda Laci közvetítésével Apostagon szerveztünk egy önálló koncertet (1999. november 6.). Elhangzottak a saját dalok, és még egy pár feldolgozás, amiket egy idő után már szinte sajátnak is tekintettünk (Jericho Road, Singabahambayo). Nagyjából az egész műsort kétszer adtuk elő, siker volt. (Koncert után KRESZ-gyakorlatok kisbuszra hangszerelve O. M. és T. P. előadásában).

Két héttel később szárnypróbálgatás egy gitáros kórusoknak szervezett újpesti rendezvényen. Meglepő siker, talán a másoktól eltérő dalstílusok miatt.

Önálló karácsonyi koncert a kecskeméti piarista templomban az aranyvasárnapi misét követően. Páran kimentek az áldás után, de a többség érdeklődve maradt.

2000 januárjában a kecskeméti református templomban (az ökumenikus imahét keretében) Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében énekeltünk. (És bár nem vittünk be puskákat a gitártokban, azért leellenőrizték.)

2000 tavasz: fellépés a piarista gimnázium dísztermében, a KIDS résztvevői között. (Több száz gyerkőc... Mit több száz, több ezer...)
2000 áprilisában kirándulás és koncert Kalocsán, az Eperföldi Plébánián.

A nyár a fesztiváloké: EFOTT, Apostag, Sziget. (Sajnos csak nézőként...) De Apostagon legalább némi ismerkedés a műfaj más jeles képviselőivel, dalok tanulása, írása.

Ekkor kerül a repertoárba: Másik Magyarország, Hazafelé, Adj már csendességet, Imádkozom, legyek vidám. Az első kettő egy új, már "rockzeneibb" hangzást képvisel, szövege tovább tágítja azt a tematikus spektrumot, amit egy efféle zenekar már fölvállalhat. A másik kettő a versmegzenésítések sorába illeszkedik (Balassi - T. P. zenéjével, és Áprily Lajos). A Balassi-vers zenéje reneszánsz hatásokat is tükröz, bár a legenda szerint ez a lelemény egy középiskolai órán született meg a zeneszerző (T. P.) kemény rockzenei harmóniákkal túlzsúfolt fejében.

Felcsigázott, mi jöhet még!?