Témakörök

Tartalom:   Miért nem kell szívattyúzni a gyógyforrások vízét?

A gyógyforrások vize nagyon mélyről,esetleg több száz méter mélyrőltör fel, megkeresve a kőzetek közötta réseket, nyílásokat. Azért gyógyítóhatású, mert hosszú útja soránkioldja és magával hozza a talajrétegekből a gyógyító ásványi anyagokat.A földrétegek nagyon nehezek,a föld mélyén igen nagy a nyomás,és a víz, ha utat talál, olyan erővelrohan felfelé, mint a vízzel teli szivacsból,amikor rálépnek.

A víz mind lejjebb és lejjebb törekszik;ahol egy apró repedést ta lál, ott átszivárog. Különböző kőzetrétegekenkeresztül tart az útja

lefelé, amíg csak vízzáró agyagréteghezvagy összefüggő gránithoznem érkezik. Ott aztán gyűlik, gyűlik.Ilyenkor, ha a vízzáró réteg görbe,és a fúrás vagy például a földmozgásokmiatt képződött "nyílás"valahol a görbület alsó részén van,a rétegek között magasabban elhelyezkedő

víztömegek és esetleg a

kőzetek nyomása "kihajtja" a felszínrea vizet a mélyből. A nagy

mélységek felé azonban egyre nagyobba hőség, a víz tehát felmelegszik,a meleg víz nagy erővel tör fel.Izlandban például, ahol - közel lévénaz Északi-sarkhoz - igen hidegaz éghajlat, 90 °C körüli hőforrásokvannak. Lényegében ezekkel a forrásokkal

fűtik a sziget házait. Mesterségesen

is elő lehet állítani ilyen

hőforrást - mélyfúrással. Az olajfúrókkal

gyakran megtörténik, hogy

nem olajat, hanem vizet találnak.

Az ilyen kutak aztán fürdő- és fűtővizet

szolgáltatnak, minden további

beavatkozás nélkül.