Témakörök Tartalom:   Miért éppen decembertől februárig van tél? Állj szembe a hősugárzóval, hogy telibe találjanak a sugarai, erősen érezni fogod a melegét. Lépj egy kissé oldalt. Még mindig érzed, de már sokkal kevésbé. Minél inkább oldalt lépsz, annál kevesebb meleg sugárzik rád. A nyári hónapokban a mérsékelt égöv, a mi országunk is majdnem teljesen merőlegesen kapja a Nap sugarait, télen, körülbelül decembertől februárig, sokkal inkább hegyesszögben, amúgy oldalról súrolják (a Nap délben sincs a fejünk fölött). Ezért van ilyenkor nálunk hideg, esik a hó, s a vizek befagynak. A télnek és a nyárnak tehát csillagászati oka van. A földgömb mindig ferdén áll az állványán, mégpedig azért, mert az igazi Föld képzeletbeli tengelye is ferde. Állíts egy lámpát az asztal közepére, és járd körül a földgömbbel, úgy, ahogy a Föld a valóságban körüljárja évente egyszer a Napot. Látni fogod, hogy az év egy bizonyos részében merőlegesen esnek a lámpa sugarai az úgynevezett mérsékelt égövre; amikor viszont az ellenkező oldalon állsz, megfordítva, csak éppen hogy súrolják a sugarak égövünket és benne hazánkat. Odakint a világűrben persze nincs lámpa, meg aki tartsa a földgömböt. De ott van a Nap, amely körül a Föld kering. Közben forog is, így, ilyen ferdén, ahogy a képen is látni. A szakemberek, a tudós felnőttek ezt így fejezik ki: a Föld forgástengelye a Nap körüli pályájának síkjára nem merőleges, azzal 66 és fél fokos szöget zár be, tehát „ferdén" áll. A földgömb tengelye (tehát a Föld tengelye is) hol a Nap felé hajlik, hol ellenkező irányba. Ha ez nem így volna, ha a Föld tengelye a keringési síkra merőlegesen állna, a Föld minden pontján mindig egyforma idő lenne.. .