A rovarok és pókok az ízeltlábúak törzsébe tartoznak. Szelvényes felépítésű gerinctelen állatok, ízelt végtagokkat és külső vázzal
rendelkeznek. Öt állatfaj közül négy ízeltlábú, így nem csoda, hogy ebbe törzsbe több faj tartozik, mint az állatvilág összes többi
törzsébe. Az élen a rovarok állnak több mint 1 000 000 fajjal. A pókok közeli rokonaikkal: a skorpiókkal, atkákkal és kullancsokkal
együtt elérik az 50 000-t. A rovarok száma 200 millió: 1 arányban viszonyul az emberek számához, ez azt jelenti, hogy egy emberre a
világon 200 millió rovar jut.
Bármennyire eltérŹ is a külöböző rovarok külseje, színe és alakja, testük egyformán három részre tagozódikfejre, torra (Thorax) és
potrohra (Abdomen). A rovaroknak tehát mindig hat lábuk van. A potroh ugyancsak szelvényezett, mégpedig rendszerint 6-12
szelvényből áll. Ezenkívül majdnem mindegyik rovarnak szárnya is van, tehát ezek az egyedüli gerincesek, amelyek tudnak repülni.
A pókok és rokonaik testük kettos tagozódásában különböznek a rovaroktól: fejük és toruk összenott fejtorrá (Cephalothorax), a
másik része a potroh. Fejtorukon a pókonak 1-1 pár tapogatojuk illetve csáprágójuk van. Az előbbieknek a nőstényeknél a párosodás során
van külön szerepük az utóbbiak állkapocsa-szeruek és a táplálkozást szolgáltják. A kegtöbb póknak négy pár lába van. Kezdetleges ízeltlábúak
léteztek már kb. 600 millió évvel ezelott: ezek voltak a mai rovarok osei, az első állatok, amelyek a szárazföldre kerültek és ott éltek.
A rovarok és pókok, de kiváltképpen a rovarok a tengerek kivételével a világ minden életterét elfoglalták.
Rovarok és pókok csoportja: