Az életed a legszemélyesebb tulajdonod. Lehetőség, felelősség és
teher is talán. Lehet, hogy most nem is tudod, mit kezdhetnél vele. Sokan érzik
így. Veszteséget, bánatot, kuszaságot átélni, megélni, túlélni nehéz.
A fájdalom, amit érzel, természetes. Ne hidd, hogy másként is lehet, hiszen
„így vagyunk megépítve”.Nincs valódi tanulás fájdalom és erőfeszítés nélkül.
A válság új utakat nyit, mivel átrendezi az énedet, és segít változni, előrehaladni.
Felszakít, hogy újrarendeződj. S mint amikor egy rég elfelejtett kedves tárgy
rád mosolyog a feltúrt szekrényed rejtett zugából, a hirtelen támadt belső rendetlenségben
rég nem látott lelki tartalmak kerülnek elő. Talán most, ma, holnap, hetek múltán
rájössz arra, mi hiányzik, melyek a legfontosabb emlékeid, miben vagy egyedi,
mit szeretnél másoktól. Talán elárulja, melyek a belső erőid, a gyengeségeid,
az értékeid. Segít, hogy jobban elfogadd, jobban megszeresd önmagad. Ha figyelsz
arra, ami Veled történik és fogadod mindazt, amit üzen Neked, megtalálsz valamit.
Lehet, hogy egyedül vívod meg ezt a belső harcot, vagy segítséget kérsz, vagy segítséget kapsz – mindenképpen tudhatod, hogy sokaknak sikerült már. Egyszerre természetes, s ugyanakkor nagyon is elismerésre méltó, ha megbirkózol, szembenézel mindazzal, ami nyomaszt, akárhogyan is teszed.
Az, hogy válságban vagy, azt is jelenti: érző és küzdő ember vagy. Fogadd el, hogy egy nehéz út, amelyen sok, apró, fájdalmas lépés vár Rád. Ha befelé figyelsz, minden gondolattal, minden letaglózó érzéssel közelebb jutsz ahhoz is, hogy új kapcsolatokat alakíts, új értékeket, célokat találj. Tegyél értük! Dolgozz! Írjál! Hallgass zenét! Sírj! Panaszkodj! De tegyél meg mindent a kuszaságban, hogy letisztuljon a kép. A fájdalmad akár mindent megingathat benned, de a belső üzenetet ekkor is meg tudod érezni, és tudsz haladni.
Megélni, túlélni, átvészelni nagyon nagy kihívás. Ha vállalod, talán kicsit más ember leszel, de ez jó így. Segít, hogy kicsit jobban szerethesd önmagad, a környezeted, és mindazt, ami még vár Rád.