Királykobra                   Rend: Kígyók       Család: Méregfogas siklók       Nem és faj: Ophiophagus hannah                 A királykobra kígyókat öl. A Dél-Ázsia egyéb mérges kígyói évrő-évre meberek ezreinek                haláláért felelősek mégis mindenki ettől a kígyótól retteg. A királykobra az összes mérgeskígyó között a    leghosszabb és az egyik legveszélyesebb. Azt híresztelik róla, hogy mérge az embert 15 percen belül        megöli általában azonban igen félénk.                 A királykobra mérge elegendő ahhoz, hogy egy teljesen kifejlett indiai elefánttal három óra alatt    végezzen, ha a harapás érzékeny részen, pl. az rmánya hegyén éri. Lassú anyagcseréjük lehetővé teszi    a kígyóknak, pl. a kirákykobrának, hogy hónapokig éljenek élelem nélkül. Burmában a királykobrákat        kultikus kígyóidázáseknál alkalmazzák. Ennél a drámai csúcspontot az a mozzanat jelenti, amikor a        szertarttást végző előrehajol és megcsókolja a kígyófejét. A kígyók majnem minden hangra süketek,          azonban érzékelik a talaj által közvetített rezgéseket,így súlyos léptekkel könnyen elűhetők.   Életmód       A királykobra sokkal ritkább, mint kisebb rokonai. Mégis számos páldányával találkozhatunk Dél-Ázsia hegyvidékének sűrű erdeiben, és megfigyelték már az indiai hegyekben a tengerszint feleti 2000 méteres magasságban is. Az állat mind nappal, mind éjjel aktív, de csak ritkán látható, mivel visszahúzódó és nesztelen.       A királykóbra úgy tűnik előszeretettel választ magának vízközeli élőhelyet. Ha fenyegetés éri, úgy menekül, hogy becsúszik a vízbe és egyszerűren elúszik. Ezenkívül jó mászó   Táplálék és táplálkozásmód                 A királykobra veszélyes ellenfél. Megtámadja még a pitont, más        veszélyes mérges-kígyófajokat, pl. a kobrát és a bungarkígyót éppen úgy,      mint a nagy varánuszokat. Vadászatnál a szag után megy: hasított                nyelvével "ízleli" a levegőt és kifürkészi zsákmányát a sűrű aljnövényzetben.    Ha elég közel van zsák,ányhoz, és felkészült a támadásra, már csak            szemére hagyatkozik. Méregfogait belévájj áldozatába, és mérgével                harcképtelenné teszi.                 Ezután rátekerőzve legyűri a megmérgezett, de gyakran még vergődő áldozatot, ami nagyobb      zsákmánynál jónéhány percbe telhet. Mivel a kígyóknak nincsenek végtagjaik a zsákmány                        feldarabolásához, kénytelenk azt egészben lenyelin. A nyelés megkönnyítésére alsó állkapcsuk két,          egymástól független csontból áll, amelyek lazán kapcsolódnak a koponyához. Ezáltal válik kehetővé,        hogy a saját fejénél vastagabb állatokat is lenyeljen.   Szaporodás       A királykobra a szapordási időszak kezdetén vedlik. A nősténynél ennek folytán izgató szaganyag, fer,on szabadul fel, amely a hímetodacsalogatja. A hím párzáskor testével rácsavarodik a nőstényre a pár hosszan megmaradhat ebben a helyzetben.       A kígyóknak általában szoktalan a királykobráknál megfigyelhető tartós párkapcsolat, éppígy az ivadékgondozás és a szabályszerű fészekrakás. A pár alkalmas helyet keres a fészek számára, és védelmezi azt a tojásrablóktól. A nőstény 20-25 fehér tojást rak afészek közepén lévő                mélyedésbe. A hím közelben lesben áll, mindekor készen arra, hogy a rablóknak útját állja, sőt még az      is előfordul, hogya tojásokat védelmeére a nőstény is elhagyja fészket.   Az királykobra és az ember                 A királykobra való találkozás bégzetes következményekkel járhat. Méregfogaz uygan nem            hosszabbak 15 milliméternél, de több mérget képesek kibocsátani, mint a többi kígyófaj fogai, a gaboni      vipera kivételével. A királykobra a szaporodási dőszakban a legveszélyesebb. Ha Indiában egy fészekre      bukkannak, a rendőség gyakran kiüríti a környéket és lezárja az utat. Ennek ellenére azok a történetek,    amelyek a fekingerelt királykobra álral üldözőbe vett falusi laosokról szólnak túlzósak. A királykobra, ha      nincs mit védelmeznie, általában eltűnik az aljnövényzetben, ha valaki túl közel megy hozzá.   Testméretek:        - átlagos hossz 3,5-4 m        - legnvagyobb hossz 5,58 m   Szaporodás        - ivarérettség 5-6 éves korban        - költési időszak a párzásra januárban kerül sor, a fészek építésére áprilisban vagy májusban        - tojások száma 20-50        - kikelis idő 60-70 nap után   Életmód        - viselkedés magányos, a szaporodás idűszakban azonban párosan jár        - táplálék kígyók, gyíkok        - várható élettartam mintegy 20 év, néha több is   Rokon fajok        - rokonai a pápaszemes kobra, az afrikai fekete mamba (Dendroaspis plyepis), valamint az ausztráliai          halálkígyó         Hüllők és Kétéltűek csoportja: --válaszon-- Aligátorteknős Csukaorrú aligátor Dajkabéka Foltos Szalamandra Galápagosi elefántteknős és Seychelle-szigeteki óriásteknős Királykobra Korallkígyók Közönséges kaméleon Nyíméreg béka vagy Eperszínű fakúszó béka Nílusi krokodil Tigrispiton Zöld leguán
Főoldal | Emlősök | Madarak | Hüllők és kétéltűek | Halak | Rovarok és pókok | Képek | Elérhetőség                                                           minden jóg fentartva - 2008