Témakörök Tartalom:   Miért ködös-füstös olyan gyakran a levegő a téli Budapesten? Budapest azelőtt nemcsak szép fekvéséről, hanem kitűnő levegőjéről is híres volt. Az utóbbi években bizony alaposan elromlott ez a levegő. Azelőtt Budapesten igen ritka volt a teljes szélcsend. Többnyire északnyugatról áramlott a tiszta, erdei levegő a solymári kürtőn keresztül. Valóságos csodának számított - az újságok is mindig részletesen tudósítottak róla -, ha a téli szélcsend ködöt, különösen, ha füstködöt okozott. Amikor a levegő telis-tele van parányi csöppekkel, az orrunkig se látunk. Köd van. A csöppek mindig valamilyen úgynevezett sűrűsödést mag körül alakulnak ki. Ha ez a mag túlnyomórészt a levegőt szennyező füstnek a szemcséje, füstköd keletkezik. Nagyvárosok ködös, füstködös levegőjével a szél nehezen birkózik meg. Bejutni se nagyon tud a városba. Ha be is hatol, ott erejét veszti, és legfeljebb keveri-kavarja a szennyes levegőt, nincs kellő lendülete, hogy el is sodorja. A nagy és sűrűn épített házak elállják a szél útját. A köd keveredik a gyárak, házak, a rengeteg autó, autóbusz füstjével. A főváros házainak jó részét még ma is szénnel fűtik, és itt füstöl az ország gyárainak jelentős hányada. így aztán nem lehet csodálkozni, hogy sok a füstködös nap. A hajdani "huzatos" várost csak erősebb szelek képesek kiszellőztetni. Meleg időben más a helyzet. Akkor felszálló légmozgás alakul ki. Szerencsére ebben az irányban még nem sikerült eltorlaszolni a levegő útját. A nap sugarai felmelegítik a talajközeli rétegeket, azok felemelkednek, és magukkal sodorják a port, füstöt, gázokat. A magasabb légrétegekben aztán ezeket szétszórja az erős szél. Azt szokták mondani, hogy a köd meg a felhőzet "leszorítja" a levegőt és azzal a szennyeződéseket. Ebből annyi igaz, hogy függőleges légmozgás csak napsugárzás hatására indul meg.