Minden első megtapasztalás az ujdonság erejável hat. De ez tautológia, önismétlő közhely... Az újdonság varázsa, ilyeneket szoktunk mondani. A várakozás, és a beteljesülés, és az efölött érzett öröm, a boldogság... Persze szinte minden első beöntöttől azt a véleményt hallom vissza, hogy akkor nagyszerű fölüdülés, ám mégis néhány nap elteltével hatványozottabban jelentkezik a bélfeszülés a gázképződés. Hát persze. A hidrokolon szalonok is fölhívják a figyelmet a kezelések egymásutániságára. Úgymondják az első kezelés csupán föllazítja a tartalmat. Én is a kezelés kúra-szerűségében hiszek. Csak egy bárányfarknyi magyarázat - így Ágnes nap környékén: A bélhámon, a diverdikulumokba kirakódott, beülepedett, sőt bekövült tartalmak részleteiben még ott maradnak az első kezelés után, és újból az erjedés során nélkülözhetetlen élenyhez jutnak, és megindul a gázképződés. Viszont kétségtelen, hogy közvetlenül a kezelés után az érzés nagyon fölszabadító. Az is nyilvánvaló, hogy a kúra szerint egyre inkább megismételt beöntések során ezen erjedő rész egyre inkább fogy, és ennek megfelelően a bélgázképződés csökken és csökken. Igenám, de akkor már egy beöntésre egyre kevesebb és kevesebb betokozódott beltartalomtól szabadulunk meg, így már nem fogjuk érezni az első beöntés adta frenetikus fölszabadító érzést. Persze akkor is csodás még...!