Ezzel szemben a Föld meleg
és forró tájain a sötét bőrűek,
a
barna vagy a fekete szeműek és
a
sötét hajúak vannak
többségben.
Az emberek ősei még nem
tudtak
védekezni az éghajlati
viszontagságokkal
szemben. A forró égöv
alatt
csak az maradt életben, akinek
a
bőrében elég pigment volt, s
az
védte a nap sugarai ellen. A
nyári
napozást nem bírja egyformán
minden
ember. A fehér bőrűek
megpirosodnak,
belázasodnak, bőrük
felhólyagosodik,
szemük gyulladásba
jön. Ezeket az embereket ma
ápolják,
gyógyítják. De az
ősidőkben
Afrikában, Polinéziában
elpusztultak.
Ám a magas északon, ahol
jóval
kevesebbet süt a nap, és nem
olyan
forrón, megmaradtak.
Afrikában
tehát csak a fekete bőrű,
szemű,
hajú emberek maradtak meg,
és
szaporodtak tovább, északon
pedig
- mivel nem volt szüksége az
emberi
szervezetnek nagyobb
fényellenállásra
- visszafejlődött a pigmentsejtek
szaporodása.