Sárgabóbitás kakadu                   Rend: papagájalakúak       Család: Papagájfélék       Nem és faj: Cacatua galerita                 A sárgabóbitás kakadu Ausztrália egyik legismertebb madara. Az egész világon barátságos          szobai madárként ismert, a szabad természetben viszont óvatosan viselkedik. A sárgabóbitás kakadu        feltűnő és hangos madár. Amikor a csapatok eéhagyják alvóhelyüket, hogy egyenek és igyanak, a            madarak fehér tollai és sárga bóbitái csillognak a napfényben és lenyűgöző látványt nyújtana.                 A világ legidősebb, fogágban tartott madara egy Cokky nevű sárgabóbitás kakadu volt 82 éves      korában múlt ki a londoni állatkertben. A kakadu pillanatnyi hangulatát jellegzetes bóbitája állásából          lehet megállapítani. Ha a madár fél, agressyív vagy szexuális izgalomban jön, bóbitája felborzolódik. A        legnagyobb kakdz, amely az összes papagáj között is a leghosszabb, 10 cm-es csőrrel rendelkezik, a      fekete arakakadu (Probosciger aterrimus).                 A legtöbb sárgabóbitás kakadu egész éven át ugyanazon a vidéken marad. Mind a latin                Cacatua, mind a magyar kakadu elnevezés a maláj "kakatoe" szóból ered, mely a maádr kiáltásának        hangutánzó visszaadása. Tökéletesen fehér tollazata miatt a sárgabóbitás kakadut néha fehér                    kakadunak is hívják. A hím és a tojó közötto egyetlen,kölsőleg látható különbség az írisz                          (szivárványhártya) színe.   Élőhely             Ausztrália és Új-Guinea sok részén a sárgabóbitás kakadu mindennapos jelneségnek számít. Többnyire ritkásan erdős területeken él, előnyben érszesíti a folyó és más vízparti fákat, sűrű mangróve és eukaliptuszerdőket és fás szavannákaz. A sárgabóbitás kakadu megművelt földeken, városi parkokban és kertekben szintén gyakran fellelhető.             Elterjedési területük déli vidékein a sárgabóbitás kakaduk a költési idősuakon kívül nagy csapatokban verődnek. Néha madarak százai lepik be zárt hótakaróhoz hasonlóan a talajt. Észa-Ausztráliában viszont egész éven át párokban vagy kis rajokban élnek.             Minden sárgabóbitás kkadurajnak bármekkora legyen is a mérete közös alvóhelye van egy fában, amelyhez akkor nagy tévolségra találnak megfelelő táplálékforrást. Az alvóhely többnyire egy mafányosan álló, kiszáradt fa.                 A kakaduk rendszerint azzal töltik a reggelt, hogy a talajon magokat és egyéb táplálékot              keresnek. Amikor délben a nap a legmagasabban áll, a madarak felkeresik a közeli fák árnyékát. Ott          aztán a kéreg és a levelek lecsipegetésével töltik az időt. Amikor délután hűvösebb lesz, visszatérnek a      talajra, hogy tovább táplálkozzanak, alkonyatkor pedig megint alvóhelyükre repülnek. Egy-egy kakaduraj    rendszerint mindadig megmarad uyganazon a tápláléklelőhelyen, amíg az kiadósnak bizonyul.   Táplálék és táplálkozásmód                 A sárgabóbitás kakadu étrendjében sokféle mag, valamint                mogyoró, bogyók és virágok is szerepelnek. A fölművesek nem túlzottan        kedvelik őket, mert magszemeket és érő terméyneket sznek, erős                csőrükkel gabonazsákokat siakítanak ki és szénakazlakat szednek szét.      Az okozott károk nagyságát valószínűleg sokszor eltúlozzák, ráadásul a        kakadu javára írható, hogy sok gyomnövébymagot, fafúró rovart és                  sáskapetét is elfogyaszt.   Szaporodás             A sárgabóbitás kakaduk párzását rövid és egyszerű udvarlás előzi meg. A hím felborzolt bóbitával teszi a szépet kiválasztottjának egy ágon. Fejér le-föl ingatja, majd nyolcas alakban csavarja, s közben halk hangokat hallat. A párzás előtt a hím és a tojó gyengéden megtisztítják egymás tollazatát.             A sárgabóbitás kakadu fészkét fák rendszerint eukaliptuszfa odvába vagy üreges ágaiba, vagy folyómedrek elérhetetlen, meredek falára rakja. A        tojó 2, nagyritkán 3 tojást rak az odú alján egy kupac faforgácsra. Mindkét szülő ül a tojásokon. A              fészek közelében nagyon nyogodtan viselkednek, nehogy felkeltsék a tojásrablók kígyók vagy nagy            gyíkok figyelmét.   A sárhabóbitás kakadu és az ember                 A sárhabóbitás kakadu az egyik legkedveltebb kalitkában tartott madár, az ember a 19. század    óta tartja hátiállatként. Sokan közülük tökéletesen tudják utánozni az emberi hangot, de rettentő lármát      is tudnak csapni. Különösen kora reggel hallatnak fülsoketítő kiáltásokat, vagy olyankor, ha felriasztják      őket.                 Háziállatnak leginkább azok a madarak alkalmasak, amelyek már fogságban születtek,                pedig közvetlenül hazájukból importálták őket. A kakadukra nézve a legnagyobb veszélyt a kalitkában        tartottt madarakkal való kereskedés, valamint élőhelyük pusztítása jelenti.                 Bár a sárgabóbitás kakadu Ausztrália majdnem minden államban védett, gabonatermelő              vidékeken a farmerek engedélyt kapnak lelövésükre. Egyes városok térségében a kakadu immár                megszokott látvány, különösen a délkeleten fekvő Canberrában, a Parlament épülete előtt elterülő              gyepszőnyegen.   Testméretek:        - testhossz 45-51 cm        - testtömeg hím 820-920 g, tojó 840-970 g   Szaporodás        - fészekalj 2, náha 3 fehér tojás        - költések száma 1        - költés ideje 30 nap        - kirepülés 60-70 nap után   Életmód        - viselkedés nappal aktív, prában bagy kis csapatokban él        - hangkibocsátás sokféle hangos, rekedtes kiáltás        - táplálék magok, gyökerek, gumók, mogyoró, különböző rovarok, valamint lárváik        - élettartam fogságban 50 év felett   Rokon fajok        - 16 további kakadufaj létezik, többek között a kis sárgabóbitás kakadu (C. sulphurea) és a                          pápaszemes kakadu (C.ophtalmica).   Madarak csoportja: --válaszon-- Afrikai halászbagoly Aranzbóbitás pingvin Alka Aranyfácán Búbos banka Bakcsó Csóka Egérszölyv Ezüstsirály Északi süvölto Feketecsőrű vészmadár Feketesapkás lóripapagáj Feketeharkály Füstifecske Gyapjasmadarak Holló Hézi veréb Jégmadár Kárókatona vagy kormorán Kanalasgém Közönséges fazekasmadár Küszvágó csér Keselyűfejű gyöngytyúk Kontyos réce Kondor Lármás réti sas Létrafarkú madarak Léprigó Lunda Macskabagoly Molnárfecske Nagy póling Nagy kócsag Óriás halción vagy Kacagójancsi Pehelyréce Rózsás flamingó Rózsástorkú papagáj Réti fülesbagoly Sárgabóbitás kakadu Szirtisas Túzok Tengelic Tüzestorkú kolibri Tengeri vagy barna gödény Vadgerle Vándoralbatrosz Vörös kánya Vörösbegy Vándorsólyom Vörös vércse Zöld küllő
Főoldal | Emlősök | Madarak | Hüllők és kétéltűek | Halak | Rovarok és pókok | Képek | Elérhetőség                                                           minden jóg fentartva - 2008