Tartalom Szorgalmi lista
Senna alexandrina

Thymus vulgaris

Szorgalmi küldése

Neved:
Szorgalmi neve

Szorgalmi lista

I. Életrajz - Egy ember életrajza, aki bármilyen módon kapcsolódik a gyógynövényekhez. (maximum 5× megoldható)(elérhető pontszám: 17 pont)

II. Növény - Egy gyógynövény leírása. Hasonló módon mint a tananyagban van.(legalább 10 mondat)(maximum 5× megoldható) (elérhető pontszám: 15 pont )

III. Esszé - Írj egy esszés a Gyom címmel. Minimum 20 mondat.(maximum 1× megoldható) (Elérhető pontszám: 20 pont)

IV. Ötletek - Írj ötleteket, hogy milyen szorgalmik legyenek.(maximum 5× megoldható)

Senna Alexandrina

Másnéven Keskenylevelű szenna, a hüvelyesek rendjébe, a lepényfafélék családjába tartozó trópusi, szubtrópusi cserje. Észak-Afrikában, Núbiában, Arábiában, és Kelet-Indiában honos. Hashajtó hatású a levele, és a termésdrog. Elsőként a IX. században arab orvosok írták le a szenna hashajtó tulajdonságát. A Közel-Keleten és Indiában már jóval korábban is használták, Európában viszont csak a kereszteshadjáratok idején terjedt el. Gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok gyökérgümőcskéket fejlesztenek, de ez nem található meg minden példányon. Fás szára elágazó. Levelei párosan, szárnyasan összetettek. Egy-egy levél lándzsa alakú, a széle ép, a levéllemez hártyás, színe világoszöld, és a levélváll aszimetrikus. A szírmo szabadok, körkörösen fedik egymást. Felállóak, és 5 tagúak, azaz 2×5 szromlevél 5 csészével. A hátsó felső szirom vitorlaszerűvé alakult, nagyobb a többinél. A porzószám négy porzóra redukálódott, a pillangósokra jellemző 9+2 porzóval szemben. Hüvelytermése van, egy úgynevezett anyalevél. A hártya szerű hüvely szorosan rátapad a magokra, így a magok a termésfalat kidomborítják.
A növényileveleit és terméseit, azaz szennalevelét és anyalevelét gyűjtik. A drog szagtalan, íze keserű. A levelei tartalmaznak antrakinon-monoglikozidokot, nyálkát, csersavat, illóolajat, keserűanyagokat, zsírt, gyantát, viaszt. A termésben antrakinon-származékok, diantronglikozidok, flavonoidok, és gyanta található.

Alkalmazása: Ez a leckétek. Keressetek a könyvtárban utána, és írjátok meg nekem privát üzenetben.

vissza

Thymus vulgaris

Más néven: Kerti Kakukkfű. Ez a növény az ajakos virágúak családjába tartozik. Illatosabb, mint a vadon élő kakukkfüvek, mivel illóolaj tartalma magasabb. Évelő, fásodó szárú félcserje. Őshazája a Földközi-tenger partvidéke, a mediterrán táj jellegzetes növénye. Magyarországon nem honos, növénykutúrákban terjesztik. Magasabbra nő a mezei rokonainál.
A termékeny, jó vízáteresztő képességű talajt szereti, melegkedvelő és fény igényes. Fagyzugos területre nem alkalmas ültetni, mert könnyen kifagyhat.
Gyökere fás, karószerű, többfejű tövel. Szára elérheti az 50 cm-es magasságot, elágazó felsőrésze elfásodó. A szárrészek négyszögletesek, szürkészöld színűek, és szőrösek. gömbölyű vagy megnyúlt törpebokor megjelenésű. Fűszeres illatú, íze aromás. Levele szőrös, begöngyölödött szélű, lándzsa vagy tojásdad alakú, ép szélű, és illóolajmirigyektől pontozott. Virágzata szagatott füzér, lila vagy bíborvörös, kisebb termős és nagyobb kétivarú virágokkal. Májustól júliusig nyílik. Temése makkocskák. A drogot a növény virágzó, még el nem fásodó ágvége adja. A kerti kaukkfű illóolajával együtt szerepel a magyar gyógyszerkönyvben. Májustól agusztusig gyűjthető.
Már 4000 éve használja az ember a kaukkfüvet. A görögök az elegancia és a kecsesség jelképét látták benne, a római katonák kaukkfüves fűrdőt vettek csata előtt a bátorságuk növelésére, az egyiptomiak pedig a balzsamozás során alkalmazták. Hatása: nyáloldó, görcsoldó, hörgőtágító, köptető, idegerősítő, szélhajtó.

vissza