Témakörök Tartalom:   Miért kék az ég? Mert a Földnek légköre van. Ha nem lenne, a nappali égboltot is feketének látnánk, tele fénylő csillagokkal. Ilyennek látják az űrhajósok is, ha kijutnak a több száz kilométer vastag légkörből. A levegő átlátszó gázok keveréke és apró anyagi részecskékből áll, amelyek a napfény egy részét elnyelik, más részét eltérítik, szétszórják. Nézz meg 10-15 ablaküvegdarabot. Mindegyiket egyformán átlátszónak fogod látni. Ha azonban ezeket az üveglapocskákat egymásra rakod, azt veszed észre, hogy egyre kevésbé lesznek átlátszók, és egyre zöldesebb árnyalatot kapnak. A levegő is átlátszó, de mivel több mint száz kilométer vastag, veszít átlátszó voltából, és elszíneződik, akár az egymásra rakott, többrétegű üveg. A mély víz is, amely tehát a sokrétegű üvegnek felel meg, tökéletesen elnyeli a fényt. Ezért van a mély tengerek fenekén nappal is koromsötét. A fehér fényben ott lappang a szivárvány minden színe. Közülük a kék - mint valami keményre pumpált labda - leginkább ?lepattan" a levegő részecskéiről. Ha a nappali égboltra nézünk, a légkörön áthaladó napfénynek ezt a szórt kék színét látjuk. A levegőrészecskéknél sokkal nagyobb porszemek vagy a felhőkbe tömörült, parányi vízcseppek már csaknem egyformán szórnak vagy vernek vissza minden színt. Ezért a felhők fehérek, a poros,szennyezett légkör pedig szürkevagy sárgásszürke. A magas hegyekben,ahol kristálytiszta a levegő,az égbolt mindig mélykék. Tengerparton vagy eső után, amikor a levegőben sok a vízpára, az égbolt zöldes színű. A delelő nap környékén inkább sárgás, naplementekor nyugaton vöröses színűnek látjuk az eget, mindig attól függően, hogy a fény fehér színéből a szivárvány melyik színét térítik az említett részecskék szemünk felé.