Előszállás története

Előszállás Fejér megye dél részén, a Mezőföldön, a Mocsár patak jobb partján alakult ki. A település két főutcás, szalagtelkes, fésűs előkertes beépítésű. A IV. században kelták laktak e területen, erről a feltárt sírok leletei is tanúskodnak. A VIII. század- ban avar uralom következett, amikor már állandó falvak is kialakultak. Többnyire gödör, vagy putri- házakban laktak, a tetőzetet cölöpök tartották. A padló földes, lesározott, a tűzhely, kemence kőből készült. A tatárjárás után a Sárvíz és a Duna között kialakul egy kun kapitányság, a Hantos-szék. A XV. századi oklevelek 13 kun-szállást említenek; Előszállás, Hantos, Sárosd, Karácsony-szállás, Jakab-szállás stb. A mohácsi vész után Fejér megye elnéptelenedett.Településünk neve először 1537-ben jelenik meg Elevzallas alakban. A szállás utótag kun településre utal. A kunokat IV. Béla telepítette le főleg a Duna-Tisza közére. Később széttelepítették őket, így kerültek erre a vidékre. Előszállás nevében az "Elő" a magyar előllevő, elülső melléknév változata, vagy az a török eredetű személynév, amelyből az Üllő helységnév származik. 1551-ben Elu Zalas, 1559-ben Eleo Zalas és Eleozallas, 1567-ben Első Zállás, 1588-ban Elő szallas és 1630-ban Eleó szállás alakban fordul elő településünk neve. 1559. május. 12-i adományozó oklevél szerint Miksa császár Palota kapitányának adományozta Előszállás, Karácsonyszállás, Venyim falvakat. Az örökös harcok miatt 1685-ben Előszállás pusztahellyé minősíttetett, és 1699-ben már teljesen lakatlan volt. 1700-ban Előszállás a Cisztercita Apátság tulajdonába került. A rend, a környékbeli puszták központjává emelte Előszállást, ezzel lehetővé tette fejlődését. E gazdasági központ hivatalos pecsétje Előszállás címere, amelyet az 1700-as évek közepén készítettek. 1765-ben megépült a ma is látható cisztercita rendház (Szögletkert 1.), amely egy emeletes és különleges hullámvonalas vezetésű falazott kerítés kapcsolja össze a templommal. A római katolikus Kisboldogasszony templom 1776-1779-ig épült, barokk épület. A ciszterciták építették Haschle Konstantin Heinrichaut apát idején a templom előtt fehér mészkőből készült Feszület található, amely 1857-ben épült.
A cisztercita rend Zircről németajkú munkásokat telepít Előszállásra, ahol téglaégető is működött 1923-ig.  Főleg állattenyésztéssel foglalkoztak Előszálláson a ciszterciták. Ekkor épülnek a majorok, amelyek nevükben ma is őrzik az akkori elnevezéseket (Gulyamajor, Kelemen-halom, Róbert-völgy). Első helyen állt a lótenyésztés, itt volt a központja Előszálláson, amelyet a "ménesmester" vezetett. Nagyszámú juh tenyésztése is folyt a pusztákon, ezt őrzi elnevezéseiben az Akolhegy, Bárányhegy, Fejőslapos, amelyek Előszállás részterületeinek elnevezései. A cisztercita rend 1773-ban nagyobb számú merinói juhokra cserélte a racka juhokat és melléjük bajorországi juhászokat hoztak.
A kényes állatok mellé szerződtették 1894-ben Előszállásra az első okleveles állatorvost, Eglesz Péter személyében.
A változásokkal a gabonatermesztés egyre inkább tért hódított az állattenyésztés rovására. 1861. október 24-én az apátság 1000 négyszögölenként 42 forintos áron tulajdonába bocsátja az ott lakóknak az általuk művelt öreghegyi szőlőföldeket, az ún. "örökváltsági egyezségben".
A többiek elszegődtek cselédnek. A lakások építése az 1870-es években kezdődött. 1927-ben a pusztákat egyesítették egy közös faluvá.
Előszállás lakosainak száma 2000. jan. 1-én 3893 fő, köztük ifj. Gulyás Tibor kisfiú, aki a 2000. év első perceiben látta meg a napvilágot. 

Templom története

A Cisztercita Rend a területen található kápolna helyett templomépítésbe kezd. 1779-re készül el Szűz Mária születésének tiszteletére. Nagysága és szépsége feltűnő ebben a korban, híre messze környékre elterjed.Gúlasisakos., órapárkányos középtorony, kétszakaszos hajó, csehsüvegboltozattal, egyszakaszos, félköríves záródású szentéllyel. Bal felől sekrestye barokk bútorzattal. Bejárat fölött orgonakarzat, kovácsoltvas védőráccsal a XVIII. századból. Kő főoltár faburkolattal,  kétfelől Zakariás  és Erzsébet  faszobraival, oromzatán angyalokkal kísért, sugár és felhőkoszorúval övezett Máriamonogram. Félkupolával fedett fülkébe állított tabernákulum, 1783-ban felszentelve. Az őltárkép-en "Mária születése" (1788). A mellékoltárokon Szent József és Szent Bernát olajképei. Baloldalon szószék, vele szemben keresztelő kút. A vörösmárvány keresztelőmedence a XIX. század első felében készült. Ritka szép főoltárképe valószínűleg Tschöke Bernát jószágkormányzó ajándéka. Az itt működő cisztercita papok állítása szerint mind a főoltárkép, mind a két mellék oltárkép F. A. Maulbertsch alkotása. Az orgonát 1911-ben készítették, Rieger Ottó gyárában. A templom nagyharangját 1944-ben elvitték, s két kisharang maradt a toronyban, a kisebb súlyú feltételezhetően a jelenlegi templom helyén lévő 1750 körül épült, kis kápolna előtti haranglábon volt. Komoly tatarozást 1839 óta nem kapott. A millenniumot köszöntve az egyházközség megvalósította a tetőszerkezet cseréjét az önkormányzat és a lakosság segítségével.

Előszállás községgé alakulása

Előszállás és a környékén élő emberek megélhetését mindig a mezőgazdaságban való foglalatosság biztosította.  A zirci apátság előszállási uradalma már XX. század elején országos hírű gazdaság volt. Gőzgépekkel szántott, cséplőgépet hajtott, gazdasági kisvasúttal kötötte össze telephelyeit az ercsi cukorgyárral. A további gépesítésnek csak az szabott határt, hogy valamilyen formában foglalkoztatni kellett a szinte korlátlan számban jelen levő zselléreket. Hagyó Kovács Gyula, akit 1917-ben másod jószágkormányzóvá neveztek ki, kitűnően működtette az uradalmat. Az apátság gazdasági eredményeit nem öncélúan fokozta, hiszen a cisztercita rend fenntartása mellett döntő szerepet vállalt az iskoláztatásban is. Az elemi oktatás megszervezésén túl középiskolát működtetett többek közt Székesfehérváron is. Sokrétű feladatai ellenére sem élhette túl a korát.
A baloldali politika a termelés szocializálásában vélte felismerni a megoldáshoz vezető utat, és "sajnos sok esetben az erőszaktól sem visszariadva- szövetkezeteket szervezett 1919-ben, a zirci apátság előszállási uradalmi tisztikarának átvételével alakult az első termelőszövetkezet.
Az április 20.-tól augusztus 2.-ig tartó próbálkozás tulajdonképpen csak papíron működött, hiszen a termelésirányítók továbbra is rendi érdekeket képviseltek.
1945. április 4-én alakult meg 11 fővel " volt uradalmi cselédekből- a Szabadság Tsz. A földosztás, a földreform gondolata mindig lelkesítőleg hatott a parasztságra. A termelési eszközök hiánya, a pénz és a szakértelem szűkös volta még napjainkban is gátló eleme az egyéni földművelésnek. Az 50-es években kirótt állami adók a földek műveletlenül hagyásához, a lakosság tönkremeneteléhez vezettek. A közeli, dunapentelei  építkezéseken vállalt munkát a fiatalabb lakosok zöme. 
1959-ben újabb három termelőszövetkezetet szerveztek: Kossuth Tsz; Új Élet Tsz; Rákóczi Tsz néven településrészenként. Jelentősen kibővült a Szabadság Tsz is, majd ugyanilyen néven 1961-ben a négy szövetkezet egyesült.
Kezdeti működési zavarok után a szövetkezeti mozgalom jelentős állami beruházás során megerősödött. A gépesítés, az okszerű tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem, szakemberképzés stb., a világ élvonalába röpítette a magyar mezőgazdaságot. A falusi lakosság életkörülményei sokat javultak. Előszálláson új, komfortos házsorok épültek, megszervezésre került az egészségügyi szakellátás, kulturális tevékenységet szolgáló épületek emelkedtek. A pihenést, szórakozást, országjáró kikapcsolódást, gyógyfürdőzést elősegítő Tsz-buszok ezrei járták az országot" Nem véletlenül gondol nosztalgiával ezekre az időkre az emberek többsége. 
Előszállás községgé szervezése a környező puszták, majorok lakosaiból történt (1928). A fejlődést mindig is befolyásolta az a szegénység, amit a volt uradalmi cselédek családjai magukkal hoztak a faluba költözéskor. Módosabb gazdák szétszórtan, az uradalmi központtól távol ún. "hegyeken"- Öreghegy, Bárányhegy, Akóhegy, Bíbichegy, Daruhegy stb.- gazdálkodtak. A község mindenkori vezetésének meg kellett küzdeni a szétszórtság problémájával. Köves, járható utakat, utcákat kellett először biztosítani a lakosság részére, hogy azután a ténylegesen nagy beruházásokat el lehessen kezdeni. 1956. szept. 1-én nyitotta meg kapuit az új, 8 tantermes iskola, majd a Művelődési Ház, könyvtár. 
Az 1989-es rendszerváltás időszakáig lezajlott ez a folyamat. Az eltelt tíz év a városiasodás jegyében múlt el. Megszervezésre került a kábel TV-hálózat, a vezetékes víz, a földgáz, telefonhálózat, konténeres szemétgyűjtés, jórészt a lakosság önálló beruházásaként, társulási formában. A község jelenlegi vezetése- megbecsülve az elődök által megtett lépcsőfokokat- új környezetkímélő megoldásként csatornahálózat kiépítésén munkálkodik. Az életkörülmények minőségi változása új gondolkodásmód kialakulására is lehetőséget ad. Környezetünk alakításában nem szabad mindig felülről várni a kezdeményezést, a központi megoldást, a helyettünk való gondolkodást, cselekvést.
A civil szervezetek által nyújtott programok lehetővé teszik, hogy minden lakos, érdeklődési körének megfelelően megtalálja azt a társaságot, amely neki "Előszállást" szimbolizálja. A gondolkodásmód megváltoztatása semmibe nem kerül, de sajnos tovább fog tartani, mint a több száz-millió forintot felemésztő községi nagyberuházások.

A "masinahúzatás" 

Emlékeimben sokszor elővillannak régi, gyerekkori élményeim. Közülük mondok el egyet, a legkedvesebbet, a "masinahúzatást". Így kezdte elbeszélését id. Kovács János bácsi.
A 30-as évek elején még nem voltak mifelénk Hoffer-traktorok, kivéve a nagybirtokokat. A masinahúzatás (régen a cséplőgépet hívták masinának) a falvakban teljesen a lóvontatásra támaszkodott. Mi, gyerekek alig vártuk azt a nyári vasárnap délutánt, amikor megjelentek a dunaföldvári masinahúzatók, akik a cséplőgépet és a gőzgépet kivontatták a szérűskertekbe. A gazdák ugyanis akkorra már összehordták a gabonájukat. 
Már délelőtt gyülekeztünk a Jankovicsék háza előtt, nehogy lekéssük azt a percet, amikor megérkeznek. Kíváncsiak voltunk, melyik lovat cserélték ki tavaly óta. Meg hogy a Böde János bácsi jön-e? Mert az rendkívül rokonszenves volt előttünk. Egy pár gyerekkel, akiket  megismert tavalyi kísérői közül, kezet fogott. Hű, de nagy kitüntetés volt ez! A társa már teljesen más ember volt, ő nem szerette a bámészkodó gyerekeket. Mert ketten voltak 3-3 lóval, de hogy azok micsoda lovak voltak! Először a gőzgépet húzatták 6 lóval. A színben kiszedték az ékeket a kerék elől, a lovakat meg ráfogták. De a hatalmas gép csak akkor mozdult, ha mind a hat ló egyszerre fogott. Ami elég sokára sikerült, mert a lovak sem voltak hozzászokva a nagy terheléshez. Ahogy haladtak a gőzgéppel, mi gyerekek meg utánuk, megvitattuk melyik ló fogott jobban. Amikor megérkeztünk a szérűre, a lovakat lefogták és mentek vissza a cséplőgépért. A cséplőgép vontatása már könnyebb munka volt, ezt már négy erősebb ló is elbírta. A két gyengébb meg a szeres kocsit húzta. Ez egy lőcsös parasztkocsi volt, amire a következők voltak felrakva: a mázsa súlyokkal, egy kézi fecskendő a tűzcsapokkal, egy nagy vizeshordó, a gőzgép ebből szívta a vizet, amit egy lovaskocsi állandóan hordott neki. Amikor megérkezett a cséplőgép is, akkor következett a beállítás az asztagok közé, ami már emberi erővel is ment. 
Ez egy nagyon nehéz munka volt. 18 ember közrefogta a gépet, s a bandagazda vezénylésével nyomták előre. A vezénylés a következő volt: "Ha megfogtad, nyomd el, ember!", vagy "Hó-rukk!". Nagy nehezen mindig bekerült azért a helyére, a négy asztag közé, de másnap, ha a négy asztag lefogyott, újra állítani kellett. A cséplő még csak elment valahogy, a gőzgép volt nagyon nehéz, viszont azt is addig kellett tolni, ameddig a masinaszíj elért. Aztán ha lefogyott a kertben a munka, megint várták a masinahúzatókat, akikre sokszor elég sokat kellett várni, mert öt-hat géphez is le voltak szerződve. 

Mindennapjaink az egyházközségben

Hittanosaink száma megközelíti a száz főt.  (A faluban zömmel római katolikusok élnek, így Római katolikus a hitoktatás is.)Közösségünk formálására a falu plébánosa Mihályi Miklós, már hagyományosnak tekinthető és igen közkedvelt programokat honosított meg Előszálláson. Kiemelném az Anyák-napi, Apák-napi és Gyermek-napi rendezvényeket. Ilyenkor apró és ötletes ajándékokkal kedveskedik a plébános az ünnepelteknek, majd a gyermekek legnagyobb örömére a program a templom előtti téren folytatódik, ahol játékokat találunk (csúszda, hinta, célbadobó stb.). A legkedveltebb játékok a lufik, s az óriási méretű labdák. (A Sarokház cukrászda, Szabó Ferencné süteménnyel kedveskedik, s így lehet csillapítani az éhséget a játék közben.) A fent említetteken kívül egyéb programok is színesítik a közösség életét. (Nagymamák farsangja, Betegek szentmiséje, találkozók, Mikulás-nap, kedvezményes ruhavásár, nyári tábor, amit hagyományosan Nadapon, a Velencei-tó északi partján rendezünk.)A millenniumi ünnepre készülve, a plébános úr ötlete alapján nagy vállalkozásba kezdett az előszállási egyházközség. Államiságunk 1000. és a kereszténység fennállásának 2000. évfordulóján, a Világ templomai (World Churches 2000) elnevezésű programot próbáljuk megvalósítani.  A lényege a következő: a felhívások alapján (amik országos napilapokban is megjelentek) képeket és képeslapokat kérünk, magyar, illetve külföldi templomokról. 1000 magyart és 2000 külföldit gyűjtünk össze a fent említett ünnep kapcsán. Hetente összeül egy "csapat", rendszerezi ezeket az anyagokat, s rácsodálkozunk a gyönyörű épületekre, akár hazánkban, akár külföldön. A fényképekből és képeslapokból kiállítást láthatnak az érdeklődők 2 augusztusában Előszálláson. Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt, biztosíthatom felejthetetlen élményben lesz részük a több ezer csodálatos építmény láttán. Hivatalos pecsétünk kifejezi kezdeményezésünk komolyságát
 

Az irodalom szakkörről

Az irodalom szakkör 35 éve működik iskolánkban. Vezetője Gajdó András, aki fáradhatatlanul munkálkodik azon, hogy megismertesse a gyerekekkel az irodalom szépségeit. Az évek során sok tehetséges diák volt szakkörös. Ma körülbelül 15 az állandó szakkörösök száma, de egy-egy előadásra sokan jönnek segíteni.
Minden évben, január 22-én, a magyar kultúra napján egy színdarabot mutatunk be. Ebben az évben az Itt járt Mátyás király című mesejátékot adtuk elő. A tanév hátralévő részében általában megtanulunk és eljátszunk még egy színdarabot, vagy nyelvi játékokkal és játékos feladatokkal töltjük az időt. Versekkel készülünk április 11-ére, József Attila születésnapjára, és december 1-jére, Vörösmarty Mihály születésének évfordulójára. A szakkörön készülünk fel az olvasási, helyesírási és egyéb anyanyelvi versenyekre. Bandi bácsi régóta nagyon jó kapcsolatot tart fenn a Kincskeresők Egyesületével. Rendszeresen megoldjuk az általuk küldött rejtvényeket. Nyáron a szakkörön legeredményesebben működő gyerekek részt vehetnek a Kincskereső Táborban. Az utóbbi években, a Kincskereső című irodalmi folyóirat születésnapján, október 16-án Kincskereső találkozó volt Előszálláson, ahol régi és új előszállási kincskeresők, valamint vendégek az ország minden tájáról összegyűlnek megünnepelni ezt a napot. 
Verselő felnőttek: Az irodalmi szakkör rendezvényeibe az elmúlt két évben felnőttek is bekapcsolódtak. Erre a szokásos költészetnapi rendezvény adott és ad a jövőben is alkalmat. Immár hagyománnyá válik, hogy április 11-én verses összeállítással emlékezik meg  a szakkör József Attila születésnapjáról. Ebben a műsorban minden korosztály képviselteti magát szereplőként. Verset mond a tanár, a kétkezi munkás, orvos és gimnazista és főállású anya. Az ez évi neves rendezvény "Magyarok magyarokról" címet viseli majd. 
A Dánieltelepi Általános Iskolában sikeresen működik a szorobán szakkör, néptánc, műszaki rajz és énekkar. Nagy népszerűségnek örvend a felnőtt zenés torna.  

Múzeum

A képzőművészet szeretetének hagyománya volt, van, s reméljük hagyománya is lesz a faluban. A hagyományőrzés fontosságát ismerték fel már az 197O-es évek diákjai, az akkori, még úttörőkeretben működő Mackó őrs tagjai  Svetics Lászlóné vezetésével, akik megalapozták gyűjtőmunkájukkal a helyi néprajzi múzeum alapjait. A honismereti munkát azóta is szívesen végzik a tanulók. Tudjuk sok-sok munka kell még ahhoz, hogy igazi múzeum legyen.  A múzeum jelenlegi helye az iskola pincéje. Reméljük, hogy ebben az évben méltó helyre kerül a gyűjtemény, ahol a falu lakói is megtekinthetik.
 

Közélet, civil szervezetek

ENE

1999 őszén újabb bejegyzett civil szervezettel gazdagodott a község. Az Előszállási Nagycsaládosok Egyesületének 48 család 18Ó gyerekkel a tagja. Évi 4-5 rendezvényük közé tartozik a húsvéti játszóház, május 1-én és augusztus 2O-án való aktív részvétel és a karácsony előtti kellemes hangulatú, családias összejövetel. Talán e szervezet megléte adta az ötletet a nyugdíjasklub megalakulásához. Tagjai kb. 1 éve kirándulásokkal, jókedvű névnapi összejövetelekkel, kézimunka kiállítással, nyugdíjas Ki Mit Tud-on való részvétellel bizonyítják, hogy az ember nyugdíjas korában is szívesen tölti idejét közösségben, folytathat sok érdekes, hasznos tevékenységet.

Óvodai élet Előszálláson

Előszálláson először 1952-ben nyílott óvoda, mely két évig működött, majd 1963. augusztus 15-én nyitotta ki kapuját újra. A hetvenes évek végén, Daruhegyen is épült egy, két csoportot működtető óvoda. 1999. aug. 31-ig a két intézmény közös vezetés alatt állt, ekkor különváltak. Az előszállási, Fő tér 3. alatt található óvodát kilenc éve bővítettük, jelenleg ide 110, a három kilométerre lévő daruhegyibe 50 gyerek jár.
Óvodánk a "Körlánc" környezeti nevelésre épülő programot dolgozta át saját nevelési programjainak, a helyi sajátosságokat is figyelembe véve. Célunk, a gyermekeinket körülvevő világ megismertetése, a környezetszerető magatartás kialakítása, a természet megbecsülésére, megóvására nevelés. E célok elérésének érdekében sokat tartózkodunk a szabadban, együtt fedezzük fel az évszakok, környezetünk változásait. Észrevetetjük a gyerekekkel a természet szépségeit, felhívjuk figyelmüket a környezetszennyezésre.
Népszokásainkat, hagyományainkat (betlehemezés, farsang, szüret) gyakorlásuk által őrizzük meg. Táncházat, játszóházat szervezünk. Az óvónők bábcsoportja rendszeresen fellép közös ünnepségeken. Decemberben karácsonyi műsorral láttuk vendégül a budapesti Pető Intézet egy csoportját. Ha van rá igény, a falu ünnepségein (nagycsaládos összejövetelek, húsvét, karácsony) is fellépünk. Az idei évben a Kihívás Napjára is beneveztünk. Óvodánkban alapfokú művészeti oktatás (báb, origami és néptánc) folyik. Februárban immár hatodik éve, a Szülői Munkaközösség segítségével jótékonysági bált szerveztünk. A zenés-táncos, vacsorával egybekötött bálon totót, tombolát, zsákbamacskát és házaspárbajt rendeztünk. Az óvónők erre az alkalomra készített munkáiból árverést rendeztünk. A bevételt udvari fajátékok, gyerekjátékok, eszközök vásárlására fordítottuk.
Idén harmincöt gyermek búcsúzik óvodánktól, belép az elsőosztályosok közé. 

"Ép testben ép lélek"

Iskolánk szerencsés helyzetben van. Csodálatos park közepén épült, s a tornatermét messze környéken irigyelik. Talán ezek a körülmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy a körzeti, megyei versenyeken mindig ott vannak diákjaink a többféle sportágakban. A tanulók sok sportágat kipróbáltak (atlétika, kézilabda, röplabda, asztalitenisz), de a labdarúgás maradt a legnépszerűbb.

Eredmények:
Merényi kupa - Dunaújváros, teremtorna
1-2. osztály:  VIII.  hely
3-4. osztály: VI. hely
5-6. osztály: XV. hely
Március 11. Baracs, teremtorna: I. hely

Előszálláson nemcsak az iskolában, hanem falusi szinten is színvonalas focit játszanak a felnőttek is. Az öregfiúk csapata a megyei II. osztály közép-, illetve élmezőnyében vannak. A dunaújvárosi teremtornán III. helyezést értek el. A legjobb kapus címét is a csapat kapusa, Szerencse János kapta.
Április 8-án Sárbogárdon tíz csapatos tornán vesznek részt. A hetente megtartott edzéseket Dunavári István vezeti. 

A sportélet nem népes, de lelkes és aktív szakosztályai a horgász- , az autós- és motorsport-egyesület. E területet színesíti az évenkénti lovasnap, előszállásiak szervezésében.

Kapásra várva

Az Előszállási Horgász Egyesület 70 taggal működik, sikeres versenycsapata van, amellyel rendszeresen indulunk a Megyei B-kategóriájú horgászversenyeken. 1989-ben I.-hely csapatban és egyéniben, 1997-ben III.-hely csapatban és egyéniben, 1998 és 1999-ben III. és IV.-hely csapatban. A Horgászvezetők Megyei Bajnokságán 1997-ben elnyertük a vándorserleget, tavaly pedig harmadikok voltunk.
Horgásztavunk kellemes szabadidőhely, szép parkosított környezetben, a Túzokban található.

Négykeréken 

A legújabb, főleg fiatalokat vonzó  kis közösség az autósoké. Jelenleg 15 fő tevékenykedik a népszerűség és siker elérése érdekében. Ebből a maroknyi csapatból 5 versenyző igyekszik öregbíteni az eddig elért hírnevet. A dicsőség Szabó Norbert nevéhez fűződik, aki a tavalyi OB II. 12 futamából 10 második és 2 első hellyel hívta fel magára a figyelmet. Az idei évben augusztus 19-én figyelemreméltó eseményre kerül sor a sportágon belül. Előszállás kapta meg egy országos szintű verseny lebonyolításának jogát, amelyen nem csak a "hazai" versenyzőknek szurkolhat a nagyérdemű, hanem országosan ismert "nagy nevek" is a "fellépők" között lesznek.

Nyeregben

A sportélet hagyományai közé méltán  sorolhatjuk a lovasnapokat. 1996-ban Balázs György és családja, valamint vállalkozó barátaik és lelkes támogatóik rendezésében került sor először nem hivatalos versenyre és egyben bemutatóra Fejér megyei versenyzők részvételével. Azóta minden évben augusztusban sor kerül e sport szerelmeseinek találkozójára a faluban. A versenyszámok színesítésére a tavalyi rendezvényen először a versenyzőknek nem csak a lóháton, hanem a volán mellett is meg kellett mutatniuk vezetési tudományukat egy ügyességi pályán. Az idei augusztusi derbin szeretnék ezt a rendhagyó "futamot" újra meghirdetni. A család két ifjú tagját Richárdot és Barnabást nem csak az előszállásiak ismerik. Lóra termettségüket és tehetségüket országos és megyei versenyeken elért eredményeik bizonyítják. Reméljük ők is falunk büszkeségeivé válnak.

Régi ízek Előszállásról

Piszlang : Húsvéti böjti sütemény. (Nagypéntekre kell csíráztatni.)
                 Egy gyúródeszkára, vizezett konyharuhára fele-fele arányban búzát-rozst teszünk.             
                 A ruhát 8 napon át vizesen tartjuk, hogy a magok kicsírázzanak (nem szabad     
                 zöldre csíráztatni!). 8 nap után ledaráljuk a magokat. Kevés vízzel kimossuk a
                 magokból a fehérjét; a nyert léből készül a piszlang. A léhez annyi lisztet keverünk,
                 hogy palacsinta-sűrűségű tésztát kapjunk. Régen kemencében sütötték, lábosban.
                 Szoktak a tetejére egy szelet kenyeret is tenni. Sokáig kell sütni, hogy a teteje szép
                 rózsaszínű legyen. Enyhén édes íze van.

 

Ganca :    A krumplit sós vízben megfőzzük, krumplinyomón átnyomjuk. A krumpli levéhez
                 több lisztet teszünk, hogy sűrűbb legyen. Állandó keverés mellett összefőzzük.
                 Olvasztott zsírba mártott kanállal kiszaggatjuk. Egy lapos tálba sorbarakjuk, pirított
                 prézlivel megszórjuk Ízlés szerint cukrozzuk.