Rend: Ragadozók Család: Macsakfélék Nem és faj: Leopardus pardalis
Az ocelot éjjel aktív kis termetu macska. A fejétol a lábáig tökéletesen álcázott, így jól alkalmazkodik árnyélos élőhelyéhez, az erdőhöz. Bundája az összes macskaféle között a legszebb. Az ocelotot az állattan a kismacskák közé sorolja. Mint a többi kismacskának, ennek is rövid orra és hosszú, érzékeny bajuszszálai vannak. A házi macskaával ellentétben veszély esetén nem fára menekül, hanem többnyire elszalad.
A macska a sötétben hatszor olyan jól lát, mint az ember. A puma a kismacskák között a legnagyobb még az Afrikában és Ázsiában honos nagymacskánál, a leopárdánál is nagyobb. A összes húsevő állat között a macskák azok, melyek majdnem kizárólag csak húson élnek szinte csak gerinces állatokat ejtenek el. Igy a tápláléklánc élén állnak, és az emberen kívűl csak kevés ellenségük van.
A kismacskák evéskor állva hajolnak a zsákmányuk fölé, nem fekve esznek, mint ezt a nagymacskák legtöbbje teszi. A ocelot fektében előre nyújtja mancsát és arra fekteti fejét, mint a kutyák. Ezt egyébként egyik kismacska sem teszi. 1968-ban még összesen 129.000 ocelot-gereznát importáltak a szormekereskedok Észak-Amerikába
Élőhely
Az az erdők és bozótosok állata. Bundája mély sárga és élénke színezet, így a fák aranybarna színébe kibálóan beleolvad. Boztósos vidéken színezete tompább árnyalatú és inkább a szürke felé hajlik itt ez a legtökéletesebb álcázás.
Az ocelot ügyesen mászik fár, és megosztja vadászterülete nagy részét a nála kisebb, hossyúfarkú párducmacskával. Mindkét faj túlnyomórászt fákon él, de a másikkal ellentétben, amely fejjel lefelé kúsyik le a fáról, az ocelot hátrálva mászik lefelé.
Sok macskaféle oriz teritóriumot ebben az ocelot sem kibétel. Körzete határain vizeletével jelöli meg a fákat, néhányuk párosával jár.
Táplálék és táplálkozásmód
Habár az ocelot igen jó szaglással rendelkezik, éjszakai kóborlásai során a zsákmány megleléséhez inkább hallására és látására hagyatkozik. A kismacskák hallása fejlettebb, mint a nagymacskáké ez inkább lehetové teszi, hogy észleljék némely áldozatuk magas, cincogó hangját. Éppígy igen fontosak a vadászatnál a ocelot bajuszszőrei. Ezek olyan érzékenyen reagálnak minden érintésre, hogy segítségükkel a ocelot még a legszukebb helyen is gond nékül át tud kelni.
Az ocelot étlpján agutik, egerek, majmok és madarak szerepelnek. Ha sok időt tölt is a fákon, vadászni mégis halkan osonva a talajon szokott. Amint kifürkészte zsákmányát, meglapul a talajon, és megvárja a kellő pillanatot, majd ráveti magát áldozatára, belémélyeszti karmait, és megöli. Hogy karmai mindig borotvaélesek legyenek, a ocelot a fák törzsén feni azokat. Zsákmányát egyetlen tarkóharapással azonnal megöli. A kisebb állatoktnak elsoször a fejét falja fel, a nagyobbakat a lágyabb résieknél kezdi.
Ha az ocelotok párosával mennek vadászni, hangjelzéseket adnak egymásnak, hogy ismerjék társuk helyzetét.
Szaporodás
Nem ismert pontosan, mikor és milyen gyakran szaporodnak az ocelotok, az azonban valószíno, hogy a nostények kedvezo körülmények között évente kétszer ellenek: nyáron ls télen. Erre az ocelot adott élettere is hatássla van: Atizönában és Argetínában szaporodásuk az évszaktól függ.
A párzási idoszak kezdetén az ocelot elhagyja vadászterületét, hogy társat találjon. A nászszertartást a nostény kezdeményezi: ha tüzel, hangos kiált, hogy egy kandúrt magájoz csalogasson. A párzás kezdetén a hím tarkójánál megragadja a nostényt. Ezután mancsával a hjm felé kap, hogy újra és újra párzásra ösztönözze.
Mielott a kölykök jó két hónap múltán a világra jönnek, a noszény biztonságos, rejtett fészket épít, amelyet méha sajátmaga-kitépte, puha hasi szorével bélel ki.
Az alom két-négy kölyökbol ál. A kölykök egymásután jönnek a világra, a nostény átharapja a köldökzsinórt, és mindaddig nyalogatja kicsinyeit, míg azok tiszták és szárazak lesznek. Végül felfaja a méhlepényt es a magzatburkot.
A kölykök születésükkör már szorösek, de még néhány napig vaok és magatehetetlenek. Anyjuk csak akkor hagyja magukra oket, ha ez feltétlenül szükséges. A ocelot-kölykök az első hetekben csak anyatejet kapnak. Ebben az idoszakban anyjuk megeszi kicsinyei ürüléket, hogy a fészek tiszta maradjon.
Anyjuk kis termetu, élő zsákmányállatok visz számukra és odatartja, hogy maguk öljék meg azokat. Késobb már követik anyjukat a vadászatokra.
Testméretek:
- hossza 70-100 cm
- farokhossz 27-40 cm
- testtömeg 11-16 kg
Szaporodás
- ivarérettség 6-8 hónapos korba
- párzási idoszak területtol függoen évente egyszer vagy kétszer
- vemhesség 70 nap
- kölyök száma 2-4
Életmód
- viselkedés magányosan vagy párban él
- bundája színe területtol függöen az élénk sárgától a szürkéig változó, hasi részén fehérrel tarkított, farka feketén gyuruzött
- élettartam fogságban 17 év, vadon nem ismert
Rokon fajok
- Ausztrália és a sarkidékek kivételével világszerte 28 kismacskafaj él.
