Rend: Párosujjú patások Család: Szarvasfélék Nem és faj: Alces alcess
A ma élő legnagyobb termetű szarvasféle a messzi észak tűlevelű erdeiben élő jávroszarvas. Fák és cserjék leveleivel, valamint mocsári növényekkel táplálkozik. Napjában csak nem 20 kilogramm eledelre van szüksége. Az észak-amerikai jávorszarvas meglehetősen elterjedt az USA északi államaiban, illetve Kanadában és Alaszkában. Itt élnek: a legnagyobb példányok: marmagasságuk kb. 2.2m. Az Európa északi, északkeleti területein élő jávorszarvasok jóval kisebbek, mint Alaszkában honos fajtársaik. A szarvasok párzásakor a vadászok a tehenek hívo hangját utánozzák, hogy így csalják lőtávolságba a bikákat. Előfordul, hogy jávorszarvas bikák megtámadtak egy vonatot talán azért, mert a vonat füttyét összetévesztették egy rivális hím hangjával. A jávroszarvas képes 56 km/órás sebességet is elérni. Ezenkívül kitűnő úszó, egy percig is a víz alatt tud maradni. A volt Szovjetunió területén háziasították a jávorszarvast. Húsát és tejét éppúgy hasznosítják, mint igavonó erejét. A jávorszarvas látása gyengén fejlett, hallása és szaglása azonban kitűnő. Nagy hóban a jávorszarvas olyan nehezen boldogul, hogy egy vadász hócsizmában künnyen utoléri.
Viselkedés
A jávorszarvasok rendszerint magányosan élnek. Tavasszal és nyáron a hímek és a nostények külön vándorolnak, ez ido tájt a teheneket borjaik kísérik. A melegebb hónapokban az állatok rendszerint a mély fekvesu területeken, tavak, mocsarak közelében lelhetok fel.
A tél bekösszöntével a jávorszarvasok a magasabb fekvésű erdőkben keresnek menedéket. Néha a zord időjárás miatt nem találnak elég eleséget, noha hosszú lábuk segítségével fel tudnak ágaskodni a cserjék és a fák leveleihez. Ahol elegendő táplálék áll rendelkezésükre, ott gyakran tömörülnek kisebb csordákban.
A kifejlett jávorszarvast is megtámadhatják a farkasok, az egészséges állatok azonban meg tudja védeni magát. Tél végén a farkasoknak könnyu dolguk van a legyengült jávorszarvasokkal.
Táplálék és táplálkozásmód
A jávorszarvasok éjjel és nappal egyaránt aktívak, szürkületkor a legelevenebbek. Növényevok: táplálékuk főként a fűzfa, a nyírfa és a rezgőnyár leveleiből, fiatal hajtásaiból áll. A nyári hónapokban különösen sok vízi, illetve a víz közelébe élo növényt esznek. Gyakran vállig belegázolnak a vízbe. A víz alatt tenyésző növényeket is elfogyasztják ilyenkor a fejüket rövid idore a vízbe merírik, hogy hozzáférjenek a növény szárához, gyökeréhez.
Télen, amikor befagynak a tavak és a mocsarak, előszeretettel fogyasztják a különböző bogyós cserjék hajtásait. Lehántják a fakérget is, vagy mellső lábaikkal a havat kapálják, hogy hozzájussanak talajon növő növényzethez.
Szaporodás
Osszel a hímek és a nőstények felkeresik egymást és párosodnak. A nászidőszak csak néhány hétig tart. A nőstények ivarzása idején a bikák agresszíven viselkednek agancsaikkal a bokrokat, facsemetéket csépelik, és rendszeres időközönként nyögésszerű hangokat hallatnak.
Egy hím egyszerre csak egy nősténynek udvarol, de a párzási idényben több tehénnel is párosodhat. A bika elkergeti területérol a fiatalabb rivlisokat, a hasonló termetu, komoly ellenféllel viszont meg kell küzdenie. A néha elkeseredett ütközetek során a felek olykor súlyos sérüléseket szenvednek.
Késő tavasszal a tehén egy vagy két borjúnak ad életet. Az aranybarna nehézkesen lépkednek, de kéthetes korukban már maguk is legelnek, és követik anyjukat vándorútjám. Öthetes korukban anyjuk elválasztja oket, de a borjak mellette maradhatnak a következo ellséig.
Testméretek:
- hossza 2.4-2.8 m
- marmagasság 1.5-2.2 m
- testtömeg 270-500 kg; az Alaszkában élo jávorszarvasok a 800 kg-ot elérik. A nostények mindig jóval kisebbek a hímeknél Szaporodás
- ivarérettség a nőstények a második, a hímek a harmadik életévükben válnak ivaréretté
- párzás szeptember-október
- vemhesség 240-250 nap
- utódok száma: 1-2 botjú Életmód
- viselkedés többnyire magányosan él, télen kisebb csapatokba áll
- táplálék levelek, tulevelek, ágak, gallyak, vízinövények, fakéreg
- élettartam 20 évig is elél Rokon fajok
- a jávorszarvasok alcsaládja (Alcinae) hat további alcsaláddal együtt alkotja a szarvasfélék családját