Témakörök Tartalom:   Honnan tudja a Meterologiai Intézet, hogy milyen lesz az idő?  Szerte a világon mindenütt vannak meteorológiai megfigyelőállomások: magas csúcsokon, az Északisarkon, megközelíthetetlen sivatagokban; vannak önműködő állomások is, amelyek automatikusan végeznek méréseket, és rádión közlik időről időre mért adataikat: szélirányt, szélerősséget, hőmérsékletet, légnyomásváltozást, csapadékmennyiséget. A meteorológiai megfigyelőállomások adatait a világ minden meteorológiai intézete közli egymással. A meteorológusok a sok helyről összegyűjtött, sokféle adat alapján az időjáráshelyzetről minden órában részletes térképet készítenek. Mivel ismerik a szél irányát, sebességét, a légnyomás változásait, tudják, merre mozognak a hidegebb, melegebb légtömegeket elválasztó határvonalak, az időjárási frontok, következtetni tudnak arra, hogy milyen idő lesz. Ezeknek a térképeknek a megrajzolása aprólékos, nagy munka. Mire elkészül az egyik, már hozzá lehet fogni a másikhoz. Szerencsére a technika itt is segít. Ma már nemcsak a különféle adatokat küldik meg rádión egymásnak a különböző országok meteorológiai intézetei, hanem a kész térképeket is. . Olyan rádiókészülékük van, amelyik veszi és lerajzolja a küldött térképet. Ilyen esetben a saját térképen csak egy-két adatot kell kijavítani, és máris lehet továbbrádiózni valamennyi meteorológiai intézetnek. A mi intézetünk - és így vannak ezzel minden ország intézetei - a maga adatait az ország különböző pontjain felállított műszerekről, az ottani meteorológiai megfigyelőktől, kirendeltségek munkatársaitól is megkapja. A meteorológus tehát, amikor megmondja, milyen idő várható másnapig, amikor elkészíti az időjáráselőrejelzést - a prognózist -, nem jósol, hanem a pontos adatok összevetéséből következtet. Amióta meteorológiai műholdak keringenek a Föld körül, és kameráikkal látják, hogyan változik idelenn a felhőzet, milyen irányba sodorja a szél, azóta sokkal könnyebb és gyorsabb a meteorológusok dolga. A tévében esténként be is szokták mutatni az űrből küldött fényképeket, amikből még a nem szakértő is jól láthatja, hogyan alakul az időjárási helyzet. A műholdak fényképei megkönnyítik ugyan az előrejelzések készítését, de nem pótolják a meteorológiai térképeket, amelyeken sok minden más adat is szerepel, például hőmérséklet, csapadék, légnyomás