Témakörök Tartalom:   Miért feketék a négerek? Régóta tudjuk, hogy a napnak nem a melegétől, hanem a láthatatlan ibolyántúli - más néven ultraibolya - sugárzásától sülünk le. Mégpedig azért, mert jóból is megárt a sok. A szervezet a leégés ellen bőséges pigmenttermeléssel védekezik, más szóval a bőrben megszaporodik a festékanyag. Az afrikai négereket gazdag pigmenttartalmú bőrük védi a nap ellen. De nem az történt, hogy egyszerűen lesültek. Ha így volna, nem lennének az Egyesült Államokban évszázadok óta élő négerek még mindig feketék. A nálunk tanuló néger diákok sem fehérednek meg. A fekete bőrű, fekete hajú néger emberek evszazezredek folyamán alakultak ki. Mi, magyarok, fehér bőrűek vagyunk ugyan, de nem egyformán fehér bőrűek, sőt vannak közöttünk kreolok is. A svédek és a norvégok, a finnek és a dánok sem egyformák, nem valamennyien szőkék, kék szeműek és áttetszőén fehér bőrűek, mégis az ilyenek a gyakoriak, a jellemzők.  Ezzel szemben a Föld meleg és forró tájain a sötét bőrűek, a barna vagy a fekete szeműek és a sötét hajúak vannak többségben. Az emberek ősei még nem tudtak védekezni az éghajlati viszontagságokkal szemben. A forró égöv alatt csak az maradt életben, akinek a bőrében elég pigment volt, s az védte a nap sugarai ellen. A nyári napozást nem bírja egyformán minden ember. A fehér bőrűek megpirosodnak, belázasodnak, bőrük felhólyagosodik, szemük gyulladásba jön. Ezeket az embereket ma ápolják, gyógyítják. De az ősidőkben Afrikában, Polinéziában elpusztultak. Ám a magas északon, ahol jóval kevesebbet süt a nap, és nem olyan forrón, megmaradtak. Afrikában tehát csak a fekete bőrű, szemű, hajú emberek maradtak meg, és szaporodtak tovább, északon pedig - mivel nem volt szüksége az emberi szervezetnek nagyobb fényellenállásra - visszafejlődött a pigmentsejtek szaporodása.