Az
ilyen hőmérsékleten nem
„pusztulunk
el", de nem is érezzük
kellemetlenül
magunkat. Nyáron
pótoljuk
a vízveszteségünket szapora
ivással,
lehetőleg tiszta vizet
vagy
világos, nem túl erős, cukor
nélküli
teát igyunk. Ez eleinte furcsa,
de
hamar megszokja az ember.
A
túlfűtött szobától elpuhulunk, s
könnyen
megbetegszünk.
A
fölösleges nagy meleg ráadásul
sokba
is kerül, mert a fűtőanyag
drága,
meg aztán sem a földgáz,
sem
a PB-gáz, sem a szén nem kifogyhatatlan,
nem
is szólva a legdrágábbról
és
legbecsesebbről, az
olajról.
Utódainknak is hagynunk
kell
valamit belőlük. A fa ugyan
újra
nő a kivágott, eltüzelt helyett,
de
sajnos az se nő olyan gyorsan,
mint
a gomba eső után. Más szóval:
a
fűtőanyag érték, takarékoskodni
kell
vele, ami annyit jelent, hogy
okosan
gazdálkodjunk akkor is,
amikor
tüzet
gyújtunk.