Pécsi Emlőbetegek Egyesülete

 

A napjainkban egyre gyakoribbá váló méhnyakrák előfordulása miatt az orvostudomány fontosnak tartja

a nők minél alaposabb felvilágosítását a betegséggel kapcsolatban.

A felvilágosítás valóban nagyon lényeges a megelőzés szempontjából, mert egy rendkívül alattomos,

hosszan lappangó kórról van szó. Mivel tüneteket sokáig nem, vagy alig produkál, mire észreveszik,

sajnos már késő lehet. A halált okozó daganatos betegségek közt a tizedik helyen tartják számon.

Hazánkban az évente diagnosztizálásra kerülő kb. 2-3000 megbetegedés

jellemzően a 30-40 éves korosztályból kerül ki.

Mik lehetnek a méhnyakrák okai?

Maga a betegség tulajdonképpen a méhnyak rosszindulatú, hámeredetű daganatos elváltozása.

A méhnyakrák az esetek 99%-ban laphámrák és csak 1%-ban fordul elő mirigyrák.

Számos kiváltó tényezővel tisztában van az orvostudomány, és ezek között különösen veszélyesnek

bizonyult a méhnyak tartós, vagy idült gyulladása.

Az állandósult, visszatérő gyulladás ugyanis olyan morfológiai változásokat okozhat a méhnyak szöveteiben,

amely könnyen daganat kialakulását eredményezheti. A méhnyakrákkal kapcsolatban leggyakrabban

emlegetett betegség a humán papilloma vírus (HPV), ami olyan nagy kockázatot jelent, hogy sokan azt gondolják,

maga a HPV okozza a daganatos megbetegedést, holott két különböző betegségről van szó.

Igaz, hogy jelentős rizikófaktor, azonban egyáltalán nem biztos, hogy a HPV minden esetben méhnyakrák hoz vezet.

Meg kell említenünk még a HSV2 típusú herpesz vírust (herpesz genitális, nemi szervi herpesz),

és Chlamydia trachomatust is, mivel ezek szintén gyulladást keltenek, ám tulajdonképpen minden helyi

fertőzés közrejátszhat a betegség előidézésében. Az említett kórokozók elsősorban nemi érintkezés útján terjednek,

ezért aktív szexuális élet esetén számolnunk kell az ilyen jellegű fertőzések lehetőségével.

Gyanítható, hogy bizonyos hormonkészítmények is felelőssé tehetők, azonban a dohányzásról biztosan kijelenthető,

hogy fokozza a daganat kialakulásának kockázatát.

A méhnyakrák tünetei

Mivel a legtöbb esetben sokáig semmilyen panaszt nem okoz, a daganatot hosszú ideig nem veszik észre,

így sajnos elég ideje van a burjánzásra és gyakran már áttéteket is kialakít.

A daganatos szövet törékeny szerkezetű, nyomás hatására könnyen kontaktvérzés jelentkezik,

ezért mindenképpen intő jelnek kell tekintenünk az élénkpiros színű, rendszertelen vérezgetést,

amely igen sok esetben a szexuális együttlétek közben, vagy azt követően tapasztalható. Jellemző tünet

a kellemetlen szagú sárgás-véres folyás, illetve a méhben érzett fájó, feszítő érzés.

Ez utóbbi annak tulajdonítható, hogy a daganat leszűkíti a méhnyak amúgy is szűk csatornáját,

ezért a menstruációs folyadék nem tud kiürülni. A benn rekedt pangó folyadék további felülfertőződések táptalaja is lehet.

Az előrehaladottabb stádium már állandó, komoly fájdalommal jár, amit a növekvő, terjedő daganat nyomása okoz,

valamint széklet- és vizelettartási rendellenességek alakulnak ki, mivel a rák ekkora már szétroncsolhatja

a kismedencei szerveket. A halált legtöbbször veseelégtelenség, vesegyulladás, vagy mérgezés (szepszis) okozza.

A méhnyakrák diagnózisa

Számos megbetegedés a szokásos nőgyógyászati rákszűrés alkalmával derül ki, azonban sajnos sokszor,

csak kifejezett panaszok esetén keresik fel az orvost, és ekkor a betegség már általában előrehaladottabb stádiumban van.

A diagnózis felállításához szükség van szövettani leletre, amelyhez a mintát a rák előfordulásának

legvalószínűbb területről veszik. Biztos diagnózis a minta mikroszkópos laborvizsgálatával állítható fel.

A betegség stádiumait 0-IV-ig számozással jelölik. A stádiumok minél pontosabb behatárolásához szükséges vérvétel,

kismedencei, és hasi ultrahang, valamint a szóródási mérték megállapításához CT és MR vizsgálat.

A méhnyakrák kezelése

A kezelés során döntő fontosságú a daganat stádiumának megállapítása. Korai stádiumban ugyanis megoldás lehet

a daganatos terület eltávolítása, esetleg teljes méheltávolítás. Sor kerülhet a daganat által érintett egyéb területek,

illetve a terjedés megfékezése céljából a környező nyirokcsomók eltávolítására is.

Előrehaladottabb esetekben elkerülhetetlen a sugár- és kemoterápia, sőt szükség lehet akár a kettő együttes alkalmazására is.

A kezelés a legtöbb betegséghez hasonlóan személyre szabottan történik, itt azonban az orvosnak

a gyógyításon kívül a beteg családalapítási szándékait is szem előtt kell tartania.

Prevenció

Az előzőekben említett szexuális úton terjedő fertőző betegségek által keltett gyulladások elősegíthetik a betegség létrejöttét,

ezért a nemi élet területén legyünk elővigyázatosak. A HPV ellen már rendelkezésre áll védőoltás,

de a többi nemi betegség elkerülése érdekében ajánlatos a gyakori szexuális partnercsere kerülése, és a gumióvszer használata.

Figyelembe kell vennünk azonban, hogy az óvszer használata sem nyújt teljes biztonságot,

mert számos szexuális úton terjedő betegség, mint pl. az említett Chlamydia orálisan is továbbadható.

A betegség látens természeténél fogva igen nagy veszélyt hordoz, gyakran halálhoz vezet. Éppen ezért rendkívül fontos,

hogy a nők megfelelő tájékoztatásban részesüljenek, és részt vegyenek a szűrővizsgálatokon, ugyanis

a korai stádiumban lévő méhnyakrák jelenléte kizárólag szűréssel deríthető ki. A vizsgálat nem vesz sok időt igénybe,

nem fájdalmas, és hazánkban teljesen ingyenes. Minden nőnek a 18. életévét követően,

vagy a nemi élet elkezdése után ajánlott felkeresni az évenkénti rutin rákszűrést, mivel az esetek többségében

az ilyen vizsgálatok alkalmával diagnosztizált megbetegedések nagyobb eséllyel gyógyíthatók.