Szibériai tigris (Neofelis tigris altaica)

A legnagyobb termetű macskaféle, a hímek testhossza átlagosan 280-320, a nőstényeké 250-275 cm, testtömege akár 250 kg is lehet, de a nőstények nem nőnek ilyen nagyra. Jellegzetes csíkos mintázata a sűrű erdőkben jóformán láthatatlanná teszi, mert a csíkok valósággal felszabdalják az állat körvonalait. Hatalmas erőteljes mancsai és hosszú bajuszszálai ugyancsak jellegzetesek.

A tigris elterjedési területe egykor a Kaukázus hegyláncaitól Kínáig, az Ohotszki-tenger délnyugati partjaitól Jáváig, sőt még tovább Baliig terjedt, mára azonban e hatalmas terület legnagyobb részéről kipusztult, elsősorban a vadászatnak, illetve eredeti élőhelye megsemmisülésének következtében. Számos alfaja már teljesen eltűnt, jelenleg öt ma is élő alfaját tartják nyilván a természettudósok. Ezek közül a kelet-szibériai tajgaerdőkben élő szibériai tigris a legnagyobb termetű.

Magányosan élő állat, ragadozó életmódot folytat, s étlapján szinte mindenféle állat szerepel, amit csak be tud cserkészni, le tud teríteni. Hatalmas testméretei és ebből következő testi ereje miatt természetes ellensége nemigen van, az ember az egyetlen ellensége.

A tigrisek vemhességi ideje 105-113 nap, az utódok száma ellésenként átlagosan 1-4, de arra is akad példa, hogy egyszerre hat kölyök lát napvilágot. A kistigrisek négyéves korukban válnak ivaréretté és akár a 26 éves életkort is megérhetik.