Második Baráti találkozó- Kecel

Történet mely szól kitartásról, hősiességről- és melyben megtudjuk hogyan lesz a misungból- husáng, és még Bogárka is megferedik az Alföld porában...

Itt van az ősz itt van újra, ahogyan jellemezte volt anno eme szép évszakot, egyik jeles költőnk- de persze akkor nem voltak sem motorok, sem jó utak- így nekünk ez a része az évnek már inkább a szomorúság előfutára , mintsem a boldogság kezdete.
Mivel első talink igen jól, sikerült már akkor felvetődött a kérdés Csibe barátom részéről, nem- e kellene egy évadzáró túrát rendezni-először még csak kettesben, de ez hamar kinőtte magát klubtalivá!
Feldobtuk hát a labdát, mely leesve elgurult- és mindenkit maga alá temetett...

Lassan- de biztosan körvonalazódott a létszám, sajna már előre látszott, hogy nem lesz teljes... :((( Gmac, VGL76, bélasáska mind- mind a kiesők közé degradálódott szépen lassan. Gmacéknak volt felmentésük- de béla csak nőügyeivel tartotta magát távol, ezért úgy döntöttünk, legközelebb megtorlás leszen a jutalma (az átok be is teljesedett a napokban- szerencsétlent elütötték szeretett GPZ- ével- ezúton is BOCS Csaba- túl jól sikerült a voodoo varázslat) !!! Mások egyéb bajokkal küzdöttek (Bogárkáék rakoncátlankodó gép, motorhiány)- de végül is köszönet Névadónak az LS 650- ért el tudtak jönni- és még Testament is felfért, amit a motor összerogyó rugókkal reagált le :DDD Standby a náthával küzdött, én meg sebeimet nyalogattam- amit egy balfék autósnak köszönhettem, ugyanis a tali előtt 2 nappal elütöttek...
No mindegy így is lassan, de annál biztosabban gyűltek a motorosok, hogy eleget tegyenek a Motor Isten hívó szavának, és részt vegyenek a keceli Hadiparkban lévő találkának.

2005 10. 16. reggel 8óra

Csörög.. Csörög az átkozott... A fene enné meg ezt a nyavalyás vekkert, még vasárnap sem hagy aludni! Hoppá! Ma van a nagy nap!!! Még lustulás.. De a fene rágja meg, Testamenték és a pestiek már úton vannak!!! Á nem lehet lazsálni, hát felkelek én is! Brrrr.. De hideg van! Na mindegy..
Ilyen, és hasonló gondolatok cikáznak át az ember agyán, egy hideg őszi reggelen, de miután feleszméltem, gyorsan készülődni kezdtem. Mivel a találkozó Solton volt megbeszélve Csibéékkel- így ráérősen kezdtem mégiscsak neki, hiszen nekem nem kell lemennem oda- ők jönnek ide! :D Ezzel a tudattal elkezdtem a szokásos készülődést. Minden rendben ment, már csak szeretett ER 5- öm beindítása volt hátra. Ez meg is történt ismét felhangzott a szerény, de öblös hangzású dübörgés a garázs előtt. Kerültem egy kört a városban, és beálltam a megbeszélt helyre a kalocsai Lidl parkolójába. Ekkor már sejtettem- illetve mivel telón tartottam a kapcsolatot Csibével, hogy kicsit késni fognak. Sajna elég hűvös szél lengedezett, nem éppen voltam e miatt feldobva. De hamar elszaladt az idő- és nemsokára meghallottam a jól ismert repedtfazék hangot- ami Menyus Misungjának a közeledtét jelezte! :PPPP

Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem a szívem majd kiugrott örömömben, amikor lassan, de biztosan begördült a nyolc motoros Csibe vezetésével a parkolóba! Ekkor tudatosult igazán bennem- hogy IGEN!!!- elkezdödött valami, nem csak vagyunk a világban, hanem lassan egybeforr a csapat, alakulóban a társaság! Miközben ezen örömködtem gondolatban, leparkoltak a többiek is. A szokásos kitörő örömmel fogadtuk egymást, majd miután elcsitultak a kedélyek Menyus meglepett a banda ajéndékával egy bicajos bukósisakkal, és két mankóval- amire mint később kiderült, még aznap majdnem szükség is lett...

Ezután jóízüen elfogyasztottuk a Wombat által hozott házi rétest, és feltankoltunk a kicsiZ féle termoszos teából- elindultunk hogy a lányok (Menyus, Standby, Testament, Bogárka & Wombat) elmehessenek az út előtt a toilettre.. :PPPPP Addig is Pakesszal, és Csibével saccolgattuk az eget, és fogadásokat kötöttünk az időjárásra. Miután nagy nehezen elkészült a banda, élre álltam és elindulánk Kecel felé.
Utunk esemény nélkül telt azon a 25 kilométeren, csak a banda stílusára nem tudtam teljesen még ráérezni, amit Menyus Kecelre érvén azzal díjaztott, hogy be akarta vonni a jogsimat! :D Na persze nem adtam és kis évődés után, a Hadipark bejárata felé vettük az irányt.
Sajnos ismét voltak kihúzók- Testament és Bogárkáék egy helyi vendéglő felé vették az irányt, és Standby is csatlakozott hozzájuk, lévén Testament akkor készült a kresz vizsgájára- besegítettek neki.
Hogy mennyire jól sikerült a felkészítés, mi sem mutatja jobban mint az, hogy azóta barátunk már sikeresen megszerezte a jogosítványát- ezúton is gratulálunk neki hozzá!!!
A hadiparkban hála a segítőkész portásnak- kaptunk egy jó kis sisak, és felszerelés tárolót így sokkal könnyedebben tudtunk nézelődni. Miután befizettük a belépőt, a makettkiállítás felé vettük az irányt, ahol is sok szép, és igényesen elkészített makettel találkozhattunk- és megszemlélhettük az ott kiállított tüzérségi távcsövet- (kicsiZ, aki kezelte is anno ezt a típust, közben elküldte a pontos nevét- nos légtérfigyelő bizembasz... :PPP)- vagy mit?!

A park maga csodálatos, mindenkiből kitört a katona- illetve a katonaság alatti kalandok! :) Hiába a régi orosz technika még most is misztikus, és rejtélyes, megmozgatja az ember fantáziáját! Mindenki megtalálta a maga fegyvernemét sőt még a régen használt járművét, illetve fegyverét is! Csak Ági szemlélte a süket kanokat szomorúan- ő sajnos nem sokat tudott átélni a mi kalandjainkból?! :) Órákat töltöttünk a parkban, jókat anekdótáztunk, és bolondoztunk!
Menyus igazi hadiszakértő tudásról tett tanúbizonyságot, szinte mindenhez hozzá tudott szólni- csak úgy lökte csípőből a technikai paramétereket!Ki is használtuk, beszéltettük rendesen! :) KicsiZ is előadta, milyen kemény kapuőr volt anno- megtudhattuk tőle, hogyan lehet állva a puskán aludni az őrbódéban!!! :DD Csibe is érdeklődve figyelte a hajdan titkos technikákat.
És persze az örök gyerek- Gabo nem tudta kibírni hogy ne üljön bele a légvédelmi géppityuba- így aztán magával csalta a másik mókamaesterünket Z ügynököt is, így készült eme fotó a hős katonákról! :P Miután jól kinézelődtük magunkat, és szépen gyarapodtak a képek némelyikünk memóriakártyáján, elérkezettnek láttuk az időt arra hogy megkeressük a többieket, és ebédeljünk végre.

Elindultunk hát a belváros felé, és Kecel csodás központjában meg is találtuk a többieket egy vendéglőben. Eredetileg nem itt terveztem az ebédet, de aztán közkívánatra itt költöttük el a finom, és kiadós ételeket. Jól telt az idő, és szóba került itt klubosodás, klubpóló, na meg persze jővő évi túratervek- egyszóval minden! Elmarasztaltuk a távolmaradókat- Bélasáskát (ugyi a nők már megint!!! :PPP) Gmacot, és VGL 76- ot is, de igazából nem tudtunk haragudni rájuk.
Jól elviccelődtünk (Gabo már megint nem bírta ki csínytevés nélkül, csak eldugta a slusszkulcsomat- grrrr... :D ), de sajnos lassan indulni kellett, hiszen az út nagy része még előttünk volt, és a pesti különítmény még világosban szeretett volna hazamotorozni- és teljesen érthetően sürgették az indulást.

Összeszedtük magunkat, és megegyezvén az átlagsebességben, meg abban hogy a hajósi pincéknél megállunk tankolni- mivel Wombatéknak fogytán volt a benyájuk- elindultunk. Ráálltam 90- re és, és jókat nézelődve átdübörögtünk a szép őszi tájon, élvezvén a dombság által nyújtott csodás völgyeket, emelkedőket, kanyarokat, és a néhol előbukkanó szép kilátást. Utunk Kecel felől, Császártöltésen keresztül Hajóson át vezetett Érsekhalma és Nemesnádudvar felé, majd 35 km megtétele után elérkeztünk Sükösdre.
Innen Kalocsa felé vettük az irányt, Dusnokon áthaladva nemsokára beértünk Bátyára, és elérkeztünk Kalocsára, majd a kis falvak felé vettük az irányt. Ez a táv 30 km volt, aztán a kis falvak- Foktő, Uszód, Dunaszentbenedek, Géderlak következtek. Hamarosan feltűnt Ordas ahol is megállót terveztem, gondoltam megnézzük a híres Rákóczi tölgyet, de előbb kis esemény zavarta meg a nyugodt túrát!
Standby. és a csapat egyik fele egyszer csak eltűnt!!! Mire észrevettük Tshybe jött ezerrel, és szólt hogy megállt a kisZIZI!!!!
Mire azonban megfordultunk már jöttek is szembe velünk, tehát szerencsére nem volt nagy a baj- igaz később sem bírtunk rájönni a hiba okára. Így is kibírta Pestig, mint később kiderült.
Tehát Ordas Rákóczi fa... Na kaptam is jó nagy letolást a csapat egy részétől, volt aki nem bírt ki 82 km- t egyhuzamban, itt jegyezném meg halkan hogy kell még egy kicsit fejlődnie a bandának hosszú távú vezetésből...
Na szóval miután jól le lettem tolva, és kipihentük magunkat, meg hánytuk- vetettük mi legyen tovább, de már nem volt rajtam kívül senkinek kedve motorozni tovább, meg az idő is szorított, így elindultunk Solt felé. Megegyeztem Menyussal, hogy a gyorsabb haladást elősegítendő, ráállok 100 km/h- ra, és így elkísérem őket Soltig.

Miután kis ideig vártam kicsiZ tesóra, Bogárka ismét jól letorkollt- "Indulj már el!!! "- felkiáltással- elindultunk Harta felé. Itt Hartát elhagyva, ráálltam 100 km/h- ra, és azt vettem észre, hogy a csapat egyre csak lemarad tőlem!!! Először nem tudtam mire vélni a dolgot, és azt hittem, tréfa áldozata vagyok, ezért lelassítottam 70- 50- 30 km/h- ra de a csapat, mint később aggódva konstatáltam megállt!!! :(((
Arra gondoltam, hogy megint Stand ZIZI- je állt meg, viszont mikor visszamentem- kiderült, hogy Menyus Misungja állt meg rejtélyes körülmények közepette! Mivel nem tudtuk rövid úton beindítani, arra az elhatározásra jutottunk. hogy betoljuk a közelben lévő kis mellékútra.

Mindenki összeszedelözködött, és elindultunk, én Bogárka mögött. Miután odaértünk, Bogárka túl nagy sebességgel akart lekanyarodni a kis útra- de JAJ!!!- túl gyors sebességét egy botor húzással toldotta meg- miszerint is a felhordott kavicsot nem vette észre és első fékkel nagyobbat fékezve a GPZ eleje rögtön bebicsaklott és hatalmas esés lett a dologból!!! :((((
Szerencsére a Cordura megvédte a csapat drága nőtagját a nagyobb sérülésektől, de szegény Zsuzsit (GPZ 400) semmi sem védte, így egy letört lábtartó és index, és egy még tovább törő burkolat lett szegénynek a sorsa. Azt se tudtuk hová kapjunk, ugyanis Bogárka fekve maradt a földön egy pár pillanatig!!!!
Majd kiderült, hogy nincs nagy baja, csak nem merte az összetört mociját megnézni. Gyorsan cselekedtünk- a csapat egyik tagja a GPZ-t szerelte, a másik fele a közben HUSÁNGGÁ (by Tshybe :PPP) degradálódott misungot próbálta életre kelteni.

A GPZ hamar menetkész lett, hála az előre szerelt utaslábtartónak, de a Husáng nem indult!!! :(((
Pedig már mindenki szerelte, a tank is lekerült róla, gyertya szemrevételezés, üzemanyagellátás ellenőrzés stb...
Ezután 3 emberes betolás követekezett, de az átkozott Husángját nem lehetett így sem szóra bírni!!! Közben autósok jöttek- mentek, és azon csodálkoztunk hogy mi a fenét integetnek kedélyesen annyit??? Azóta sem tudjuk! :)
Voltak rendes ótósok is egy meg is állt azt hitte balesetet szenvedett valaki... Háát közel járt az igazsághoz, de megköszönve a segítségét elküldtük
.
Közben azonban erőteljesen kezdett késő délután lenni, egyre sötétebb, és hűvösebb lett- ezért el kellett dönteni mit is tegyünk?
Mivel a Hyo mégmindíg nem indult- hiába küzdöttek vele a többiek, arra az elhatározásra jutottunk hogy én haza indulok a Ladánkért, a pestiek pedig hazafelé veszik az irányt- nem utolsó sorban azért is mert pl. Gabonak este 6- ra már a dolgozóban kellett lennie!
Tehát a lovak közé csaptam ráálltam 140- re és igyekeztem, hogy még viszonylag világosban hazaérjek- és vissza tudjak indulni mihamarabb. Ez sikerült is, és mire odaértem már csak Tshybe és Pakesz volt ott. Segítettek is a Husángot feltenni, felkötözni a futóra, majd ezután elindultak.

Mi is felkötöttük a nyúlcipőt, és szépen lassan Dunaújváros felé vettük az irányt. Útközben megvitattuk a napot Menyussal, és Ágival és lassan felderengtek Dunaúj fényei is. Megérkezvén Menyusékhoz levetük az utánfutóról a pórul járt mocit, majd búcsút vettem tőlük és hazaindultam.

Tavasszal találkozunk!!!

Résztvevők:

- Bogárka, az esőmenő..., és barátja Wombat, a sokoldalú rétespusztító :)))
- Menyus a pórul járt Husángos és kedves neje Ági- a rettenthetetlen :)
- Gabo aki még mindíg örök gyerek... :P
- kicsiZ, a csapat örökös mókamestere
- Tshybe, a sereghajtó spórspuris :)
- Pakesz, a csapat motorszerelő mestere
- Standby, aki már megtanulta a ZiZit beindítani, de az ebadtája még mindíg makacskodik :)
- Testament, aki még mindíg nehézsúlyú motortoló bajnok, de fejlődőképes- amint később tapasztalhattuk a vizsgán! :)))
- és végül szerény személyem Fisi- a falusi bicikliversenyző :PPPP

Vissza a túrákhoz