Aranyfácán                   Rend: Tyúkalakúak       Család: Fácánfélék       Nem és faj: Chrysolophus pictus                 Aközép-kelet-ázsiai galléros fácánok között kétségtelenül az aranyfácán tollazata a                    legpompásabb. Eredeti hazája Kína a faj napjainkban félig vadon Közép-Európa egyes területein is él.    Az aranyfácán-kakasnak olyan pompás a tollazata, hogy az állatkertek és fácánosok kedvelt lakójává        vált. Habár mindefelé tartják fogságban, a madár természeténél fogva félénk, így szabad természetbeli        életéről csak keveset tudunk.                 Az arnayfácán először a XIX. század végén hozták be Európába. A dürgés során a kakas            hangos szisszenést hallat, ami úgy hangzik, mint amikor a humiabroncsból szökik a levegő. Az                aranyfácán a gyémántfácánnal is párzik, és termékeny utódaik lesznek. Éppígy keresztezhetv az              ezüstfácánnal, ekkor azonban a hímek termékenyek, a tojók viszont terméketlenek lesznek   Élőhely             Az aranyfacán eredeti hazája Kína középső részének hegyvidéke, ahol 2000 méteres magasságig él. A sziklás előhegység bambusyosaiban érzi magát legjobban, kerüli a zárt erdőket, a nedves vidékeket és a nyílt terepet. Az elterjedési területén terjeszkedő gazdálkodás folytán egyre többször tűnik fel a teaültetvényeken vagy a teraszos művelésű földek szélén.             A Nagy-Britanniába betelepített madarak közül néhánynak sikerült a fogságból megszöknie. Ezek később úgy elszaporodtak, hogy az aranyfácánt ma Nagy-Britanniában költőfajként ismerik el.                 Ott teljesen más élőhelyeket részesít előnyben, mint eredeti hazájában. Általában az örökzöld      fenyőkkel és a vörösfenyővel sűrűn betelepített erdőirtásokat keresi, de a kevert erdőket is, ahonnan          táplálékszerző útjára indul a nyílt terepre.   Táplálék és táplálkozásmód                 Eredeti hazájában, Kínában az aranyfácán különböző bokrok            leveleivel és hajtásaival táplálkozik, de különösen a bambuszt kedveli.            Megeszi bizonyos rododendron(havasszépe) fajok virágait is, valamint            számos kis bogarat és pókot. Nappal megy táplálékot keresni, éjjel                magasan a fák ágai között alszik, ahol biztonságban van zsákmányt kereső    ellenségei elől. Az aranyfácán általában hűen ragaszkodik megszokott          helyéhez. A magasabb hegyvidékeken hnos madarak mindamellett                napközben gyakran lehúzódnak enni a mélyebben fekvő területekre.                 Az Európában honos populáció táplálkozási szokásiról keveset tudunk. Valószínű, hogy a            madár étrendje hasonlít kínai fajtársaiéhoz.   Szaporodás             Az aranyfácán az év legnagyobb részében egyedül él tavasszal azonban a kakas hangos rikoltozással igyekszk egy tojót dürgőhelyére csalni. A párzás időszakában a kakasok néha nagyon agresszíven harcolnak a tojóért. Ha sikerül ezzel egy tojót becsalogatnia, akkor művészi násztánc következik, amelyet a kakas hirtelen félbeszak,jt, és fejével annyira megközelíti a tojót, amennyire csak lehet, hogy tollagallérját mutogassa. Egyidejűleg leereszti feléje fordított szárnyait, és úgy fordul a tojó felé, hogy az láthassa aranyos farát és szímpompás farktollait. Ha mindezzel elég jó benyomást tett a tojóra, sor kerülhet a párzásra.             Az arnayfácán fészkéről keveset tudunk. Fogságban a madrak általában a sűrű növényzet rejtett zugaiba rakják tojásaikat.                 Az aranyfácán-kakas sem a kotlásban, sem a csibék nevelésében nem vesz részt. A 23 napos    kotlás alatt a tojó csupán barna mintázatú tollazatában bízhat, amely jól álcázza és megvédi a                  fészekrablóktól. A csibék még mintegy 4 hónapig maradnak anyjukkal, míg ónállóvá válnak.   Az aranyfácán és az ember                 Kínában az aranyfácánra mind húsáért, mind pedig pompás tollazatáért csapdákkal vadásznak.    A múltban ugyancsak sok madarat fogtak exportra az állatkertek és a fácánosok számára. Ez a                vadászat azonban szerencsére nem vezetett az aranyfácánok feltűnő megtizedeléséhez, még ha a            vadon élő madarak akkori pontos száma nem is ismert. Az egész világon sok ezer aranyfácán tartanak      egzotikus tollazatát értékelő madárbarátok   Testméretek:        - hossza kakas 80-110 cm, tojó 60-70 cm        - szárnyhossz 65-75 cm        - testtömeg 600-900 g   Szaporodás        - ivarérettség a tojó 1 éves korban, ahím általában 2 éves korban        - költési időszak április-május        - fészekalj 5-12 sárgás tojás        - költés 22 nap        - kirepülés 12-14 nap után   Életmód        - viselkedés félénk és visszahúzódó, a talajon él        - táplálék bogyók, magvak, virágok, pókok és rovarok        - élettartam fogságban 8 év   Rokon fajok        - közeli rokona a gyémántfácán (Chrysolophus amherstiae), ezzel alkalmanként ketesztezűdik is.   Madarak csoportja: --válaszon-- Afrikai halászbagoly Aranzbóbitás pingvin Alka Aranyfácán Búbos banka Bakcsó Csóka Egérszölyv Ezüstsirály Északi süvöltő Feketecsőrű vészmadár Feketesapkás lóripapagáj Feketeharkály Füstifecske Gyapjasmadarak Holló Hézi veréb Jégmadár Kárólatona vagy kormorán Kanalasgém Közönséges fazekasmadár Küszvágó csér Keselyűfejű gyöngytyúk Kontyos réce Kondor Lármás réti sas Létrafarkú madarak Léprigó Lunda Macskabagoly Molnárfecske Nagy póling Nagy kócsag Óriás halción vagy Kacagójancsi Pehelyréce Rózsás flamingó Rózsástorkú papagáj Réti fülesbagoly Sárgabóbitás kakadu Szirtisas Túzok Tengelic Tüzestorkú kolibri Tengeri vagy barna gödény Vadgerle Vándoralbatrosz Vörös kánya Vörösbegy Vándorsólyom Vörös vércse Zöld küllő
Főoldal | Emlősök | Madarak | Hüllők és kétéltűek | Halak | Rovarok és pókok | Képek | Elérhetőség                                                           minden jóg fentartva - 2008