Na ne!… Érdekességek Elõszállás múltjából

> Hagyományosan jó kapcsolat a Vatikánnal. Az elõszállási ciszterci uradalom gazdaságának felvirágoztatója, Hagyó-Kovács Gyula visszaemlékezéseiben leírja, hogy 1925 folyamán (májusban vagy júniusban) a Szentatya részére egy teljes fogatot küldött a rend, két fekete elõszállási lóval és fekete hintóval. „Az elküldés elõtt lent volt Elõszálláson Orsenigo Cesare pápai nuncius, a pápai udvar fõlovászmesterével, egy olasz herceggel és Fioretti nunciusi titkárral.” Ebben az évben még egy vagon búzát is küldtek a pápának, XI. Piusznak. (Egyébként többször vendégeskedett az elõszállási rendházban Horthy Miklós kormányzó is.)

> X?. 1869-ben a lakosság 69 %-a analfabéta. A korhoz viszonyítva is nagyfokú képzetlenség a települések szétszórt elhelyezkedésének volt köszönhetõ.

> Akirõl a Józsefvárosban utcát neveztek el. 1799-ben Elõszálláson született Rökk Szilárd, aki középiskoláit és jogi tanulmányait Pesten végezte, majd sok-sok évnyi sikeres ügyvédi tevékenység és a város irányításában való tevékeny részvétel után – családja nem lévén – 1888-ban 75o ooo forintos vagyonát jótékony, tudományos és mûvészeti célokra, iskolákra, kórházakra, egyházakra hagyományozta. (Az újonnan épült váci utcai Újvárosházán Rökk szobrot és arcképet is kapott.) Édesapja, Rökk Pál Elõszálláson uradalmi felügyelõ volt. 18o5-ben összetûzésbe is keveredett a renddel, miután földjeit kisajátították.

 > Vitézélet, legényélet… Vitézi címet három elõszállási elsõ világháborús katona kapott Horthy Miklóstól: Gallásy Lajos intézõ, Õsi Ferenc gazdálkodó és Simon József gazdasági cseléd. Az elsõ világháborús emléktábla 1948-ban készült el a huszas években épült községháza falára.

> Mi szem-szájnak ingere. Egy 1813-as feljegyzés szerint Elõszálláson ebben az évben termeltek napraforgót, kukoricát, krumplit, káposztát, kendert, lent, virginiai dohányt, kölest, árpát, kávéárpát, mohart, zabot, búzát, majlandi rozsot, lencsét, babot, bükkönyt, lóherét, lucernát.

> Az elsõk között. A két világháború között az elõszállási gazdaság az ország egyik, ha nem legjobban jövedelmezõ nagybirtoka volt; a jószágkormányzó feljegyzése szerint a legjobb gazdasági évben, 194o-41-ben tiszta jövedelme 1 822 o27 pengõre rúgott. 1933 júniusában Elõszállásra látogatott gróf Kállay Miklós földmûvelésügyi miniszter Koós Sándorral, a Magyar Mezõgazdasági Kamara igazgatójával. A miniszter a látottak hatására késõbb három hónapos tanulmányútra küldte Elõszállásra a legnagyobb állami gazdaság, a mezõhegyesi egyik fõintézõjét, Vaszary Lászlót. Hagyó-Kovács Gyulának gróf Teleki Pál miniszterelnök 194o-ben miniszteri tisztséget ajánlott fel, amelyet azonban a jószágkormányzó, szerzetes lévén, nem fogadott el.

> Fõ az elõvigyázatosság. Az uradalomban már a korai idõktõl kezdve szolgáltak csõszök. Feladatukat az 18oo-as évek elején imígyen foglalták össze: fedjék fel „a gonosztevõ szándékát és az uraságnak hû õrtállói legyenek. A szoros fenyíték legyen zabolájok; a legkevesebb hívségtelenség restségjüket is az irgalmatlan és gyalázatos kicsapás fogja követni.” A csõsznek természetesen „veréstõl, mocskolódástól õrizkednie” kellett.

> 300 évnyi családkrónika. Az elõszállási római katolikus plébánián 1727-tõl õriznek anyakönyveket. A mai, barokk templom 1779-ben készült el a Kisboldogasszony tiszteletére, legrégebbi harangja 1766-os.

> Mélységes mély a múltnak kútja… A község környéke évezredek óta lakott vidék. Erre vezetett az Annamatiát (Baracs) és Intercisát (Dunaújváros) összekötõ római útvonal, Elõszállás–Bíbichegyen pedig a negyedik századból való temetõt tártak fel. Elõkerültek kelta sírok is, valamint több avar szállás és temetõ maradványa. Az Öreghegyen ötvennyolc, a VII. századból származó sír (köztük lovassír) került elõ, de temetkeztek ide egészen a IX. századig. Több lelõhelyen kora-Árpádkori emlékek bukkantak elõ, a falu határában pedig egy XI. századi földvár maradványait azonosították.

> Szorgos oroszok. Az elsõ világháború alatt Hagyó-Kovács Gyula memoárja szerint körülbelül kétszáz orosz, 2o-3o szerb és 2o olasz hadifogoly szolgált Elõszálláson. Többségük az 1918-as forradalom kitörésekor hazaindult, néhány orosz katona azonban letelepedett és megházasodott.

> Egy kis szóeredet. A környéken Györgyszállás, Apátszállás, valamint régebben Kis- és Nagykarácsonyszállás (ma Nagykarácsony) is nevében õrizte a kun eredetet. Az 1811-ben létrehozott Hercegfalva (ma Mezõfalva) az alapításában segédkezõ József nádor fõhercegrõl kapta nevét. Elõszálláson és környékén számos hely máig õrzi az uradalom emlékét. A külsõ területeket általában valamilyen majornak (Gulyamajor, Ménesmajor stb.) vagy hegynek (Virághegy, Daruhegy stb.) nevezték el. A mai Elõszállás déli részén húzódó Öreghegy két oldalán, a Keleti és a Nyugati soron a „kiöregedett” cselédek telepedtek le. Néhány megnevezés az egykori tulajdonos vagy jószágkormányzó nevébõl született (Antalmajor, Kelemenhalom), Bernátkút pedig a ciszterek egyik fõ szentjérõl kapta titulusát.

> A születés öröme. A zirci apátság és a helyi lakosság erõfeszítéseinek köszönhetõen Elõszállás 1928-ban önállósult (addig Hercegfalvához tartozott). Az elsõ képviselõ-testületi ülésen, 1928. április 28-án Fejér megye alispánjának jelenlétében „nagy lelkesedéssel” meg is választják a község elsõ díszpolgárának Werner Adolf ciszterci apátot.

> Ajándék a frontra. 1942 karácsonyán a jószágkormányzó Nagy-Baconi Vilmos honvédelmi miniszter külön engedélyével az orosz fronton harcoló 114 elõszállásinak karácsonyi csomagot küldött. A csomagok két kiló füstölt szalonnát, fél kiló kolbászt, pogácsát, egy doboz cigarettát és egy szentképet tartalmaztak. Huszonöt katona elesett a Don-kanyarban. A hazatérés után történtekrõl Hagyó-Kovács így számol be: „(az egyik tábori pap) elmondotta, hogy amikor az egyik igen súlyosan sebesült katonacselédemet ellátta utolsó szentségekkel, annak az utolsó szavai ezek voltak: adja át a kormányzó úrnak az õ meleg köszönetét, életének a legnagyobb öröme volt az a karácsonyi csomag. Megvallom, nekem ennek a katonacselédemnek ez az üzenete volt egész jószágkormányzóságom egyik legnagyobb öröme!”.

Készítette: Kovács Dániel