Előszállás pusztákból kialakuló település. A puszták cselédei valamilyen formában mindig is össze akarták vetni erejüket, ügyességüket egymással. A magyar virtus nem csak kocsmai verekedésekben nyilvánult meg, de már az arató brigádok is a tehetség, szorgalom, kitartás alapján szerveződtek. Az uradalmi cselédek szinte mindig - féltve munkahelyüket? - versenyben voltak a vidéki idénymunkás summásokkal, vagy a helyi - magukat már parasztpolgárnak tartó - kisbirtokos földművelőkkel, akik napszámosként nem egyszer megfordultak az uradalomban. Gyerekkoromban még szemtanúja voltam egy pünkösdi "királyságért" rendezett lóversenynek a Téliállás területén. Igaz a versenyt igáslovakkal bonyolították le, de az akkori fiatalokat ez aligha zavarta, és a győztes aznap este ingyen ivott a kocsmában... Ugyancsak rendszeres volt a birkózásnak induló és verekedéssé fajuló erőfelmérés a legények közt. Sőt a ritkán tartott falusi bálok alkalmával tartott futás sem maradhat ki a felsorolásból. Volt aki a lányok kedvéért futott, versenyeztek, aztán a gyengébbik meg a verés elől az irháját mentve szaladt... A legnépszerűbb azonban a kezdetektől fogva a labdarúgás volt. Erről a korszakról így emlékszik Semmelweis Ferenc:
A csapat az általános iskola tanulóira épült, de kiegészült 2-3 olyan, a korosztályba tartozó fiúval, akik a hatodik elemi iskolai elvégezve nem folytatták tanulmányaikat az általános iskolában. Legfőbb támogatói a csapatnak a helyi kisiparosok voltak (kereskedő, suszter, borbély, stb).
Előszállás 12-15 éves korosztályos labdarúgó csapata 1947-48: A csapatnak edzője nem volt.
A csapat intézői:A csapat a környékbeli korosztályos fiúkkal mérkőzött, közös ismerősök egyeztetés és megállapodásai szerint.
Játszótársak voltak többek között: