Üregi nyúl                   Rend: Nyulak       Család: Nyúlfélék       Nem és faj: Oryctolagus cuniculus                 Az európai vadnyúl rövid fehér farkincájával, hosszú füleivel és szimatoló orrával megszokott          látvány égövünkön. A barátságos üregi nyúl csaknem minden környezethez képes alkalmazkodni és          családi telepeken él a föld alatt. Annyira szapora, hogy a világ egzes részein természeti csapásnak          tartják.                 Az Antarktisz peremén lévo Kerguelen-szigeteken a nyulak úgy vészelik át a kemény telet,          hogy a viharok által partra sodort tengeri moszatokkal táplálkoznak. Az üregi nyúl álla alatti mirigyek a      felségterület kijelölésére használt váladékot termelnek. A borzok és a rókák kiássák a kisnyulakat az        üregbol, hogy megöljék és megegyék oket. A nyulak mindenütt szerepelnek a ragadozók állandó              étlapján.   Életmód             Az üregi nyúl a nap nagy részét a föld altt tölti, és csak a sötétség beálltával bújik elo ódújából. Mivel sok a természestes ellenség, állandóan résen van azt fürkészi, nem leselkedik-e rá veszély. Amikor elhagyja az üregét, kicsit kivár, és beleszagol a levegobe. Soha nem távolodik el messzire.             Amint veszélyt érez, figyelmezteti a többi nyulat két hátsó lábávál eroteljesen dobol a talajon, mielott futásnak ered. Fehér farkincáját futás közben zászlóként a levegobe emeli, hogy ezzel összezavarja a ragadozót.                 Minden hímnek megvan a maga felségterülete a vetély társak fel-alá szaladgálnak ezek határai      mentén, és hátragyják szagjeleiket, mielott ismét eltunnének odújukban.   Táplálék és táplálkozásmód                 Az üregi nyulak növényevok. Túlnyomórészt füvekkel, lóherével és    bizonyos lágysárú növényekkel táplálkoznak. Különösen télen más                növényeket és fakérget is esznek                 Legszívesebben pirkadatkor és alkonyatkor indulnak élelmet            keresni, és elofordul, hogy az aratási ido altt egész gabonaföldeket                pusztítanak el. A parasztok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy          eluzzék oket. Más legelo állatok az emésztés megkönyyítése érdekében        kérodznek, a nyulak azonban evés után visszavonulnak odújukba, és lágy ürüléket választanak ki,    amely eloemésztett élelembol áll. Ezt újra elfogyasztják, hogy a leheto legnagyobb tápértéket vonják ki      belole.   Szaporodás             Az üregi nyulak gyorsan szaporodnak. Rövid vemhesség után öt vagy több kölyköt ellenek. A nostény néhány órával az ellés után újra párzik. Évente öt-hét alkalommal lehetnek kicsinyei.             A tavasz és a nyár a szaporodási idoszak csúcspontja, a nostény azonban már februárban is vemhes lehet.             A kicsinyek az anyjuk által külön erre a célra elkészített fészekben születnek. Az ellést követoen az anyaállat naponta csupán néhány percre tér vissza az újszülöttekhez, hogy megszoptassa oket. A kisnyulak világra            jöttükkor 25-50 gramm tömeguek, vakok, süketek és csupaszok. Életük elso hetében alig tudnak              mozogni. A nyolcadik napra kino a szorük, és elkezdenek kúszni-mászni. Két nappal késobb kinyiják a    szemüket. 16 nap után kezdenek szilárd táplálékot fogyasztani. Amikor 30 naposak lesznek, teljesen        leválasztódnak, és önállóvá válnak.   A üregi nyúl és az ember                 Az ember az üregi nyúl fo ellensége, azért, mert ez az állat hatalmas pusztításokat végez a          kertekben és általában a természeti környezetben. E század 50-es éveinek közepén egy vírusos                betegség a myxomatose drámai módon megtizeldelte a vadon élo nyulakat. Az üregi nyúl állománya          ekkor átmenetileg megfogyatkozott.                 Egyes területeken a nyulak csaknem teljes kiirtása messzemeno ökológiai következményekkel    járt a vegetációra nézve eluralkodtak olyan nemkívánsatos növények, mint a tövises rekettye, a                  szederbozót és néhány fuféle. Ausztráliában éppen ennek ellenkezoje történt. Az a néhány tucat üregi      nyúl, amelyet a múlt század 50-es éveiben vittek be, a hosszú idon át fennálló ideális szaporodási            feltételek közepette 1988-ig több mint 200 millióra gyarapodott. A súlyos szárazság azonban arra              késztette az éhezo nyulakat, hogy élelemkeresés során valóságos csapásként árasszák el az egész        országot. Mára a nyúlinvázió valamelyest kezelhetové vált.   Testméretek:        - hossza a hím eléri a 40 cm-t, a nostény valamivel rövidebb        - testtömeg 2 kg is lehet,a nostényé kisebb   Szaporodás        - ivarérettség 4-5 hónapos korban        - párzási idoszak foleg tavasszal és nyáron        - vemhhességi ido 28-31 nap        - alomnagysaág 2-8 utód   Életmód        - viselkedés társas, nagy közösségekben él        - táplálék foleg, lóhere és lágyszárú növények        - élettartam körülbelül 9 év, szaporodóképes 6 éves koráig   Rokon fajok        - a mezei nyúl többek között hosszabb hátsó lábaival különbözik üregi rokonától.   Emlosök csoportja: -- válaszon -- Amerikai böleny Atlanti rozmár Amerikai csíkos mókus Amerikai nyérc Afrikai elefánt Borz Borjúfóka Csupaszorrú vombát Csíkos és fehérfarkú gnú Dingó Dél-amerikai tapír Elefántfóka Európai vadmacska Erdei egér Északfoki vagy vizcayai bálna Fehérbarkójú cerkóf Kalifornia oroszlánfóka Király vagy bengáli tigris Fehér delfin Füles amerikai szarvas Földimalac Gepárd Galléros pávián Grizzly medve Havasi nyúl Hörcsög Hiúz Hegyi tasakospatkány Jegesmedve Jávorszarvas Jak Jaguár Közönséges delfin Kétpúpú teve Koala Kis panda Kafferbivaly Kaliforniai szamárnyúl Kétujjú lajhár Közönséges vagy aranysakál Kacsacsőrű emlős Kínai víziőz Keleti amerikai üregi nyúl Ködfoltos párduc Kékbálna Kúpos fóka Leopárdfóka Leopárd Musztáng Mogyorós pele Nílusi víziló Nagy kudu Nagy nyúlszájú denevér Ocelot Ormányos mézrabló erszényes Okapi Ormányos bandikut Palackorrú delfin Prewalski-ló Pézsmatulok Repülőmókus vagy asszapán Rénszarvas Rozsomák Rőt vérszopó denevér Sörényes hangyász Szurikáta Szamár Szoke oroszlánmajom Szürkeróka vagy virginiai róka Tarajo sül Tundrafarkas Törpevíziló Thomson-gazella Ugrónyúl Üregi nyúl Varacskos disznó Vörösróka Vidra Vörös óriáskenguru Vörös farkas Vaddisznó Vándorpatkány Vakond Vadnyugati lo
Főoldal | Emlősök | Madarak | Hüllők és kétéltűek | Halak | Rovarok és pókok | Képek | Elérhetőség                                                           minden jóg fentartva - 2008