Kanalasgém                   Rend: Gólyaalakúak       Család: Ibiszfélék       Nem és faj: Piatalea leucorodia                 A kanalasgém nagy, kecses íbiszféle, mely Európában és Ázsiában elszórtan terjedt el.              Feltůnő, lapos kanál alakú csőrével szű kia a vízbő a halakat es vízi rovarokat. a Kanalasgém egyike a      hat kanalasgém-fajnak ez az egyetlen európai gémfaj. Ez a fektűnő íbiszféle sajnos egyre ritkább, mert a    költőhelyéül és élelemforrásául szolgáló lápos területek szennyeződése és lecsapolása tovább folyik                 A kanalasgém-csapatok gyakran hosszú sorban vagy V-alakzatban repülnek, nyújtott nyakkal.    Évszakos vándorlásai során a kanalasgém a gólyához és a ragadozó madarakhoz hasomlóan a meleg,      felszálló légáramlatokkal viteti magát. A 17. századog a kanalasgém Nagy-Britanniában is költöttek. Ma    teljes elterjedési zerületükön veszélyeztetettek. A kanalasgém igen sokoldalú: képes egy láobn állni,        mint a gólya, fán ülni, mint a szürkegém és úszni, mint a pelikán.   Élőhely             A kanalasgém elsősorban a tengerparti lagúnákban, folyótorkolatoknál és nádrengetekben él. Némelyek ugyan magányosan élnek, többnyire azonban, néha ötvenes csapatokban jelennek meg a nyílt, sekély vizeken, táplálékot keresve. Ez a hosszúlábú íbiszféle előnybe részesíti a háborítatlan, homokos vagy iszapos fekvő sekély tavakat és a lassú folyású folyókat, nemcsak mert gazdag táplálékforrásul szolgálnak, hanem mert viszonylag zavartalan élőhelyez kínálnak a kanalasgém számára    A kanalasgém mind a sós mind pedig az édesvizeket felkeresi, mégis inkább az árapály övet és a              lassab áramló vizet részesíti előnyben, a pangó, vagy éppen túl gyors folyású vizekkel szemben   Táplálék és táplálkozásmód                 A kanalasgém többnyire pirkadatkor és alkonyatkor indulnak a          táplálékot keresni. Gyakran látni, amint egy fehér, kísértetszerű alakokból      álló csapat kötetlen alakzatban gázol a sekély vízben. Hosszú lábuknak        köszonhetően a kanlasgémek akár 50 cnetimáter mély vízben is be tudnak    gázolni. Lassan, óvatosan lépdelnek, hogy ne zavarják el a zsákmányt                 Lépedelés közben a madarak ingaszerően mozgatják alámerített,      hosszú kanálszerő csőrüket, és kissé nyitva tartott tompa végével minden ehetőt elkapnak. A                    kanalasgémek táplálékuk nagy részét így fogdossák össze, ha azonban a parton fürkésznek ki egy-egy    jó falatot, néhány gyors szökelléssel rávetik magukat és bekapják.                 A fölrajzi helytől és az évszaktól függően a kanalasgém étlapja igen eltérő lehet, és                      nagymértékben függ a mindekori élőhelytől (tengervíz vagy édesvíz) is. Fő táplálékát azonban minden kor    a különféle vízi rovaroj, pédlául csiborok, tegzes és szitakötő-lárvák képezik, de ide számítanak a bízi        csigák, kis rákfélék és halak is, valamint a férgek, ebihalak és fiatal békák. Alkalmanként                          növényrészeket is fogyaszt   Szaporodás             A költési időszak áprilistól júniusig tart. Csak keveset tudunk arról, miként találkoznak össze a párok, habár dürgő párokat már többször megfigyeltek a fejük búbján lévő sárga búbitát felborzolják, és kölcsönösen tisztogatják egymást             A fészket vagy a nádas talaján, vagy legfeljebb öt méter magasságban egy fán építik meg. A kolóbiában a fészkek egy-két méter távolsában vannak egymástól, de ha szűkösek a körülmények, szinte össze is érhetnek. A kanalasgém nem agressív és nem kifejezetten territoriális, de a költés időszakában megvédi költőhelyét a betolakodóktól. Ha elkészült a          fészek, a tojó 3-4 napos időközön ként lerak egy-egy tojást. A szülők felváltva kotlanak. A nőstény            általában évente egyszer rak tojásokat, de ha fészekalj ragadozók vagy áradás áldozatáváv váli, sor kerül    újabb költésre.                 A kikelés után a fiókákat mindkét szülő eteti visszaöklendezett táplálékkal. Mintegy négy hét      elteltével a fiókák kinövik a fészket és fészek közelében várják az etetést. Néha össze is keverednek a      szomszéd fészkek fiókáival. Körülbelül 7 hét után már tudnak repülni, de még egy ideig a szülőkkel            maradnak.   Testméretek:        - testhossz 88 cm        - szárnyfesztávolság 130 cm   Szaporodás        - ivarérettség 3 éves korban        - költési idŒszak április-júnisu        - kotlás 21 nap        - fészekalj általában 4 fehér tojás, rozsdavörös foltokkal        - kirepülés 28-30 nap után   Életmód        - viselkedés kolóniában él, költöző madár        - táplálék vízi rovarok, rákfélék és puhatestűek, halak        - élettartam a legidősebb megűrűzött madár 28 évet és 2 hónapot ért meg   Rokon fajok        - további öt kanalasgém-faj van, közöttük az amerikai rózsás kanalasgém (P.ajaja), az afrikai                      kanalasgém (P.alba) és az ázsiai feketearcú vagy kis kanalasgém (P.minor)   Madarak csoportja: --válaszon-- Afrikai halászbagoly Aranybóbitás pingvin Alka Aranyfácán Búbos banka Bakcsó Csóka Egérszölyv Ezüstsirály Északi süvölto Feketecsőrű vészmadár Feketesapkás lóripapagáj Feketeharkály Füstifecske Gyapjasmadarak Holló Hézi veréb Jégmadár Kárókatona vagy kormorán Kanalasgém Közönséges fazekasmadár Küszvágó csér Keselyűfejű gyöngytyúk Kontyos réce Kondor Lármás réti sas Létrafarkú madarak Léprigó Lunda Macskabagoly Molnárfecske Nagy póling Nagy kócsag Óriás halción vagy Kacagójancsi Pehelyréce Rózsás flamingó Rózsástorkú papagáj Réti fülesbagoly Sárgabóbitás kakadu Szirtisas Túzok Tengelic Tüzestorkú kolibri Tengeri vagy barna gödény Vadgerle Vándoralbatrosz Vörös kánya Vörösbegy Vándorsólyom Vörös vércse Zöld küllő
Főoldal | Emlősök | Madarak | Hüllők és kétéltűek | Halak | Rovarok és pókok | Képek | Elérhetőség                                                           minden jóg fentartva - 2008