Üdvözöllek a fan alkotások honlapján. Fáradj beljebb!^^

parodies :: sliders - vadmacska módra :: 1. rész

Író: Moonie

Téma: Tokyo Mew Mew

Röviden: Weasley szülinapját ünneplik a csajok a Mekiben. Bemennek klotyóra, és elkezdődnek a drámaian furcsa események.

Egy szép, nyári napon a parkban megrezdült egy bokor. Sőt, nem egyszer, nem is kétszer, hanem jó párszor. Az átlagos tokiói állampolgárok észre sem vették a bokor zörgését, a leghétköznapiabbak is azt hitték, csupán két mókus játszik az ágak között. Ám tévedtek. De jó nagyot.

Hiszen ott, a bokor mélyén nem cuki mókusok, vagy kiskutyák, esetleg imádkozósáskák voltak, hanem két fiatal, akik épp titokban műveltek valamit. Néha kilógott egy kéz, vagy láb a bokorból, de az emberek észre sem vették, csak egy kicsi lányka. Gyanútlan volt, mit sem tudott az élet dolgairól, így mit sem sejtve félrehúzta a bokor ágait, de amit látott, azt még nem lett volna szabad látnia. A két fiatal éppen Twisterezett, már teljesen egymásba gabalyodtak, de a kislány okozta sokktól elvesztették az eszüket, és persze a két hülye… akarom mondani fiatal persze a másik irányba akart eltávozni, így még nehezebb helyzetbe kerültek.

De ez a regény nem erről a két fiatalról szól, hanem Zoeyról, Corináról, Bridgetről, Kikkiről és Renéeről, akik éppen Wesley szülinapját ünnepelték a McDonald’s-ban. Üres vaníliás shakes poharak hevertek mindenfelé, Ronald Mc’Donald pedig lassan kezdett becsavarodni a dugipálinkától részeg társaságtól, szemei karikásak voltak már (talán a tegnap esti muritól?) , így hát leheveredett az egyik sarokba, és békésen elkezdett beszélgetni a láthatatlan barátjával, Sylvester Stallonéval. Zoey már teljesen fel volt puffadva a sok piától, és Rennie sem volt nála, mert a híd alatt hagyta. Még bírta egy ideig, majd elment klotyóra, és persze a lányok is vele tartottak, hiszen a csaj sosem jár egyedül. Wesley is velük akart menni, hogy tartsa Zoeynak az ülőkét, de ők inkább hozzákötözték egy székhez, és mentek a klotyóra. Útközben FIDESZ-es csávók rájuk akarták tukmálni narancssárga sapkáikat, de a lányok pár ügyes karate mozdulattal és dobócsillagokkal ártalmatlanították őket. Bementek a WC-be, de nagyon sokan voltak (főleg drogosok, de ez most mellékes), így mindenki elővette az inhalálóját. Pár perc után végre akadt egy szabad fülke, így Zoey gyorsan átvágott egy bozótnyíró ollóval a tömegen, és épp az utolsó pillanatban lökte félre Raszputyin feleségét az útból. Zoey már épp lehúzta volna a sliccét, mikor olyat látott, mint amilyet még soha, még az X-aktákban, és a Baywatch-ban sem…

A lányok közben Twisterezéssel ütötték el az időt. Mikor már belemelegedtek a játékba, és egyre forróbb lett a hangulat, Corina közbeszólt:

- Hol a p*csában lehet már? Beszorult a WC-be, vagy mi a f*sz? – káromkodta el magát , és belerúgott egy nagyot a vécéajtóba, majd a sarokban heverő, kómás vécénénibe.

- Ájjá’ má’ le! – Renée szavainak egy elektromos húskloffolóval adott nyomósabb indokot, amitől Corinának szó szerint mindene az égnek állt.

- Ne csináljátok, már, biztos szorulása van… nekem is szokott lenni, ha túl sok shaket iszok egyszerre. – szólalt meg Bridget. – De nekem csak pár percig szokott tartani, Zoey pedig már 15 perce van odabenn… nem kéne megnézni, mi van vele?

- De perverz vagy! De tényleg meg kéne nézni, mi van vele… - mondta Kikki.

- Oké, akkor háromig számolok, és betörjük az ajtót! – szólt közbe határozottan Bridget. – 1… 2… …

- …?

- 2… öööö… mi is jön a 2 után?

- Honnan tudjam? – felelte Renée, mert hát ugyebár mindenki azt hitte, hogy egy szupermodell Naomi Campbell klón ismeri a számokat. Hát rosszul hitték.

Megkérdezték a sarokban heverő vécésnénit is, de ő sem tudta, mi jön a 2 után, így a feszültség levezetéseképpen jól megrugdosták, majd hagyták a francba. Törték egymás fejüket a húskloffolóval, de rendesen, majd pár perc múlva, miután már mindannyiuknak be kellett venni egy Sharidont; hirtelen kialudt a villanykörte. Wesley gyorsan bement a lányvécébe, mindenkit letapizott, majd kiment, és folytatta egyedül a murit. Ekkor Kikki feje felett megjelent egy égő villanykörte.

- Megvan!

- Bocsi, ezt kölcsön kell kérnem! – majd ekkor belépett egy Colgate mosollyal a villanyszerelő bácsi, és felcsendült a német himnusz.

- B*sszus, ez Michael Schumacher! Imádlak, baby!

Mielőtt Corinát úgy kellett volna svájci bicskával levakarni az imidzset váltó autóversenyzőről, Schumi egy hanyag mozdulattal fogta Corinát, és bedobta Zoey fülkéjébe.

- Hú, Cori, mi van odabent? – tapadt oda az ajtóhoz Kikki, ám nem kapott választ.

- No problemo, csajok, itt a megoldás! – kiáltott Renée, és előkapta a Winterfresh rágóját. – Ezzel semmi sem lehetetlen! Majd segít a jéghideg, friss lehelet!

Majd Renée kiosztott mindenkinek egy rágót, és rágni kezdték.

- B*zd meg, elegem van, bemegyek! – káromkodta el magát pár perc múlva Bridget, kiköpte rágóját a vécésnénire, és betörte az ajtót. Ám először nekiment az ajtónak, mert Schumi kiugrott az ablakon a sok hülyeségtől, és nem csinálta meg a villanyt. Sőt, nem jött érte semmilyen varázsfelhő, ő pedig nem változott Songokuvá…

- Csúnya halál. – szólalt meg Kikki, és mindenki egyetértett vele.

Miután Bridget feleszmélt, és megtalálta a kilincset, már tényleg kirántotta az ajtót, de tövestül.

- Mi van odabent? – furakodott oda Kikki és Renée. Hihetetlen látvány tárult eléjük.

Ehhez képest még „A helyszínelők” is ártatlan mesének tűnt. Zoey és Corina a vécécsésze előtt ültek, és tátott szájjal bámultak. Na nem a Káma Szútra egyik rajzának pontos másolatát a szemközti falon, hanem egy előtte kibontakozó mágikus zöld felhőt, abban is egy árnyat, ami abból kirajzolódott… Yoda mester.

- Vazze’, ez egy varázsvécé??? – ámultak a lányok.

- Ez egy dimenziókapu. – válaszolt Yoda mester.

- Mi a f*szért egy WC?!

- Nos Corina, ez még számomra is örök titok marad…

- Hey, vén békacsávó, honnan tudod a nevemet?

- Onnan, hogy oda van írva a névtábládra…

- Ja, tényleg…

- Békacsávó, mi az a dimenziókapu? – pofázott be Kikki.

- Ezen keresztül tudtok utazgatni a dimenziók között, egyik vécécsészéből a másikba. Rohadtul egyszerű.

- Miért pont mi utazhatunk a térben? – kérdezte Bridget.

- Te vagy a WC szelleme? – szólalt meg Kikki.

- Miért zöld ez a felhő? – tódította Renée.

- Miért teszünk fel ennyi hülye kérdést, amikor nem is kérdeztek? – értetlenkedett Zoey.

- B*ssza meg, menjünk már! – szólt Corina, és beleugrott a vécékagylóba, de semmi sem történt!

- A k*rva életbe, elromlott!

- Le kell húzni a WC-t, csak így jön létre az időkapu. – szólt Yoda mester, és meghúzta a meghúzni valót. A vécécsészéből ismeretlen fények törtek elő, és valami különleges, spirális húzóerő magával ragadta Corit, majd az örvény beszippantotta.

- Igyekezzetek, ez a rohadt időkapu is Tesco gazdaságos! – kiáltotta Yoda, erre Zoey és Bridget pedig beugrottak a vécébe, és őket is elnyelte a szívóerő.

- Kösz, békacsávó! – köszönt el Kikki, és őt is elnyelte a mélység.

- Always, Coca Cola! – pörgött be Renée, majd őt is magával rántotta a tekergő örvény.

- Na, ezért legalább dupla fizetést kérek a főnökségtől… meg pár kagyló alakú szappant. – ezzel Yoda mester is felszívódott.

A fények lassan eltűntek, a szívóerő is elmúlt, és ott maradt a Káma Szútra rajz csendes magányában.

Folyt. köv.!

Tovább a 2. részre