Kétpúpú teve


                  Rend: Párosujjú patások       Család: Tevefélék       Nem és faj: Camelus ferus


                A Góbi-sivatagban elofordulnak még a kétpúpú teve vadon élo állományainak maradványai.            Akárcsak rokona, az egypúpú teve, ez is hosszú ideug bírja víz nélkül. A képtúpú teve angol neve:            "bactrian camel".hazája, az Afganisztán határánál található Baktria nevéből származik. 2 millió évvel            ezelőtt vándoroltak át osei Észak-Amerikából Európába és Ázsia, majd eredeti hazájukban kipusztultak.
    A képúpú teve képes testömege egyharmadának megfelelő mennyiségű vizet egyszerre meginni. A           kétpúpú teve a perzselő sivatagi hőségben képes tízszer annyi időt túlélni ivás nélkül, mint az ember, és     négyszer annyit, mint a szamár. 1860-ban 15 képúpú tevét importáltak az Egyesült Államokban, hogy       egy 320 kilométeres szakaszon a sivatagon át sót szállítsanak.
                A képúpú teve nedves éghajlaton nem érzi jól magát, viszont képes - 270C és + 500C közötti         hőingadozásokat elviselni. A képúpú teve hímjét a lóhoz hasonlóan csődörnek, nőstényét kancának és       kicsinyét csikónak nevezik.

  Életmód

            A vadon élő kétpúpú tevék egykor benépesítették Ázsia nagy részét ma szinte kizárólag kietlen mongóliai Góbi-sivatagban bukkanhatunk rájuk. A képúpú tevék kifejezetten az itt jelemmző szélsődéges éggghajlati viszonyokhoz alkalmakodtak. Ezen a vidéken körülbelül hat, de húsznál soha nem több állatból álló csoportokban lelhetők fel. A csoportot egy idősebb csődörök egy ideig magányosan élnek es vonulnak át sivatagon. Képúpú tevéket találhatunk sivatagokban, félsivatagokban, füves sztyeppéken és            hegyvidékekeken egészen 2000 méteres magasságig. Nyáron túlnyomórészt száraz völgyekben és a       környező dombokon tartózkodnak. Úgy túnik, hogy télen a kisebb folyók és vízfolyások medrét részesítik   előnyben, különösen akkor, ha ezek oázis-közelbeen húzódnak.

  Táplálék és táplálkozásmód

                Mint a szarvasmarha,a tevék is kérodzoek, azaz evés után                visszaöklendezik a táplálékot, hogy ismét merágják azt. Még a                      szélsőségesen gyér és szukös táplálékviszonyokat is képesek túlélni.            Megeszik a keménnyé száradt füvet és lágyszárú növényeket, a cserjék        vékony gallyait és leveleit, mindazt, ami széraz életterükben kino a földből.
                Annak, hogy a kétpúpú teve a kétpúpú tevék olyan hosszú ideig        képesek meglenni víz nélkül, fo oka abban rejlik, hogy el tudják viselni            testhőmérsékletük igen szélsoséges - 30 és 40,50C közötti ingadozását. Mivel a hideg sivatagi éjszakán    testük nagyon lehűl, vastag bundájuknak hála, hosszabb idore van szükséges ahhoz, míg a tevék              izzadni kezdenek.
                Habár a kétpúpú teve hosszabb ideig bírja víz nélkül,a folyadékot nem a púpjaiban tárolja. Ott         valójában zsírtartalékai vannak, melyeket a szukös idoben vízzébont le.

  Szaporodás

            A vadon élo tevék párzására februárban kerül sor ilyenkor az idosebb csodörök elkergetik a fiatal hímeket, hogy megóvják azoktól nostényeiket.
            A párzás maga ülo helyzetben történik, az ellés a következo év márciusában viszont állva. Egy csikó jön a világra, az ikerellés ritka. Születése után két-három órával az állat már képes járni kissé még bizonytalan lábain, de néhány napnak el kell még telnie, míg mozgása biztos lesz és járása jellegzetesen hintázó.
                A kancák mindaddig szoptatják csikóikat, míg azok ivarérettét válnak. Ezt követoen a fiatal         hímeket elkergetik, azok "legény csordákban" tömörülnek, míg a fiatal nostények anyjuk mellett                 maradnak. Az idősebb hímek visszatérnek a csordához, de számolniuk kell azzal, hogy fiatalabb               riválisaik egyszer csak elzavarják oket onnan.

  A képúpú teve és az ember

                Feltételezik, hogy a képúpú tevét már legalább Kr.e. 200-ben házisították. Eleinte azt hitték,       hogy az elvadult tevéktől származik tehát azon állatoktól, amelyek megszöktek az embertől és vadon         életek. A 19 század vége felé azonban Nyikoláj Przsevalszkij, a híres orosz kutató felfedezte, hogy a         képúpú teve igazi vadállatként él a Lobnor-sivatagban.
                A tevéket nemcsak teherhordó állatként használták, hanem gyapjuk, tejük és húsuk miatt is       tartották, és így feltehetoen dönto mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az ember a sivatagban életben     maradhatott.

  Testméretek:
       - marmagasság 180-20 cm
       - magasság a púpokkal akár 230 cm is
       - hossza farokkal 350-380 cm (farok 50 cm)
       - testtömeg 600-900 kg

  Szaporodás
       - ivarérettség 3-6 éves korban
       - párzási idoszak február
       - vemhességi ido mintegy 13 hónap
       - utódok száma 1 csikó

  Életmód
       - viselkedés a kancák egy csordörrel kis csordákban élnek, egyes csordörök magányosan élnek
       - táplálék fufélék, levelek, lágyszárú növények
       - hangkibocsátás mély morgés
       - Élettartam az ismert legmagasabb kor 50 év

  Rokon fajok
       - az egypúpú tevét (Camelu dromedairus), mint vadon élo állatok, már régen kiirtották

  Emlosök csoportja:


    Főoldal | Emlősök | Madarak | Hüllők és kétéltűek | Halak | Rovarok és pókok | Képek | Elérhetőség
                                                          minden jóg fentartva - 2008