- Ma mi legyen a program?
– kérdezte Imre miközben a kifliét mártogatta a kávéba a reggelinél.
- Szeretnék veled
eltölteni egy éjszakát a kisházban a tónál – mondta Marika.
- Jó ötlet – mondta a
férfi, ás átnyúlt az asztalon kedvese kezéért.
Gyorsan befejezték a
reggelit, aztán úsztak egyet a medencében, majd letörölték egymást, és
felmentek felöltözni. A konyhában kedvesen fogadták őket, mint mindig. Hamar
megkapták a tarisznyát, de most nem lóra ültek, hanem az egyik terepjárót
vitték el magukkal. Rocki beugrott egyből a hátsó ülésre. Tom nevetve ment oda.
- Azt hiszed, hogy Te is
mész, - kérdezte, és közben Imrére nézett kíváncsian.
- Naná, hogy jön – mondta
Imre – valakinek vigyáznia is kell ránk.
- Estefelé kinézek, ha
megengedik, kiviszem neki az ételt, különben éjjel elcsavarog.
- Ha nem fáradtság, akkor várjuk.
Főzök majd valamit hálából. Eva csomagolt mindenféle finom alapanyagot.
- Az nagyon jó lesz. A ház
háta mögött van egy grillező is. Figyelmükbe ajánlom.
- Köszönjük – mondta Imre,
és begyújtotta a motort.
A táj most gyorsan rohant
el mellettük. Nem álltak meg sehol, egyenesen a házhoz hajtottak. A kutya
boldogan ugrott ki a kocsiból mikor megálltak. Körbefutotta a házat, aztán
leült egy nagy, árnyas fa alá. Távolban a kenguruk csendesen legelésztek, az
itató körül nem volt egy állat sem.
Imre kinyitotta a házat,
és becipelte az ételt, Marika pedig bepakolt a hűtőbe, aztán a kutya táljába
vizet engedett, és kitette az árnyékba. Rocki hálásan nézett rá, lassan, mint
aki nagyon fáradt felállt, odament a tálhoz, és lefetyelni kezdte a vizet.
Mire az asszony
visszament, a férfi már megágyazott, és épp a kamillát töltötte a már az
állványon függő tömlőkbe.
- Ezt is elhoztam, mondta
Imre és az éjjeliszekrényre tette az irrigátoros körtebeöntőt.
- Én meg neked ezt – vette
elő az asszony a prosztatamasszázsos beöntőt.
- Akkor, teszek fel vizet
– mondta a férfi és a tűzhely felé fordult, ahol már melegedett a víz, amit
előbb tett fel a nő, mikor a kutyának vett vizet. Imre leült az ágyra, és az
ölébe vonta az asszonyt. Az kedvese nyaka köré fonta a karját, és remegve várta
a csókot, ami nem is váratott magára. Közben Imre az asszony hátát, derekát
simogatta, majd benyúlt a könnyű kis pulóver alá. A melltartónélküli keblek
azonnal a tenyerébe simultak. Érezte, ahogy az asszony bőre egyre jobban
felforrósodik. Nyelvük közben simogatta, becézte a másikét.
- Melyiket kéred előbb? –
lihegett a férfi, szinte az asszony szájába.
- Most én akarom adni
előbb – dörzsölte a nő az arcát a másikéhoz. – Vetkőzz le kérlek – mondta, és
maga kezdte el lehúzni a férfi pulcsiját az meg az övét. Hamar lekerültek a
ruhadarabok. Mindegyik után simogatások, csókok nyoma maradt a másikon. Aztán
nevetve bedőltek az ágyba. Marika hanyatt lökte kedvesét, és incselkedve kezdte
el csókolgatni mellét, majd hasát, végül könnyű csókot lehelt az ágaskodó
péniszre, majd kinyúlt a gélért, és bekente vele a két úját. Imre mohó szemmel
figyelte az előkészületeket, aztán megérezte, ahogy az asszony feltolja a
beöntő irrigátorát, és megérezte magában a szétáramló melegséget. Aztán az
asszony átvetette a derekán a lábát, magába igazította férje szerszámát, és
lassan mozogni kezdett. A férfi az asszony mellit simogatta, és gyönyörködött
annak átszellemült arcán.
- Várj – mondta végül, és
ő is felnyúlt a másik csőért. Alaposan besíkosította, miután levette róla a
lövetcsövet, és lassan felvezette, miközben egyik kezével elszorította feljebb,
hogy még ne induljon meg a víz, aztán elengedte, és az asszonyt is elöntötte a
melegség. Aztán a férfi keze lecsúszott kedvese csípőjére, és finoman irányítva
az aktust, akkorra jutottak el a csúcsra, mikor a beöntések lefolytak. Boldog
kielégüléssel, rogyott rá az asszony. Még kicsit élvezték, hogy a már félig
lankadt pénisz még mindig az asszonyban van. Simogatták, becézgették egymást,
miközben mindkettőjükben ott áramlott a víz.
Marikának kellett előbb
kimennie, Imre még élvezte volna magán kedvese súlyát, de nem tartotta vissza
az asszonyt, inkább a kerek popsit fogva ment utána. Leültek a toalettekre, és
boldogan nézve egymást élvezték a víz távozását magukból. Aztán megtörölték
egymást és visszamentek az ágyba. Imre került most felülre. Csókja ismét
szenvedélyes volt. Az asszony mohón fogadta. Imre keze leszaladt a nedves
ölhöz, és a csiklót is érintve végig siklott a szeméremajkak között, majd
megpihent a popsilyuknál. Tudta, hogy kedvese szereti
ezt az eszközt. Kinyúlt hát érte, és a már síkosítóval bekent eszközt az
asszony fenekéhez nyomta. Az csillogó szemmel élvezte a történéseket. Az apró
barázdák akadály nélkül szaladtak belé. Záróizma remegve tágult és szűkült az
eszköz formájához, ezzel hatalmas gyönyört okozva Marikának, kinek már
lélegzete el – elakadt. Aztán a férfi ujjai rászorítottak a gumilabdára, és a
kamilla kezdett beáramlani. A férfi pedig húzogatni kezdte a szomjas kis
popsiban az eszközt. Marika beharapta a száját, és hatalmasat élvezett. Imre
látta, ahogy nedve kicsurran a hüvelyéből. Nem bírta megállni, hogy ne tapassza
száját a forró szeméremre, és ne szürcsölje, nyalja. Az asszony ismét
felizgult. Keze szelíden férje fejére simult, és szinte nyomta magába a kéjt
okozó száj tulajdonosát. Aztán teste ismét megfeszült, és az extázis
pillanataiban az irrigátor cső kicsusszant belőle, és a kamilla az ágyban
landolt. Felülve, nevetve, lihegve nézték.
- Lepedőt kéne cserélni –
mondta Imre.
- Várj, most Te jössz,
majd utána – nyúlt ki az asszony a prosztata masszázsos beöntőért. Imre
feltérdelt. Az asszony előbb egy kis zselét levett a csőről, és benyúlt a már
síkos ujjával a férfi fenekébe, megkereste a prosztatát, és masszírozni kezdte.
- De jó – nyögte a férfi,
és kicsit jobban hátratolta a fenekét, hogy az asszony minél mélyebbre tudjon
nyúlni. Ő pedig gyöngéden masszírozta
belülről kedvesét, aztán kihúzta az ujjait, és felvezette a csövet, majd a
legalacsonyabb fokozatra állította. Szabad kezével előrenyúlt, és marokra fogta
kedvese ébredező férfiasságát. Kicsit előrébb szorította a kis golyócskákból
álló rudacskát, és újabb fokozattal lépett feljebb. Imre háta megfeszült a
gyönyörtől. Marika fokozta keze iramát, aztán gondolt egyet, hanyatt feküdt, és
előre tolta magát kedvese lábai között, majd bekapta az ágaskodó péniszt. Újabb
fokozattal tekerte feljebb az eszközt, majd mikor megérezte az előváladék ízét,
belőtte a meleg kamillát. Imre hatalmasat élvezett. Igaza volt az asszonynak,
az eszköz mellett folyt ki a kamilla, ismét eláztatva az ágyat.
Mikor magukhoz tértek,
áthúzták az ágyat, beállították Imre telefonját ébresztőre, aztán összebújtak a
már száraz ágyban, és mély álomba merültek.
A telefon hangjára
ébredtek. Odakint már a nap a fák mögött vöröslött. Marika álmosan nyújtózott,
Imre pedig örömmel simított végig a kedves testen.
- Nem érünk rá most –
húzódott el az asszony, pedig minden porcikájával kívánta a férfit.
- Nem is akartam semmit –
mondta a férfi és játékosan odébb húzódott.
- Nem? – nyúlt az asszony
a takaró alá, mert megérezte előbb a férje merevedését a combján. – Akkor ez
mi?
- Á, semmi, csak egy
szőkével álmodtam – somolygott Imre.
- Igen? Igen? –
incselkedett az asszony, és átvetette a lábát férje derekán.
- De, hát, nem érünk rá –
méltatlankodott a férfi.
- Szőkével? – kérdezte az
asszony hamiskásan a férfit, és csiklandozni kezdte.
- Ne, ne, ez nem ér –
nevetett Imre, aztán az asszony keze lecsúszott a hasa alá, csípője kicsit
megemelkedett, és magába fogadta a férfit. Imre becsukta a szemét, és élvezte
az asszony mozdulatait. Lassan mozdult, előre hátra mozgatva a csípőjét, aztán
egyre gyorsabban. A férfi érezte az asszonyon, hogy gyorsvonatként szalad a
kielégülés felé. Már neki is nagyon vissza kellett tartania magát, aztán az
asszony rádőlt, és gyors mozgással elélvezett, mire a férfi is kiengedte a
magját. Hihetetlen boldogság öntötte el őket.
Pár percig csak feküdtek
egymáson, aztán Imre megmozdult.
- Kéne csinálni az ételt,
mindjárt itt van Tom.
Marika kelletlenül hengeredett
le kedveséről, aztán felkelt, és öltözni kezdett. Imre is felvette a nadrágját,
pulcsiját, közben az asszonyt nézte, aki a hűtőből elővette a húst, és az előre
bekevert páclevet. Kivittek mindent a ház mögé egy asztalra, és nekiláttak az
elkészítésnek. Már a roston sült a hús, mikor Tom megérkezett. Rocki egyből
körülugrálta, ám ő hátrament előbb köszönni.
- Hm, micsoda isteni
illatok – mondta, miközben kezet rázott Imrével, majd könyököt Marikával,
mivel, hogy az asszony keze tiszta páclé volt, mert a zöldségeket forgatta meg
pont benne. – Hoztam egy kis hozzávaló itókát – tett le két üveg bort az
asztalra.
- Hozzál légy szíves
poharakat, meg nyitót – kérte az asszony a férjét. Imre beindult a házba,
nyomában Tommal és Rockival. Hamarosan megjelentek. A kutya megkapta az ételt,
és nagy lelkesedéssel ette meg azt.
- Mióta itt vannak, Rocki
sokkal vidámabb. Már alig akart enni - mondta Tom.
- Igen, gondolom. A
nagynéném nagyon szerethette.
- Díjnyertes állat. A
leszármazottaiért sokat adnak, de már ő is öreg. Aliz sokszor beengedte a
hálószobájába is.
Rocki nagy csörömpöléssel
befalta az utolsó falatot is, majd lefeküdt az asztal alá a lábukhoz. Marika
bement kezet mosni, és kihozni a tányérokat. Egy tálba szedte a húsokat, egy
másikba a zöldséget, és kenyeret vágott. Érezte magán a két férfi tekintetét.
Aztán végül felnézett a kenyérvágásból, és meglátta Tom mohó és egyben szomorú
szemét. Belevörösödött a pillantásba, és gyorsan elfordult.
Aztán ő is leült, és
nekifogtak az evésnek. Az étel finom és bőséges volt. A bor is csúszott hozzá,
hamarosan oldottabb lett a hangulat. Tom mesélt az itt töltött pásztorórákról,
az első beöntéséről, amit Aliztól kapott és, hogy milyen kedvesen beszélt Aliz
Marikáról. Aztán elmesélte, hogy mennyit fürödtek a tóban meztelenül
éjszakánként.
- Nem is rossz ötlet –
lelkendezett Imre.
- Nincs benne krokodil? –
nézett a sötétlő vízbe Marika.
- Nincs – nevetett Tom, -
Aliz szerette volna, de a gazdák féltették a juhokat, így nem lett betelepítve
a tó.
- Akkor meg mire várunk? –
kérdezte Imre és vetkőzni kezdett. Marika zavarban volt, de ő is neki látott,
miután Tom is levetette a pólóját. A nadrágokat magukon hagyták, azt csak a tó
partján vetették le, ahol már az esti sötétség jótékonyan eltakarta meztelen
testüket. Aztán belecsobbantak a nyári nap által felmelegített vízbe, mely
kellemesen simogatta testüket, és úszni kezdtek. Imre szorosan Marika mellet
haladt, érezte az asszony parfümjének illatát.
Aztán megálltak fröcskölődni, játszani. Imre merészebb helyeken is megérintette
az asszonyt, Tom csak messziről nézte őket a holdfényben. Aztán kimentek, és
leültek a parton. Bőrüket borzongatta a szellő. Tom zavarban volt, rá-ránézett
az asszonyra, de nem mert közeledni. Imre egy darabig nézte őket, aztán
felállt.
- Mindjárt jövök, ránézek
a dolgaimra – mondta, és nadrágjával a kezében a házhoz ballagott. Csönd borult
az ott maradottakra. Végül Marika szólalt meg.
- Én nem vagyok Aliz.
- Jól tudom én is, de,
mégis. Az illata, a mozgása, az egész lénye rá emlékeztet.
- Ha lefeküdnénk,
gondolja, hogy kicsit visszakapná őt?
- Talán, biztosan, de úgy
sem fogja megtenni, tudom.
Az asszony nézte a másikat
a holdfényben, és tetszett neki, hogy ennyire tetszik. A sötétben átnyúlt a
férfi felé, és megfogta a kezét és biztatóan megszorította.
- Ki kér egy finom
beöntést? – kiáltott feléjük Imre. Marika elengedte a kezet, és felállt, majd
úgy meztelenül elindult a ház felé. Tom is felállt, és kellemes izgalom
költözött a testébe.
Imre az ágyon ült, még
mindig meztelen volt. Szerelmesen nézett az asszonyra, mikor az belépett.
- Tom? – kérdezte.
- Azt hiszem, mindjárt
jön, csak kicsit zavarban van.
- Adjuk neki kicsit vissza
Alizt.
- Az csak illúzió – ölelte
át a férje nyakát Marika.
- De, milyen – mondta Imre,
és megcsókolta a felé libbenő mellecskét. Ekkor lépett be Tom. Ő sem öltözött
fel, szerszáma mereven állt. Imre eltolta az asszonyt, és felállt.
- Kedves, térdelj fel az
ágyra – a nő megtette, és szívét elöntötte valami furcsa, megmagyarázhatatlan
izgalom. Érezte, hogy benedvesedik. Imre mögé lépett. Hallotta, hogy valamit
átad Tomnak, aki matat vele a háta mögött. Meg akart fordulni, de Imre megsimogatva
a fejét, rászólt:
- Maradj úgy kedves – ő pedig
maradt. Aztán belécsúszott az irrigátor cső, és csorogni kezdett belé a
beöntés. Aztán megérezte Tom nyelvét a punciján. Imre felült az ágyra, és nézte
kedvese gyönyörét. Az asszony kicsit zavarban volt, de aztán győzedelmeskedett
a teste, átadta magát az élvezetnek. Tom kezei egy pillanatra sem pihentek.
Mint finom bársony simogatták az asszonyt. A fenekét, a combját, a melleit.
Közben nyalt és nyalt. Az asszony már feltérdelve nyomta magát alkalmi
kedveséhez. Arcára kiült a hihetetlen élvezet, szemei csukva. Aztán lefolyt a
beöntés, és Tom megfordította az asszonyt, aki hanyatt feküdt. Feje Imre ölébe
került, aki élvezettel cirógatta meg a kipirult arcocskát. Tom pedig folytatta
a simogatást, miközben kőkemény farkát lassan bevezette, aztán megfogta az
amúgy is széttárulkozó combokat, és alulról fölfelé irányuló lökésekkel kezdte
el a csúcsra röpíteni magukat.
- De jó – nyögte az
asszony, és erősen szorította Imre kezét. Aztán Tom is elveszítette a fejét, és
lihegve, becsukott szemmel nyögdécselte:
- Aliz, édes Alizom – majd
elélvezett, közvetlenül azután, hogy az asszony teste összerándult a
gyönyörtől.
Marika elengedte a férje
kezét, és kiment üríteni. Onnan hallotta, hogy a férje és Tom mit beszélnek.
- Nos, megelégedett?
Tökéletes volt az illúzió? – hallotta Imre hangját.
- A reakciói, az íze, az
illata. Teljesen olyan volt mint Aliz. Csodálatos asszony, ő is. De, nem volt
féltékeny?
- Nekem az a fontos, hogy
ő boldog legyen. Na, jó egy kicsit, de behajtom az árát.
- Mi lenne az?
- Tudom, hogy vágyik arra,
hogy egyszer én, és egy másik férfi egyszerre – Marika szíve nagyot dobbant, és
eltelt hálás szerelemmel. Alig várta, hogy rendbe tegye magát, és
visszamehessen. Ismét élvezni akarta Tom kezét, és Imre nyelvét, aztán a két
szerszámot magában. Maga sem értette, de az, hogy Tom Alizt látta, érezte
benne, felkorbácsolta a vérét.
Mikor kiment, kapott egy
pohár bort, és Imre a háta mögé állva kezdte simogatni. Az asszony érezte, hogy
férje megirigyelte Tom ügyes mozdulatait. Apró csókokkal halmozta el nyakát,
vállát. Közben Tom előkészítette a következő beöntést. Imre a nagy hintaszék
felé húzta kedvesét, beleült, és az asszonyt az ölébe vette, úgy, hogy az a
mellének dőljön. Csendben ringatóztak a székben. Tom eléjük lépett a
beöntéssel, Imre megfogta Marika lábait, és felhúzta, így az asszony puncija és
popsija a férfi elé tárult, aki bekrémezte ismét a remegő kis lyukat, és
betolta a csövet. Aztán egyre jobban felizgulva nézte, ahogy ringatóznak
előtte. Mikor lefolyt a beöntés, Imre intett, és Tom felemelte az asszony, és
az ágyhoz vitte. Hanyatt feküdt vele, és magába igazította az asszony a már
ismét merev péniszt. Imre is odatérdelt, és előre bezselézett farkát a vízzel teli
popsiba nyomta. Pár pillanatig nem mozdultak, aztán Tom lökni kezdett. Mind a
hármójukat elöntötte a gyönyör. Marika remegve élvezte a két férfi közeledését,
ostromát. Hamar jött az első orgazmusa, aztán még vége sem volt, rátört a
következő. A víz, és a két férfi teljesen kitöltötték. Aztán Tom is robbant. Ismét Aliz nevét
nyögdécselve, elélvezett, de még az asszonyban maradt. Majd Imre élvezett el.
Forró lehelete szédítette az asszonyt, akinek testét még egy utolsó orgazmus
rázta meg, majd rárogyott Tomra.
Sokáig csak lihegni
tudtak, aztán Imre oldalra feküdt, Marika pedig fejét Tom vállán hagyva mellé
bújt, és mélyen elaludtak.
Imre arra ébredt, hogy
teljesen egyedül van a sötétben. Fázósan húzta magára a takarót, majd
meghallotta a halk beszélgetést kintről.
- Tényleg olyan vagyok,
mint Aliz néni? – hallotta a felesége hangját.
- Majdnem – mondta Tom. –
Ő karmolta a hátamat.
- Én is akartam –
kuncogott az asszony – de nem mertem.
Nevettek mind a ketten,
aztán csend támadt. „Csókolóznak.” –gondolta Imre, és ismét féltékeny lett, de
hát ő akarta így. Tomnál jobb alanyt nem találhatott
volna, hogy az asszony ezen vágyát teljesíthesse.
- Miért nem maradsz itt
éjszakára? – kérdezte az asszony.
- Mert reggel ki kell
mennem az északi területre. Kidőlt a kerítés, meg kell javítanom. Meg, mert úgy
érzem Imre egyedül akar veled maradni, és tudom, hogy Te is ő vele.
- Igen, meg kell köszönjem
ezt az élményt, és hidd el örömmel teszem.
- Tudom. Ti nagyon jól
megvagytok.
- Igen. Halálosan szeretem
őt.
- Elkísérsz a kocsiig a
lámpával?
- Persze, de Imrétől nem
is köszönsz el? – kérdezte az asszony.
- Kérlek, köszönj el a
nevemben – mondta a férfi és felállt. Aztán Imre látta a távolodó fényt, majd
hallotta, ahogy beindul a kocsi, és Tom elhajt.
Az asszony bejött a házba,
és letette az éjjeliszekrényre a lámpát, majd a takaró alá bújt.
- Hideg a lábad –
nyafogott Imre.
- Tom elment, üdvözöl.
- Hallottam – mosolygott
Imre. – Jó volt, kicsim?
- Nagyon. Mennyivel másabb
volt, mint ott a beavatásunkon. Sokkal bensőségesebb, nagyon érzéki.
- Tom, úgy láttam, nem egy
utolsó férfi.
- Valóban, nagyon jó volt,
ahogy ott az elején csinálta, meg a keze!
- Én sosem foglak így
simogatni, nem tudlak – szomorodott el Imre.
- De, hát a hintaszékben
már meg is tetted – mondta Marika, és szorosan a férfihoz bújt.
- Egy finom, meleg
beöntés? Kicsit átfáztál oda kinn.
- Igen, kérek – mondta Marika
és hanyatt dőlve várta a finomságot.
Imre hamarosan visszatért
két beöntéssel. Amíg az asszony bekente a popsiját, és felvezette neki a
csövet. A férfi nézte ahogyan a mozdulatokat megteszi kedvese, aztán
megszólalt:
- Egy nőt sem ismerek, aki
ennyire bírta volna a szexet. Újra, és újra fel tudsz izgulni, és ezzel
felizgatsz engem is.
- Rám meg hidd el, senki
más nincs ilyen hatással – simogatta meg az asszony a kedvesét.
- Tommal elég jól érezted
magad.
- Igen, de nem hiszem,
hogy ennyire feltudott volna izgatni, ha nem nézel.
- Szerintem, igen, de
örülök, hogy rábeszéltelek.
- Én is – pirult el
Marika, aztán megfordult, és odakínálta a popsiját. Imre bekrémezte a
lyukacskáját, aztán bedugta a csövet, majd előre nyúlt, hogy megnézze, mennyire
nedves a boldogság kapuja. Ahogy gondolta, kedvese teljesen befogadó képes
volt. Mögé térdelt, átölelte úgy, hogy az asszony mellei tenyerébe simultak,
aztán beléhatolt. Marika remegve, nyögve fogadta ismét magába.
Imre balkeze az asszony
csiklójára csúszott, és először gyöngéden, aztán erősen ingerelni kezdte, közbe
melleit simogatta. Alig mozdultak. A szerelem teljesen átjárta őket. Marika
hálás volt a délutáni élményért, és ezért talán még odaadóbb lett. Imre pedig
örült, hogy teljesen visszakapta kedvesét. Aztán nem bírta tovább, és őrült
tempóra váltott. Marika már sikítozott, majd zokogva borult előre.
- Szeretlek, mindenkinél
jobban szeretlek – mondta, és könnyei teljesen eláztatták az ágyneműt. Imre
csitítóan simogatta a hátát, miközben ismét elélvezett. Aztán ledőltek.
Fenekükből kicsúszott a beöntőcső. A víz már régen beléjük folyt.
- Én is szeretlek. Kár,
hogy nem találkoztunk előbb.
- Ezt, most miért mondod? –
kérdezte a könnyit törölgetve az asszony.
- Képzeld el azt a
rengeteg gyönyört, amit kihagytunk.
- Édes, épp most pótoljuk –
nevette el magát az asszony.
- Szeretnék gyereket.
Láttam, hogy gyógyszert szedsz.
- Az orvos írta fel
legutóbb, mikor nála jártam, hátha a gyógyszer által beállt ritmus meghozza a
gyümölcsét. De, most nem is bánom, hisz ma is mással is voltam.
- Igazad van. De, vigyázz
magadra, ezek a gyógyszerek iszonyatos hatással is lehetnek rád. Annyit nem ér
a gyerek, hogy tönkre menj bele.
Marika megfordult, és
hálával teli szemmel nézett kedvesére.
- Most extázis nélkül
mondom. Szeretlek, mindennél jobban szeretlek.
- Mit gondolsz, én nem? –
mosolygott rá vissza Imre.
Aztán csak nézték egymást,
míg a lámpából ki nem fogyott a petróleum, és a szoba sötétbe nem borult.
Marika megfordult, és befészkelte magát kedvese ölébe úgy, hogy érezze ölének
melegét, és a már harcképtelen szerszámát. Imre még egy darabig játszott a
mellével, ami úgy simult a tenyerébe, mint egy érett őszibarack, bársonya
kellemesen simogatta, aztán ő is elaludt arra a ritmusra, amit alvó kedvese
ritmikus lélegzete adott.