A halak nem tüdővel, hanem
kopoltyúval
lélegzenek.
A kopoltyú a vízből
teremti
elő a halak szervezetének
szükséges
oxigént, éppúgy,
mint
a szárazföldi állatoknak a tüdő.
A
levegőből való lélegzésre a
kopoltyú
alkalmatlan, ezért a halak,
ha
a szárazföldre kerülnek, megfulladnak,
éppúgy,
mint a szárazföldi
állatok
a vízben.
Mind
a tüdőnek, mind a kopoltyúnak
kétféle
gázt kell átengednie:
a
levegőt (amely oxigént tartalmaz)
befelé,
a szén-dioxidot, vagyis a
belső
lassú égés egyikfajta salakját
-
kifelé. A kopoltyúnak bonyolódik
a
feladata azzal, hogy a vizet nem,
hanem
a víz által elnyelt levegőt
kell
bebocsátania a hal testébe.
Hogy
azonban ez sem boszorkányság,
bebizonyította
a modern tudomány
és
technika. Egy rendkívül
vékony,
mégis erős műgumi hártya
(szilikongumi)
rendelkezik eme kopoltyúierényekkel.
Képeslapokban
és
televízióban is többször lehetett
látni
azt a derék kísérleti patkányt,
„aki"
vidáman ül egy akvárium vizében,