Kedves kisasszony, - miért, bűzlik? Félrevetve a tréfát, ám mégis megfordítva a kérdést, hogy voltaképpen miből is ered a viszolygás. A meglátásom az, hogy ez az első tanult reflexünk, ugyanis mit mond az édesanya a gyermeknek? A pfúj kakás. Nyilván az első pár hónap élménye nagyon belénk vésődik. Ellenben nemegyszer hall az ember olyat, hogy a csecsemő eljátszadozik saját ürülékével, összeken mindent, stb. Éppen nem érzi undorítónak, büdinek! Voltaképpen miért is van ez a kultúösztön, ami ezen elutasítást adja? Minthogy már az ürítményeinkben a fölhasználható tápanyag kevés, azaz a célszerűségi elvek alapján, mint hulladéktól, sőt a későbbiekben a levegőn tovább bomló, fertőzésveszélyas anyagtól szabadulni kell. (Lásd: Hullabűz!) Innen talán az áthagyományozott örökség a dolgot illetően. Más megközelítésben, ha így tesszük föl a kérdést, hogy mi az a markáns illatanyag, ami a széklet szagát adja, akkor nyilván sokkal egzaktabban magyarázható a kérdés. Előszöris nem csak egy vegyületről van szó, hanem legalább 25-25féléről. Ide tartozik a fehérje bontásakor keletkező egyszerű kénhidrogéntől egészen a benzol és piridingyűrű alkotta indol, illetve az indolvázas szkatol is. Ez utóbbi nagy higításban sáfrány, illetve jázmin illatú. Talán az emberi ürülékre a legjellemzőbb illatanyag éppen ez, a szkatol. Az ember megfeelően lett érzékenyítve erre az illatanyagra. Így nincs mit csodálkozni azon, hogy ezt igen határozottan érzékeljük. És utóvágre engedjen meg egy megjegyzést Kisasszony! Nő száján a csúf beszéd olyan, mint bikán a menyasszonyi fátyol. Köszönöm érdeklődését: R.B.D.