ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS

 

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

 

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5443 03

2. Szakképesítés megnevezése: Épületgépész technikus

 

II. A szakképesítés munkaterülete

 

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

3117 Gépésztechnikus

 

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

-----------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-----------------------

1353 Építőipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója

1413 Építőipari kisszervezet vezetője

3151 Energiagazdálkodó

3155 Időelemző, anyagnorma-készítő

3191 Újítási műszaki ügyintéző

3192 Minőségi műszaki ellenőr

3194 Műszaki rajzoló

3617 Beruházási ügyintéző

7621 Vezeték és csőhálózat-szerelő

7622 Szellőző és klímaberendezés-szerelő

7644 Egyéb csővezeték építő

8229 Egyéb energetikai gépeket és berendezéseket (távhőellátó berendezések) kezelő

3199 Egyéb műszaki ügyintéző

3910 Egyéb ügyintéző

5119 Egyéb kereskedelmi foglalkozás (épületgépész kereskedő)

5359 Egyéb lakás-, kommunális szolgáltatási foglalkozás

5399 Egyéb szolgáltatási foglalkozás

7629 Egyéb építési, szerelési foglalkozás

 

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az ipar területén mérnöki felkészültséget nem igénylő épületgépészeti jellegű műszaki fejlesztő, tervező, irányító és ellenőrző feladatok ellátása. A nagyvállalatok megszűnése és a kisvállalkozások előretörése miatt egyre több feladat hárul a technikusokra, hiszen a kisebb vállalkozások nem képesek felsőfokú végzettségű szakembereket eltartani. Ehhez olyan technikusokat igényelnek a vállalkozók, akik tudják irányítani a kivitelezési munkát, vagy esetleg a gyakorlatban is tudnak dolgozni, de a kisebb létesítmények tervezését is el tudják végezni. Ennek érdekében

– Részt vesz:

  = az épületgépészeti rendszerek, gyártmányok, gépek és berendezések korszerűsítési munkálataiban,

  = az épületgépészeti rendszerek, gépelemek, gépegységek, szerkezetek tervezésében,

  = az új technológiák kidolgozásában és bevezetésében,

  = a rendszerek, gyártmányok minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában,

  = az épületgépészeti rendszerek, gépek, berendezések és műszerek gazdaságos kihasználásának tervezésében,

  = az épületgépészeti rendszerek, gépek, berendezések és műszerek biztonságos üzemeltetésének megszervezésében,

  = a hibafeltárásban,

  = a javítási technológiák előírásában,

  = az épülethez illő épületgépészeti szerkezetek, berendezések, folyamatok megtervezésében,

  = az épületgépészeti folyamatok szabályozásának megtervezésében, üzemeltetésében,

  = az épületgépészeti rendszerek kivitelezéséhez költségvetés készítésében,

  = az épületgépészeti rendszerek gazdaságos energiafelhasználásának megtervezésében.

– Folyamatosan ellenőrzi:

  = a szakszerű és minőségi szereléseket, a technológiai fegyelem betartását,

  = az üzemeltetés, gyártás, javítás és rendszeres karbantartás során felhasznált anyagok, segédanyagok, gépek, mérőeszközök műszaki paramétereit,

  =   a gazdaságos energiafelhasználást.

– Gondoskodik:

  = a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások adaptálásáról, betartásáról,

  = a hatáskörébe tartozó gépek, műszerek és berendezések megfelelő műszaki állapotáról,

  = a folyamatos üzemeltetéshez, termeléshez, karbantartáshoz, javításhoz szükséges anyag-, segédanyag-, gép-, szerszám-, készülék-, mérőeszköz- és energiaellátásról.

Magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkák végzése:

– Laboratóriumi, géptermi és mérőszobai feladatok ellátása.

A gépészeti rendszerek próbaüzemeltetése, hibafeltárása, hibaelhárítása.

– Kísérleti munkákban részvétel.

– Épületgépészeti rendszerek beszabályozása.

 

III. A szakképesítés szakmai követelményei

 

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok

 

1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

– Vállalkozási formák.

– Kisebb vállalkozások alapítása, működtetése, megszüntetése (egyéni vállalkozás, kkt., bt., kft.).

– Munka- és személyi ügyek (munkaviszony létesítése, megszüntetése, munkaszerződés, munkaidő, pihenőidő, szavatosság, kártérítés.

– Adózások, TB.

– Kereskedelem.

– Marketing.

– Kommunikáció a partnerekkel.

 

2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása

– Az emberi test ismerete (a munka hatása a szervezetre).

A munkavédelmi eszközök és egyéni védőfelszerelések.

– Tűzvédelmi eszközök, berendezések.

– Az emberi tevékenység hatása a környezetre, a lehetséges károk csökkentésének, megakadályozásának módozatai.

 

3. Műszaki dokumentációk összeállítása, illetve felhasználása

– Lakó-, ipari és kommunális épületekhez tartozó épületgépészeti rendszerek (vízellátás, csatornázás, gázellátás, olajellátás, központi fűtés, szellőztetés, klímatizálás) rajzainak készítése az érvényes szabvány előírásainak megfelelően, rajzok elemzése.

– Gépelemek, gépegységek, szerkezetek különféle rendeltetésű rajzainak készítése az érvényes szabvány előírásainak megfelelően, rajzok elemzése.

– Darabjegyzék összeállítása, anyagszükséglet meghatározása.

– Épületgépészeti rendszerek, szerkezetek, gépelemek kivitelezéséhez költségvetés készítése.

A gépelemek, gépegységek, szerkezetek gyártási, szerelési, javítási folyamatának megtervezése, a művelettervek, technológiai utasítások dokumentálása, illetve felhasználása.

A gépkönyv (kezelési, szerelési, karbantartási útmutatás) összeállítása, illetve használata.

 

4. Gépelemek, gépegységek, épületgépészeti rendszerek, szerkezetek tervezése

A szabványok és katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő szerkezeti megoldás, berendezés kiválasztása.

– Gazdaságos szerkezetnagyság, berendezés és csőátmérő meghatározása.

A szerkezetre ható terhelések következtében létrejövő igénybevételek elemzése, értékelése, nagyságuk meghatározása.

– Az igénybevételek hatására ébredő feszültségek jellegének, valamint az alkalmazni kívánt anyagok szilárdsági és keresztmetszeti jellemzőinek ismeretében a szerkezet geometriai méreteinek meghatározása, a szabványos elemek kiválasztása.

A szerkezet rajzi dokumentációinak elkészítése.

– Az épületek fűtési, hűtési hőigényének, valamint víz-, gáz-, olajellátási és szennyvíz-, füstgázelvezetési igényének meghatározása.

 

5. Az anyagok, előgyártmányok önálló megválasztása, anyagvizsgálatok

– Az anyagok tulajdonságainak ismeretében az adott gépelem, szerkezet, szerszám anyagminőségének megválasztása.

A tömítő-, hűtő- és kenőanyagok rendeltetés szerinti kiválasztása.

– Az anyagok és termékek hibáinak, tulajdonságainak megállapítására irányuló laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, a mérési eredmények dokumentálása.

 

6. Alkatrészgyártás

– Dokumentációk tanulmányozása, az alkalmazandó gyártási eljárások megválasztása.

A gyártás technológiai folyamatának összeállítása.

A szükséges anyagok, szerszámok, gépek, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök kiválasztása.

A technológiai sorrend figyelembevételével a gyártási műveletek elvégzése.

– Végellenőrzés, minősítés.

 

7. Szerelés

– Dokumentációk tanulmányozása, az alkalmazandó szerelési technológiák megválasztása.

A szerelés műveleti sorrendjének összeállítása, dokumentálása.

A szükséges segédanyagok, szerszámok, gépek, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök kiválasztása.

A technológiai sorrend figyelembevételével a szerelési műveletek elvégzése, illetve elvégeztetése.

– Végellenőrzés, kipróbálás, üzembe helyezés, minősítés.

 

8. Mérés és minősítés műhelyben, laboratóriumban és a helyszínen

– Alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek meghatározása mérőeszközökkel, mérőműszerekkel.

– Teljesítménymérés, mennyiségmérés.

– Hőmérséklet-, nyomás-, sebesség-, nedvességtartalom- és zajmérés.

– Működésvizsgálat.

A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése, a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítése.

 

9. Üzembe helyezés, üzemeltetés

– Kisebb kapacitású munkahely célnak leginkább megfelelő gépeinek, berendezéseinek, szerszámainak, eszközeinek, valamint energiaellátásának felmérése, kiválasztása.

– Épületgépészeti rendszerek optimális üzemének beállítása, beszabályozása.

– Az elkészült rendszerek optimális üzemeltetéséhez a szabályozók ellenőrzése.

 

10. Karbantartás, javítás

A hatáskörébe tartozó szerszámok, erő-, munka- és szerszámgépek, berendezések, valamint rendszerek időszakos karbantartási munkáinak és szükség szerinti javításának elvégzése, a helyes működés ellenőrzése.

– Üzemzavar esetén a hiba okának feltárása, a szükséges szétszerelési munkák elvégzése, a meghibásodott alkatrészek javítása, cseréje, összeszerelés, próbaüzemeltetés, a helyes működés beállítása.

A karbantartási és javítási munkák bizonylatolása.

 

III/2. Követelmények

 

1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása

Mint lehetséges vállalkozóknak ismerni kell:

– milyen vállalkozások milyen feltételekkel indíthatók, hogyan kell azokat vezetni, illetve megszüntetni,

– milyen jogszabályok vonatkoznak a munkavállalókra, munkaadókra,

– hogyan kell munkaviszonyt létesíteni, illetve megszüntetni,

– a munkaidő és pihenőidő tartamát,

– a munkával kapcsolatos szavatossági és kártérítési kötelezettséget,

– a kereskedelmi tevékenységet,

– a marketingtevékenységet,

– a partnerekkel való kommunikáció formáit.

 

2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása

A környezet hat az emberre és az ember hat a környezetére, ezért ismerni kell:

– milyen hatásai vannak a munkavégzésnek az emberi szervezetre,

– hogyan kerülhetők el a szervezetet érő káros hatások,

– mik a gyakoribb baleseti veszélyforrások és hogyan küszöbölhetők ki,

– milyen védelmi lehetőségek vannak (védőeszközök, védőfelszerelések),

– a tűzesetek megelőzésének lehetőségeit,

– a keletkezett tüzek megfékezésének eszközeit,

– a környezetünket károsító tevékenységeket,

– a káros hatások csökkentésének vagy megakadályozásának lehetőségeit.

 

3. Műszaki dokumentációk összeállítása, illetve felhasználása

A műszaki dokumentáció céljának megfelelő szabványos ábrázolási mód kiválasztása, a szükséges rajzok elkészítése érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell:

– az érvényes géprajzi és épületgépészeti ábrázolás szabványait,

– a felvételi vázlatkészítés szabályait,

– a technológiai dokumentációkban alkalmazott szabványos jelképes jelöléseket,

– a folyamatokhoz tartozó vázlatkészítés szabályait,

– az építészetben használatos szabványos jelképes jelöléseket,

– a technológiai dokumentációk tartalmát és fajtáit,

– a gépkönyv, használati utasítás összeállításának szabályait,

– a rajzeszközök használatát,

– a számítógéppel támogatott rajzszerkesztő, szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok működtetését,

– a költségvetés készítés szabályait és a számítógéppel támogatott költségvetés készítő programok kezelését.

 

4. Gépelemek, gépegységek, szerkezetek, rendszerek tervezése

A tervezési folyamatok elvégzéséhez alkalmazás szintjén ismerni kell az alábbiakat:

A gépelemek főbb csoportjainak ismeretében az idevonatkozó szabványok és katalógusok felhasználásával a célnak leginkább megfelelő anyag- és szerkezeti megoldás kiválasztása

  = a közegek szállításához megfelelő szivattyú és ventilátor kiválasztása,

  = a megkívánt hőállapotok eléréséhez kazán, hőcserélő és hűtő kiválasztása,

  = az előbbiekhez szükséges fűtő- és hűtőtestek kiválasztása,

  = a működés üzembiztosságához biztonsági szerkezetek kiválasztása,

  = a megkívánt nyomásérték beállításához nyomásfokozó vagy nyomáscsökkentő kiválasztása,

  = a megfelelő üzemeltetéshez az ivó- és kazánvíz előkészítő berendezéseinek kiválasztása,

  = a használati melegvíz előállításához vízmelegítő, hőcserélő és tároló kiválasztása,

  = a kívánt légállapotok eléréséhez szükséges szellőztető-, klímaberendezés kiválasztása,

  = lakó-, kommunális és ipari épületek gázellátó berendezéseinek, készülékeinek kiválasztása,

  = a számítógéppel segített épületgépész méretező programokat.

A terhelt elemek szilárdsági és geometriai méretezése.

– Épületgépészeti rendszerek méretezése

  = hőtechnikai méretezés (fűtés, hűtés),

  = csőhálózatok méretezése (víz-, csatorna-, gáz-, olaj-, fűtési, hűtési, szellőző-, klímavezetékek, valamint kémény),

  = az optimális működéshez szükséges berendezések méretezése (kazán, hőcserélő, hűtő, hűtőtest, fűtőtest, tárolók, biztonsági szerkezetek, melegvíztermelő, nyomásfokozó),

  = gázellátó berendezésekhez szükséges légtér számítása.

A gyártáshoz, szereléshez szükséges műszaki rajzok és utasítások elkészítése a gazdaságos gyárthatóság és szerelhetőség figyelembevételével.

A gyártás, szerelés és üzemeltetés során felmerülő konstrukcióváltoztatási javaslatok mérlegelése és átvezetése.

 

5. Az anyagok, előgyártmányok önálló megválasztása, anyagvizsgálatok

– Az anyagok fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdoságainak ismeretében az adott gépelem, szerkezet, szerszám anyagminőségének helyes megválasztása érdekében

  = tudja csoportosítani az épületgépészet területén használatos anyagokat,

  = alkalmazás szintjén tudja a használatos anyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit.

A gazdaságos anyagfelhasználást és a megkívánt mechanikai tulajdonságokat figyelembe véve – a különféle technológiákkal elérhető mechanikai tulajdonság, alak-, helyzet- és méretpontosság, valamint felületi minőség ismeretében – a megfelelő előgyártmány megválasztása érdekében

  = tudja jellemezni a különféle gyártási eljárásokat, a felhasznált anyagok, segédanyagok, gépek, szerszámok, készülékek, berendezések ismeretében.

A hőerő- és egyéb gépek, gépelemek biztonságos üzeméhez, egyes technológiai folyamatokhoz – az üzemi viszonyokhoz és az alkalmazott technológiához – legjobban megfelelő tömítő-, hűtő- és kenőanyagok kiválasztása érdekében

  = tudja definiálni a tömítő-, hűtő- és kenőanyagok fő jellemzőit,

  = tudja értékelni a tömítő-, hűtő- és kenőanyagok állapotának és jellemzőinek üzem közbeni változásának okait,

  = katalógusból tudja kiválasztani – a fő jellemzők ismeretében – a célnak megfelelő tömítő-, hűtő- és kenőanyagot,

  = ismerje az alkalmazott tömítő-, hűtő- és kenőanyagok környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatását, próbáljon meg a környezetet kevésbé károsító anyagokat használni.

– Az anyagok, előgyártmányok, félkész áruk, segéd- és üzemanyagok rendeltetésszerű felhasználásra való elbírálásának érdekében

  = ismerje az épületgépészeti anyagvizsgálati módszereket, berendezéseiket, azok szabványait,

  = tudja kiválasztani az alkalmazandó vizsgálati eljárást,

  = alkalmazás szinten tudja elvégezni az alábbi vizsgáló eljárásokat:

– szilárdsági vizsgálatokat,

– hibakereső vizsgálatokat (mágneses repedés-, ultrahang-, röntgenvizsgálat),

– korróziós vizsgálatokat,

– égéshő- és fűtőérték meghatározását,

– füstgázelemzést,

– hőmérséklet-, nyomás-, nedvességmérést,

– vízszállítás-, légszállítás-mérést,

– teljesítménymérést,

  = ismerje a számítógép felhasználási lehetőségeit a mérési eredmények kiértékelésében.

 

6. Alkatrészgyártás

– Az alkatrészgyártás dokumentációjának tanulmányozásához, az alkalmazandó gyártási folyamat helyes megválasztásához alkalmazás szintjén ismerni kell

  = a gyártási folyamat tervezéséhez szükséges műszaki dokumentációkon alkalmazott szabványos jelöléseket,

  = a gyártási eljárásokat,

  = a minőségbiztosítási feladatokat, eljárásokat,

  = a gyártási eljárásokat és az eljárások során alkalmazott segédanyagok környezetvédelmi hatását.

A gyártás műveleti sorrendjének összeállításához, valamint a szükséges anyagok, segédanyagok, szerszámok, gépek, készülékek mérő- és ellenőrző eszközök helyes megválasztásához

  = tudja jellemezni az alkatrész előírt anyagának megmunkálhatóságát,

  = tudja jellemezni az előírt pontossághoz és felületminőséghez tartozó gyártóeszközöket, gépeket, mérő- és ellenőrző eszközöket,

  = tudja elemezni és kiválasztani az anyagokon, előgyártmányokon létrehozandó alak-, méret-, helyzet-, érdesség-, mechanikai, fizikai, valamint kémiai tulajdonságváltoztatás folyamatában a műszakilag legmegfelelőbb, gazdasági és környezetvédelmi szempontból legelőnyösebb gyártási eljárásokat,

  = tudjon művelettervet és műveleti utasítást készíteni,

  = ismerje a gyártási folyamat tervezésében alkalmazható számítógépes szimulációs lehetőségeket,

  = ismerje a számítógépes technológiai tervezőrendszereket.

A gyártási műveletek elvégzése érdekében

  = tudjon előrajzolni síkban és térben,

  = tudja használni a kézi forgácsoló szerszámokat,

  = tudjon forrasztani (lágy- és keményforrasztás),

  = tudjon hegeszteni (láng-, ív- és védőgázas hegesztés),

  = tudja kezelni a kézi és gépi megmunkáló eszközöket (menetvágó, csőhajlító, csődaraboló, csőösszekötő, nyakkihúzó szerkezetek).

 

7. Szerelés

A dokumentáció tanulmányozása alapján a gyártás műszaki felkészültségétől függően a helyes szerelési technológia megválasztása, a szükséges segédanyagok, gépek, szerszámok, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök előírása érdekében

  = tudja megválasztani az alkalmazandó szerelési módszert,

  = a szerelés jellegétől függően tudja megszervezni a szerelési folyamatot,

  = tudja mérlegelni a szerelési szempontokat,

  = tudja előírni a szerelés közbeni ellenőrzéseket,

  = tudja jellemezni a szerelésnél alkalmazott segédanyagokat, gépeket, szerszámokat, készülékeket, mérő- és ellenőrző eszközöket,

  = tudja előírni a szerelés módszerétől és jellegétől függő gépeket, szerszámokat, készülékeket, mérő- és ellenőrző eszközöket,

  = ismerje az anyagmozgatás eszközeit,

  = ismerje a szerelés automatizálásának feltételeit, lehetőségeit.

A helyes végellenőrzés, kipróbálás, üzembe helyezés, minősítés érdekében

  = tudja kiválasztani a készreszerelt gyártmányok, szerkezetek, berendezések előírt jellemzőinek vizsgálatához szükséges mérő- és ellenőrző eszközöket,

  = tudja a próbaüzem során felmerülő anyag-, gyártási és szerelési hibákat megkülönböztetni,

  = tudjon javaslatot tenni a felmerült hiba kiküszöbölési módjára,

  = tudja a felmerült kisebb hibákat javítani,

  = tudja az üzemeltetési adatokat dokumentálni.

 

8. Mérés és minősítés műhelyben, laboratóriumban és a helyszínen

– Az alkatrészek, gépegységek, szerkezetek méreteinek, működésének meghatározása érdekében tudja az előírt pontosság függvényében a mérőeszközt, mérőműszert megválasztani, a mérést végrehajtani. Ennek érdekében

  = tudja jellemezni és használni a hosszmérő eszközöket,

  = tudja ellenőrizni a gépelemek jellemző méreteit, teljesítményadatait,

  = tudja összeállítani a mérési elrendezést a szükséges teljesítmény- és állapot adatok meghatározásához,

  = tudja ellenőrizni az épületgépészeti rendszerek megkívánt működését.

 

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

 

1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

1.1. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

  – Épületek fűtő- és légtechnikai berendezései 300 perc.

  – Épületek vízellátása, csatornázása és gázellátása 300 perc.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

– Épületek fűtő- és légtechnikai berendezései.

– Épületek vízellátása, csatornázása és gázellátása.

– Szerelőipari anyagok, szerkezetek és technológiák.

– Szabályozástechnika (Irányítástechnika).

– Vállalkozástan.

A szóbeli vizsga ideje egy jelöltnél maximum 30 perc.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama

– Vízszerelés.

– Gázszerelés.

– Fűtésszerelés

– Légtechnikai szerelés.

– Laboratóriumi mérés.

  = A gyakorlati vizsga időtartama 300 perc.

 

2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

2.1. Az írásbeli vizsgán számon kérhető feladatok

Tudja végrehajtani az írásbeli vizsgán a különböző épületgépészeti méretezési eljárásokat, tudja alkalmazni a szabványos épületgépészeti jelöléseket, és tudja felvázolni az épületgépészeti rendszerek kapcsolási vázlatát.

Épületek fűtő- és légtechnikai berendezései

– Tudja számítani az épület téli hőveszteségét, illetve nyári hőterhelését.

– Tudja felrajzolni és méretezni a kétcsöves és a vízszintes egycsöves fűtési rendszereket (gravitációs, szivattyús).

– Tudja felrajzolni és méretezni a különböző gőzfűtéseket.

– Tudja méretezni a hőtermelő és a hőleadó berendezéseket.

– Tudja felrajzolni és méretezni a fűtési rendszerek biztonságát szolgáló berendezéseket.

– Tudja meghatározni a szükséges tüzelőanyag mennyiségét.

– Tudjon kéményt méretezni.

– Tudja felrajzolni és méretezni a különböző távhőellátású hőközpontokat.

– Tudja felrajzolni és méretezni a természetes és mesterséges szellőzéseket.

– Tudja méretezni a légfűtéseket hőtechnikailag.

– Tudja meghatározni a szükséges levegő állapotát számítással és i–x diagram segítségével.

Épületek vízellátása, csatornázása és gázellátása

– Tudja meghatározni a vízigényeket, és tudjon hozzá vízmérőt választani.

– Tudja felrajzolni és méretezni az épület vízellátó hálózatát.

– Tudja felrajzolni és méretezni a melegvízellátó hálózatokat.

– Tudja felrajzolni és méretezni a melegvízellátó berendezéseket.

– Tudja felrajzolni és méretezni a nyomásfokozó berendezéseket.

– Tudjon szivattyút kiválasztani.

– Tudja meghatározni a keletkező szenny- és csapadékvíz mennyiségét.

– Tudja felrajzolni és méretezni az épület gázhálózatát.

– Tudja meghatározni a gázkészülék üzemeltetéséhez szükséges légteret.

– Tudja méretezni a gázkéményeket.

2.2 A szóbeli vizsgán számon kérhető ismeretek

Épületek fűtő- és légtechnikai berendezései

– Ismerje a hőtani alapfogalmakat (hőmennyiség, hőteljesítmény, rejtett hő, gőzök jellemzői, hővezetés, hőátadás, hősugárzás, hőátbocsátás, épületfizikai számítások).

– Ismerje az időjárás hatását az épületre (téli hőszükséglet és nyári hőterhelés meghatározása).

– Ismerje a hőleadó berendezéseket (radiátorok, csőfűtőtestek, sugárzófűtők, konvektorok).

– Ismerje a fűtéseknél használatos hőcserélőket (építőelemes, SKR-X, spirec, lemezes).

– Ismerje a különböző tüzelőanyaggal üzemelő melegvíz-, forróvíz- és gőzkazánokat.

– Ismerje az egyedi és központi kémények kialakítását, előírásait.

– Ismerje a különböző tüzelőanyagok szállításának, tárolásának szabályait.

– Ismerje a kazánházak kialakítására vonatkozó előírásokat.

– Ismerje a gravitációs és szivattyús fűtési rendszereket.

– Ismerje az egy- és kétcsöves fűtési rendszereket.

– Ismerje a szivattyú kiválasztásának szabályait.

– Ismerje a különböző gőzfűtéseket és kondenzvíz visszatáplálási lehetőségeket.

– Ismerje a fűtési rendszerek biztosításának lehetőségeit és berendezéseit.

– Ismerje a sugárzó fűtések kialakításait.

– Ismerje az energia előállításának lehetőségeit távhőellátás esetén.

– Ismerje a távvezetéki rendszereket.

– Ismerje a hőközpontok kialakításait távhőellátásnál.

– Ismerje a természetes és mesterséges szellőztetéseket.

– Ismerje a szellőztetési rendszereket és azok elemeit.

– Ismerje a ventilátor kiválasztásának szabályait.

– Ismerje a légkondicionáló rendszereket és azok elemeit.

– Ismerje a levegő tisztításának, előkészítésének lehetőségeit.

Épületek vízellátása, csatornázása és gázellátása

– Ismerje az áramlástani alapfogalmakat (fizikai alapfogalmak, ideális-valóságos, folyadékok-gázok, veszteségmentes és veszteséges áramlások, folytonossági, Bernoulli-egyenlet, gáztörvények).

– Ismerje a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait.

– Ismerje a víz nyerésének, kezelésének, szállításának és tárolásának lehetőségeit.

– Ismerje az épületen belüli víz-előkészítési eljárásokat, azok berendezéseit.

– Ismerje a víz nyomásfokozásának lehetőségeit.

– Ismerje a szivattyú kiválasztásának szabályait.

– Ismerje a különböző vízmérők felépítését és azok beépítésének szabályait.

– Ismerje a vízhálózatok részeit, annak szerelési lehetőségeit.

– Ismerje a vízhálózatok szerelvényeit, azok működését.

– Ismerje a melegvíz-termelő berendezéseket.

– Ismerje a melegvízellátó rendszereket.

– Ismerje a melegvíz keringetésének lehetőségeit.

– Ismerje a különböző tűzoltási lehetőségeket, tűzi-víz hálózatokat, berendezéseket.

– Ismerje a vízellátás-csatornázás berendezési tárgyait.

– Ismerje a lehetséges szennyvizek jellemzőit, káros hatásait.

– Ismerje a különböző csatornázási rendszereket.

– Ismerje az épületen belüli csatornahálózatok kialakítását.

– Ismerje a szellőzővezeték kialakítási lehetőségeit, s annak fontos szerepét.

– Ismerje a szennyvíz-átemelő berendezéseket.

– Ismerje a keletkezett szennyvizek kezelésének, elhelyezésének lehetőségeit.

– Ismerje a használatos gázok jellemzőit, azok tulajdonságait.

– Ismerje a gázelosztó hálózatok kialakításait, jellemzőit.

– Ismerje a nyomáscsökkentő állomások telepítésének szabályait, azok kialakítását.

– Ismerje a gáz tárolásának lehetőségeit, kialakítását.

– Ismerje az épületen belüli gázhálózatok kialakítását, szerelési lehetőségeit.

– Ismerje a gázhálózat szerelvényeit, azok működését.

– Ismerje a gázégők felépítését, működését, beépítésének szabályait.

– Ismerje a gázellátás szabályozó és biztonsági szerelvényeit.

– Ismerje a gázellátás berendezési tárgyait (háztartási, kommunális és ipari).

– Ismerje a különféle gázmérők felépítését, beépítésének szabályait.

– Ismerje a gázkazánházak kialakításának előírásait.

– Ismerje az egyedi és központi gázkémények kialakításának szabályait.

– Ismerje a különböző vezetékhálózatok átadásának, használatbavételi előírásait.

Szerelőipari anyagok, szerkezetek és technológiák

– Ismerje az épületgépészetben használatos anyagok jellemzőit, tulajdonságait, felhasználási területüket.

– Ismerje a csővezetékek és idomanyagok kötésének lehetőségeit, s azok berendezéseit (hegesztési eljárások, forrasztások, ragasztások, korszerű csőkapcsolási módok).

– Ismerje a roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatokat, a felismert hibák javítási lehetőségeit.

– Ismerje a forgácsolással történő és a forgácsolás nélküli megmunkálásokat.

– Ismerje a korrózió hatását és az ellene való védekezés lehetőségeit.

– Ismerje a szerelőiparban használatos szerszámokat gépeket.

– Ismerje a csőtartó szerkezeteket (fix és csúszó megfogás, bilincs, függesztő, konzol).

– Ismerje a különböző csőszerkezeteket és azok gyártását (ívek, szűkítők, légedények, osztók-gyűjtők, vízleválasztók, táguláskiegyenlítők, állványcsövek).

– Ismerje a nyomás alatti edények kialakítását, gyártását, beépítési szabályait.

– Ismerje a csővezetékek helyszíni szerelésének hagyományos és korszerű módszereit.

– Ismerje az előgyártás lehetőségeit, méretvételét, előgyártási rajz készítését.

– Ismerje a kiszolgáló szerkezetek előállításának lehetőségeit (leválasztók, kifúvó szerkezetek, elszívóernyők, podeszek, szerelőaknák, feszítők).

– Ismerje a szerelőszekrényes és előfalas szerelési technológiákat.

– Ismerje a különböző gépházak kialakításának szabályait, helyigényét.

– Ismerje a különböző berendezési tárgyak szerelését és helyigényét.

– Ismerje az elkészült hálózatok üzembe helyezési és beszabályozási lehetőségeit, előírásait.

– Ismerje a zajvédelmi előírásokat, számításokat.

– Ismerje a hővédelmi és zajvédelmi berendezéseket, azok szerelését.

Irányítástechnika

– Ismerje az irányítás fogalmát, műveleti fázisait.

– Ismerje a hatásvázlat fogalmát, elemeit, jelképi ábrázolásukat.

– Ismerje az irányítástechnika elemeinek elvét (vezérlés, szabályozás, számítógépes folyamatirányítás).

– Ismerje a szabályozók jelátviteli tulajdonságait (állásos, folyamatos).

– Ismerje a helyi fűtésszabályozás megoldásait.

– Ismerje a központi fűtésszabályozás elvét, a szabályozási jelleggörbék értékelését (mennyiségi, minőségi).

– Ismerje a minőségi fűtésszabályozás gépészeti kapcsolásait.

– Ismerje a szabályozóberendezés épülethez való illesztésének módját (követési egyenes illesztése, szél és napsugárzás korrekció beállítása).

– Ismerje az egyszerű keveréses szabályozás korlátait, a beszabályozás problémáit, az időjárásfüggő szabályozás várható eredményét.

– Ismerje a központi használati melegvíz-termelő szabályozási módjait (saját kazánnal működő, illetve távfűtő hálózatra kapcsolt hőközpont esetén).

– Ismerje a klímaberendezés szabályozását (komfort klíma).

– Ismerje a segédenergia nélkül működő szabályozók fajtáit és működési elvét.

– Ismerje az elektromos segédenergiával működő szabályozókat (elektromechanikus, elektronikus).

Vállalkozástan, vállalkozói ismeretek

– Ismerje a vállalkozások gazdasági környezetét.

– Ismerje a vállalkozási formákat és jellemzőit.

– Ismerje a vállalkozások beindításának feltételeit (személyi, pénzügyi, jogi, hatósági).

– Ismerje a hatékony válságkezelés stratégiáit.

– Ismerje a vállalati marketing-koncepciót.

– Ismerje a marketing-mix elemeit.

– Ismerje a Polgári Törvénykönyv vonatkozó részeit (szerződések).

– Ismerje a Munka Törvénykönyve vonatkozó részeit.

– Ismerje a vezetői feladatokat.

– Ismerje a vezetési stílusokat.

– Ismerje a munkahelyi illemkódex szabályait.

– Ismerje a hatékony kommunikációs stratégiákat.

– Ismerje a munkahelyi kollektívák vezetésének alapvető kérdéseit.

– Ismerje a hatékony tárgyalástechnikákat.

– Ismerje az alapvető közgazdasági vállalatgazdálkodási ismereteket, fogalmakat és folyamatokat.

– Ismerje az adózás rendjét, jogszabályait (szja, társasági adó, áfa).

– Ismerje a számviteli törvényt, a mérleg, az egyszeres könyvvitel lényegét.

2.3. A gyakorlati vizsgán számon kérhető feladatok

Víz-, csatornaszerelés

– Tudjon vízvezeték-hálózatot építeni rajz után (horganyzott acélcsőből, rézcsőből, műanyag csőből).

– Tudjon berendezési tárgyakat felszerelni (mosdó, bidet, falikút, mosogató, WC, zuhany, fürdőkád).

– Tudjon szifont készíteni (PVC-ből, forrcsőből, ólomból).

– Tudjon boilerkötést készíteni.

– Tudjon vízmérőkötést készíteni.

– Tudjon csatornahálózatot építeni rajz után.

Gázszerelés

– Tudjon cirkógeizert felszerelni.

– Tudjon átfolyó rendszerű kis-vízmelegítőt felszerelni.

– Tudjon átfolyó rendszerű nagy-vízmelegítőt felszerelni.

– Tudjon gáztűzhelyt felszerelni.

– Tudjon tároló rendszerű vízmelegítőt felszerelni.

– Tudjon gázmérőkötést készíteni.

– Tudja az előző készülékeket beszabályozni.

Fűtésszerelés

– Tudjon radiátorkötést készíteni felszálló vagy elosztó vezetékről.

– Tudjon légedényt készíteni.

– Tudjon csőregisztert készíteni.

– Tudjon osztót vagy gyűjtőt készíteni.

– Tudja kazánhoz a biztosításokat kiépíteni.

Légtechnikai szerelés

– Tudjon légcsatornát készíteni (műanyagból, horganyzott acéllemezből, alumíniumból).

– Tudjon légcsatorna idomot készíteni.

– Tudjon ventilátort légcsatorna-hálózattal összeépíteni.

– Tudjon klímaszekrényt összeszerelni.

Laboratóriumi mérés

– Tudjon összeállítani mérőkört egyenes cső súrlódási tényezőjének és szerelvény alaki ellenállás-tényezőjének meghatározására, a mérés lefolytatásával és értékelésével.

– Tudjon összeállítani mérőkört gáz-vízmelegítő, vagy gázkazán hőteljesítményének és hatásfokának meghatározására, a mérés lefolytatásával és értékelésével.

– Tudjon összeállítani mérőkört szivattyú jelleggörbéinek meghatározására, a mérés lefolytatásával és értékelésével.

– Tudjon összeállítani mérőkört radiátor hőteljesítményének meghatározására, a mérés lefolytatásával és értékelésével.

– Tudjon összeállítani mérőkört centrifugál ventilátor jelleggörbéjének meghatározására, a mérés lefolytatásával és értékelésével.

– Tudjon összeállítani mérőkört légcsatorna súrlódási tényezőjének, illetve légcsatorna idom alaki ellenállás-tényezőjének meghatározására, a mérés lefolytatásával és értékelésével.

 

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételeit a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szabályozza

 

  V. Egyéb tudnivalók

 

Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.

 

  * * *