![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||
Rend: Flamingók Család: Flamingófélék Nem és faj: Phoenicopterus ruber A csinos rózsás flamingót átlalában sekély sós vizek szélén láthatjuk, amint gázolva lépked vagy fejét a víz alá merítve sajátságos csőrével gerinctelen állatokat halászik. A flamingók rózsaszín "függönye". Repöléskor a madarak laza csoportot, hosszú vonalat vagy V-alakot képeznek, ez látványos képet nyújt. Rózsás színüket az aégákban megtalálható színanyagok adják, amelyeket a flamingók által elfogyasztott zsákmányállatok dúsítanak. A rózsás flamingókat az "Alices csodaországban" története örökítette meg, ahol krokett-ütőnek használták. A rómaiak idejében a flamingó nyelvét különleges csemegének tartották. Húsukat és tojásaikat Dél-Európa és a Karib-szigetek egyes részen még 30 évvel ezelőtt is fogyasztották. A rózsás flamingó térde valójában a bókája ha leül visszajlik. A törpe flamingónak naponta 20 liter vizet kell átszűrnie, hogy elegendő táplálékhoz juson. A Karib szigetek flamingói rovarlárvákkal táplálkoznak, és ezekből naponta 50.000 darabra van szükségük, hogy életben maradjanak.Flamingókat nagyon magas szóda és sótartalmú tavakban találunk. Néha olyan sós a víz, hogy az ember lábán bőrt néhány másodperc alatt felmarná. Hogy ilyen vízben gázolva halászni tudjon, a flamingó lábán rnedkívül ellenálló bőr felődött ki. Élőhely ![]() A rózsás flamingó nagyon érzékenyen reagál minden zavaró körülményre, különösen a költési időszakban ezért gyakran fészkel nyílt vízfelületű nagyobb tavakon. Télen a legészakibb rózsás flamingó-kolóniák, amelyek költőterületei Ázsiában vannak, délre, Irán és India partvidékeire költöznek. A legtöbb rózsás flamingó azonban költőterületén telel át, és csak körülméynek esetén költözik más vidékre. Táplálékkerés ![]() Táplálékukat a sziláscetekhez hasonlóan szűrik ki a vízből. Csont-sörtékkel vagy lemezkékkel ellátott csőrük távoltartja a túl nagy darabokat a finomabb sörték viszont szűrőként működnek, és viszatartják azokat a kis élőlényeket, melyekkel a flamingó táplálkozik. Szaporodás ![]() Az egyetlen fehér tojáson a két szülő felváltva kotlik mintegy négy hétig. A csibét nyelőcsövük váladékával, a "begy-tejjel" táplálják. A fióka körülbelül 30 napos korában kezdi ellátni saját magát. A nagyjából egyforma korú fiókák egyfajta "bölcsődében" jönnek össze, és még mintegy tíz hétre van szükségük, mire röpképesek lesznek. Ezután még néhány hétig "óvodások" maradnak. Testméretek: - magassága 125-145 cm - szárnyfesztávolság 140-165 cm - testtömeg 3 kg Szaporodás - fészkelőhely kúpalakú, sárból épített fészel a nyílt, iszapos aljzaton - költési időszak áprilistól augusztusig - fiókák száma 1 - kotlás 28-31 nap - kirepülés 70-75 nap után Életmód - táplálék kis gerinctelenek, rovarok, rákfélék, puhatestűek és férgek - hangkibocsátás a lúdéhoz hasonló, gurrogó kiáltás - élettartam szabadban átlagosan 20 év, fogságban akár 50 év is lehet Rokon fajok - négy másik flamingó-faj: a kis flamingó, a chilei flamingó, az andesi flamingó és rövidcsőrű flamingó Madarak csoportja: |
|||||||
![]() |
|||||||
Főoldal | Emlősök | Madarak | Hüllők és kétéltűek | Halak | Rovarok és pókok | Képek | Elérhetőség minden jóg fentartva - 2008 |