Témakörök Tartalom:   Miért van még nyáron is hó a magas hegycsúcsokon? Mert több ezer méter magasságban hideg van. Olyannyira, hogy ott csak moha, zuzmó vagy még annál is egyszerűbb növényzet él meg. A nap sugarai a levegőt közvetlenül nem melegítik fel, keresztülmennek rajta, mint szitán a víz. A földfelszínreérkező napsugarak kisebb részeelnyelődik - talajt melegít, jegetolvaszt vagy vizet párologtat -, nagyobb része azonban visszaverődik, de nem jut ki a világűrbe, mert a légkörben lévő vízpára és széndioxid gáz mint valami nagy födő ezt jórészt meggátolja. Ha nem lennének,akkor nappal a földfelszín ugyan meleg volna, de sötétedés után egyre hidegebb lenne. Ez történikpéldául a sivatagokban, ahol nagyon száraz a levegő, és növényzetsincs, amely éjjel szén-dioxidotlehelne ki. Sőt gyárak sincsenek, ahonnan a szén elégetésekor szintén szén-dioxid kerül a levegőbe. A levegőburok így a talaj közelében melegszik fel legerősebben, főként ott, ahol a sugarak csaknem merőlegesen érkeznek a felületre, tehát például az Egyenlítő környékén. A felmelegedett levegő felszáll a magasba, és kitágul, mert ott kisebb a légnyomás, mint a talaj közelében. A gázok kitágulását mindig hőmérséklet-csökkenés kíséri. Ezért nagy magasságban a légkör hidegebb.