Rend: Párosujjú patások Család: Tülkösszarvúak Nem és faj: Bison bison
Korábban a bölények kersztülvonultak csaknem egész Észak-Amerikán. Hatalmas csoportokat alkottak, létszámuk elérte az 1 milliót. Időközben erősen megfogyarkoztak, ma már csupán 50 ezer bölény a Földön. A böléyn az egyetlen vadon élő marha Észak-Amerikában. Általában nyílt prérin élő állatnak tartják, van azonban egy alfaja, az erdei bölény, amely erdőkben és hegyekben él. Becslések szerint Észak-Amerikában egykor 40-60 millió bölény létezhetett. Egy észak-amerikai indián törzsek táplálkozásukban és ruházkodásukban gyakorlatilag teljes mértékben a böléyntől függtek. 1957-ben érintetlen erdei bölénycsordát fedeztek fel a Wood Buffalo Nemzeti Parkban. Ezen a helyen kívül Az USA területén csak a Yellowstone Nemzeti Parkban éltek mindig bölények. Ha két vetélytárs bika harc közben egymásnak ütközik, az összeütközés ereje elérheti a 3 tonnát. Az Egyesült Államokban olykor bivalynak is nevezik a böléynt, jóllehet az igazi afrikai bivallyal csak távoli rokonságban áll.
Életmód
A bölény a nap legnagyobb részét legeléssel tölti. Éjszakánként, ha nem alszik, leginkább a visszakérődzött táplálékot rágja. Szeret iszapban és homokban hemperegni, azután pedig egy közeli fához vagy sziklához dörgölődzik, hogy emgszabaduljon a bőrén tanyázó élősdiektől. A bölény rendszerint mintegy 50 állatból álló kis csordákban él. A különösen jó legelőkön, valamint az évi kétszeri vándorlás során gyakran sok száz bölény gyűlik egybe.
A bölény elsősorban azért verődik csordákban, hogy eredményesen védekezhessen a farkasok és más ragadozók ellen. Igen jó a szaglása és éles a hallása, viszont meglehetosen rosszul lát. Csordában sokkal nagyobb az esélyel, hogy idejekorán felismeri a veszélyt. Ha a bölény nem tud elmenekülni a veszély elől, az anyaállatok védőleg körülveszik borjaikat, a hímek (a bikák) pedig a nőstények köré állnak és kapáló, fújtató, tülkökkel és izmokkal felvértezett falat alkotnak.
A bölény megszokta, hogy szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között éljen, elterjedési területe egykor Kanadától Mexikóig nyúlt.
Táplálék és táplálkozásmód
A bölény füvet és nagy nedvességtartalmú lágyszárú növényeket fogyaszt a legelőterületet módszeresen elgeli le. A csordák folyvást a talajt "munkálják", mivel gyakran akár három kilométert is meg kell tenniük, hogy elegendő fűhőz jussanak. Ezen a naponként megtett vándorúton kívül a bölény évszakonként is új legelőterületekre vándorol.
Mielőtt állományukat oly kegyetlenül lemészárolták volna, a bölények óriási csordákban vándoroltak, tavasszal északra, oszzel pedig vissza délre.
Bár elterjedési területük jelentösen összezsugorodott, a kanadai Albertában a böléynek még ma is minden tavasszal és osszel 250 kilométert tesznek meg.
Szaporodás
A nősténybölények és a fiatal hímek 3 éves korukig egész éveben kis csordákban élnek. A felnőtt bikák egyedül élnek, vagy kis csoportokba verődnek. A júliustól szeptemberig tartó párzási ido alatt a bikák a csordához csapódnak és megküzdenek párzásra kész nostényekért.
A vetélytárs hímek patájukkal dobogva és hangos bőgéssel igyekeznek felhívni magukra a nőstény figymelnét. Ha egyikük sem vonul vissza, az ellenfelek harcba szállnak és leszegett fejjel dühösen összecsapnak.
A győztes párzik a nősténnyel és ügyel arra, hogy kiválasztottja nehogy másik hímmel is párosodjék.
Az újszülött borjú mintegy 30 kg tömegu, és hasonlóan a legtöbb legelő állathoz, születése után néhány órával feláll és járni kezd.
A bölény és az ember
Amikor az európaial eljutottak Észak-Amerikában, a bölény elterjedt állat volt a földrész több, mint egyharmadán. Néhány száz évvel későbbre csaknem teljesen kiirtották.
A bölények tömeges lemérszárlása a 19. század végén kezdodött. A Plains indiánok eltéroen, akik évszázadokon kerestül megéltek a bölénybol, az európaiak puskát használtak a bölények keterítéséhez, hogy aztán húsukat és bőrüket értékesítsék. Egész csordákat lemérszáróltak, hogy szántóföldet nyerjenek, vagy hogy kiéheztesék az indián lakosságot.
1905-ben azonban végre megalakult az Amerikai Bölényvédelmi Társaság. Ma a bölényállomány ismét mintegy 50 ezer állatra tehető, ezzel úgy tűnik biztosítva van a faj fennmaradása.
Testméretek:
- magasság 150-200 cm
- hossza 250-380 cm, farok 50-90 cm
- testtömeg a hím akár 900 kg, nostény 550 kg
Szaporodás
- ivarérettség a nőstény 2-4 évesen, a hím valamivel késobb
- párzási időszak júliustól szeptemberig
- vemhesség 270-300 nap
- utódok száma 1, ritkán 2
Életmód
- viselkedés társas
- táplálék túlnyomórészt fú
- élettartam 20 év, fogságban 40 évig is elélhet
Rokon fajok
- közeli rokona az európai bölény (bison bonasus), amely egyszer már csaknem kipusztult.
