Témakörök Tartalom:   Miért kell tudni, hogy merre van Észak, Dél, Kelet, Nyugat? A turista, a katona, a tengerész vagy a repülő tájékozódását a nélkülözhetetlen iránytű segíti. A városi ember nem az égtájak szerint tájékozódik, hanem utcanevek és az ismert képek változásai szerint. (Gyakorlott szemű budapesti fel se pillant, mégis tudja, hol kell leszállnia megszokott útvonalán a járműről, amin utazik. A házak lábazatának színéből, a boltokról, kapukról, a vakolat sérüléséiből stb. tudja, hol jár.) De még városban is jó, ha tudjuk, hogy például a lakásunk milyen égtáj irányába néz, különösen az ablak, és hogy milyen irányú a szél, mert a szélre igen jellemző, honnan fúj.A térkép csak az égtájak ismeretében igazít el. A térképen a „jobb"-nak a keleti, a „bal"-nak a nyugati, a „felső"-nek az északi és az „alsó"-nak a déli irány felel meg. Az észak-északnyugati szél rendszerint hideg vagy hűvös, csapadékot hoz. A déli szél általában meleg, a keleti hideg és száraz. A déli fekvésű lakás a legnaposabb, úgyszólván egész nap odasüt a nap; a keleti a reggeli napot, a nyugati délutánit kap. Az északi jószerivel semmit. Azt sem árt tudni, hogy amikor a világ nyugati feléről van szó, melyik az, és hogy miért közel-kelet a Közel-Kelet, és miért távol-kelet a Távol-Kelet. (Megjegyzendő, hogy ez a két elnevezés az európai embertől származik.) Ami Európától keletre van, az a Kelet (Ázsia). És ami közelebb esik, az a Közel-, és ami távolabb, az a Távol-Kelet. Illik tudni, hogy melyek az északi népek és a déliek; jó tudni, hogy amikor a meteorológiai jelentés Skandináviáról meg a Baltikumról beszél, milyen égtájat emleget.