Jávorszarvas


                  Rend: Párosujjú patások       Család: Szarvasfélék       Nem és faj: Alces alcess


                A ma élő legnagyobb termetű szarvasféle a messzi észak tűlevelű erdeiben élő jávroszarvas.         Fák és cserjék leveleivel, valamint mocsári növényekkel táplálkozik. Napjában csak nem 20 kilogramm       eledelre van szüksége. Az észak-amerikai jávorszarvas meglehetősen elterjedt az USA északi                   államaiban, illetve Kanadában és Alaszkában. Itt élnek: a legnagyobb példányok: marmagasságuk kb.       2.2m. Az Európa északi, északkeleti területein élő jávorszarvasok jóval kisebbek, mint Alaszkában           honos fajtársaik. A szarvasok párzásakor a vadászok a tehenek hívo hangját utánozzák, hogy így               csalják lőtávolságba a bikákat. Előfordul, hogy jávorszarvas bikák megtámadtak egy vonatot talán azért,     mert a vonat füttyét összetévesztették egy rivális hím hangjával. A jávroszarvas képes 56 km/órás             sebességet is elérni. Ezenkívül kitűnő úszó, egy percig is a víz alatt tud maradni. A volt Szovjetunió           területén háziasították a jávorszarvast. Húsát és tejét éppúgy hasznosítják, mint igavonó erejét. A             jávorszarvas látása gyengén fejlett, hallása és szaglása azonban kitűnő. Nagy hóban a jávorszarvas           olyan nehezen boldogul, hogy egy vadász hócsizmában künnyen utoléri.

  Viselkedés

            A jávorszarvasok rendszerint magányosan élnek. Tavasszal és nyáron a hímek és a nostények külön vándorolnak, ez ido tájt a teheneket borjaik kísérik. A melegebb hónapokban az állatok rendszerint a mély fekvesu területeken, tavak, mocsarak közelében lelhetok fel.
            A tél bekösszöntével a jávorszarvasok a magasabb fekvésű erdőkben keresnek menedéket. Néha a zord időjárás miatt nem találnak elég eleséget, noha hosszú lábuk segítségével fel tudnak ágaskodni a cserjék és a fák leveleihez. Ahol elegendő táplálék áll rendelkezésükre, ott gyakran                     tömörülnek kisebb csordákban.
                A kifejlett jávorszarvast is megtámadhatják a farkasok, az egészséges állatok azonban meg         tudja védeni magát. Tél végén a farkasoknak könnyu dolguk van a legyengült jávorszarvasokkal.

  Táplálék és táplálkozásmód

                A jávorszarvasok éjjel és nappal egyaránt aktívak, szürkületkor a       legelevenebbek. Növényevok: táplálékuk főként a fűzfa, a nyírfa és a               rezgőnyár leveleiből, fiatal hajtásaiból áll. A nyári hónapokban különösen         sok vízi, illetve a víz közelébe élo növényt esznek. Gyakran vállig                   belegázolnak a vízbe. A víz alatt tenyésző növényeket is elfogyasztják           ilyenkor a fejüket rövid idore a vízbe merírik, hogy hozzáférjenek a növény       szárához, gyökeréhez.
                Télen, amikor befagynak a tavak és a mocsarak, előszeretettel fogyasztják a különböző bogyós     cserjék hajtásait. Lehántják a fakérget is, vagy mellső lábaikkal a havat kapálják, hogy hozzájussanak       talajon növő növényzethez.

  Szaporodás

            Osszel a hímek és a nőstények felkeresik egymást és párosodnak. A nászidőszak csak néhány hétig tart. A nőstények ivarzása idején a bikák agresszíven viselkednek agancsaikkal a bokrokat, facsemetéket csépelik, és rendszeres időközönként nyögésszerű hangokat hallatnak.
            Egy hím egyszerre csak egy nősténynek udvarol, de a párzási idényben több tehénnel is párosodhat. A bika elkergeti területérol a fiatalabb rivlisokat, a hasonló termetu, komoly ellenféllel viszont meg kell küzdenie. A néha elkeseredett ütközetek során a felek olykor súlyos sérüléseket                  szenvednek.
                Késő tavasszal a tehén egy vagy két borjúnak ad életet. Az aranybarna nehézkesen lépkednek,   de kéthetes korukban már maguk is legelnek, és követik anyjukat vándorútjám. Öthetes korukban anyjuk   elválasztja oket, de a borjak mellette maradhatnak a következo ellséig.

  Testméretek:
       - hossza 2.4-2.8 m
       - marmagasság 1.5-2.2 m
       - testtömeg 270-500 kg; az Alaszkában élo jávorszarvasok a 800 kg-ot elérik. A nostények mindig jóval kisebbek a hímeknél
  Szaporodás
       - ivarérettség a nőstények a második, a hímek a harmadik életévükben válnak ivaréretté
       - párzás szeptember-október
       - vemhesség 240-250 nap
       - utódok száma: 1-2 botjú
  Életmód
       - viselkedés többnyire magányosan él, télen kisebb csapatokba áll
       - táplálék levelek, tulevelek, ágak, gallyak, vízinövények, fakéreg
       - élettartam 20 évig is elél
  Rokon fajok
       - a jávorszarvasok alcsaládja (Alcinae) hat további alcsaláddal együtt alkotja a szarvasfélék családját

  Emlősök csoportja:

    Főoldal | Emlősök | Madarak | Hüllők és kétéltűek | Halak | Rovarok és pókok | Képek | Elérhetőség
                                                          minden jóg fentartva - 2008